A Pápai Svájci Gárda újonnan toborzott tagjai május 6-án hűségesküt tettek XIV. Leó pápának a Vatikánvárosban tartott ünnepségen. A 28 új alabárdos a pápa jelenlétében tette le esküjét; több mint 50 éve nem fordult elő, hogy a pápa személyesen elnököljön a beiktatási ceremónián.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ünnepséget az 1527-es Róma kifosztására emlékezve tartják, amikor 147 svájci gárdista esett el VII. Kelemen pápa védelmében. Az eskütétel során minden újonc a gárda zászlajára tette a kezét, és anyanyelvén fogadott hűséget, megígérve, hogy életét is kész feláldozni a pápa és törvényes utódai védelmében.
XIV. Leó pápa üzenetet intézett az egyház új „védelmezőihez”. Kék, arany és vörös, reneszánsz stílusú egyenruhájukról és ezüst mellvértjükről könnyen felismerhető svájci gárdisták feladata a pápa védelme és az Apostoli Palota biztonságának garantálása.
A testőrséget II. Gyula pápa alapította 1506-ban; a világ legkisebb és legrégebbi, folyamatosan szolgáló hadseregének tartják. A jelentkezőknek gyakorló katolikus, nőtlen svájci férfiaknak kell lenniük, 19 és 30 év között, legalább 1,74 méter magasnak, elvégzett svájci katonai kiképzéssel és legalább érettségivel. Az újoncok legalább 26 hónapra kötelezik el magukat.
Bár sokan elsősorban ceremoniális feladataikkal azonosítják őket, a gárdisták hivatásos katonai egységet alkotnak, amelynek feladata a 44 hektáros vatikáni állam védelme. A gárdisták öt év szolgálat után köthetnek házasságot, illetve tizedesi rendfokozattal 25 éves koruk betöltése és további három év szolgálat után.
