Dezinformációval foglalkozó kutatók arra figyelmeztetnek, hogy Magyarország kormányzó pártja, a Fidesz és holdudvara megkerüli a politikai hirdetésekre vonatkozó tilalmat a Meta felületein, miközben közelednek az április 12-ére kitűzött országgyűlési választások.
A Hungarian Digital Media Observatory kutatása szerint „valós a kockázata annak, hogy a magyar választási kampányt és más közelgő kampányokat jelentős számú, nagy elérésű, jogszerűtlen politikai hirdetés – köztük deepfake-videók – befolyásolják”.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A techóriás Meta, amely a Facebook és az Instagram tulajdonosa, 2025 októberében minden politikai, választási és társadalmi témájú hirdetést betiltott uniós platformjain, „nem alkalmazható követelményekre és jogi bizonytalanságokra” hivatkozva, miközben a Google is úgy döntött, hogy leáll a politikai hirdetések megjelenítésével az EU-ban.
Ezeket az intézkedéseket az EU megújított politikai hirdetési szabályaira válaszul vezették be, amelyek ugyanabban a hónapban léptek hatályba a politikai hirdetések átláthatóságáról és célzásáról szóló rendelet (TTPA) révén.
A TTPA előírja, hogy az „uniós, nemzeti és helyi szintű” politikai hirdetéseket „egyértelműen meg kell jelölni”, és például fel kell tüntetni bennük, „ki fizetett értük, mennyibe kerültek, és – amennyiben célzási vagy hirdetéskiszolgálási technikákat alkalmaznak – azt is, hogy pontosan mely közönséget veszik célba”.
A Meta politikai hirdetése a szokásos közösségi médiás bejegyzésektől eltérően fizetett üzenet a Facebookon vagy az Instagramon, amely egy pártot vagy politikai üzenetet népszerűsít egy, a hirdető által előre meghatározott felhasználói csoport körében.
A hirdetésen fel kell tüntetni, hogy „fizetett tartalom”, és legalább hét évig megőrzik a Meta Hirdetéstárában.
A dezinformáció-kutatók szerint bár az októberi tilalom csökkentette a nagy politikai hirdetők aktív hirdetéseinek számát, a Fidesz és szövetségesei továbbra is képesek fizetett politikai hirdetéseket futtatni, ráadásul a nyomon követésük is kifejezetten nehézkes.
„A Fidesz és a párthoz kapcsolódó szereplők továbbra is számos olyan hirdetést futtatni tudtak a Meta platformjain, amelyek egyértelműen politikainak minősíthetők” – mondta Teczàr Szilárd, a magyar tényellenőrző oldal, a Lakmusz főszerkesztője az Euronews ellenőrző csapatának, a The Cube-nak.
„A Meta a hirdetők jóhiszeműségére hagyatkozik abban, hogy maguk jelentsék be, ha egy hirdetés politikai” – tette hozzá. „A vállalat utólag távolítja el vagy állítja le ezeket a hirdetéseket. Októberben és novemberben sok hirdetés egy hétig vagy még tovább is futhatott. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a Meta javul; sok esetben már egy napon belül, legfeljebb néhány nap alatt leveszik a hirdetést.”
Teczàr elmondta, hogy a hirdetéseket a Fidesz politikusai osztják meg hivatalos Facebook-oldalaikról, de gyakrabban olyan szervezetek terjesztik őket, amelyek egyértelműen kötődnek a kormánypárthoz, és ugyanazokat az üzeneteket közvetítik.
Az egyik ilyen szereplő a Nemzeti Ellenállási Mozgalom – egy Fidesz-párti politikai aktivistacsoport és civil szervezet –, amely kapcsolatban áll a Megafonnal, egy átláthatatlan, kormánypárti szervezettel, amely 2024-ben több mint 1,7 millió eurót költött Facebookos promóciós tartalmakra.
„Többször tettek közzé mesterséges intelligenciával készített videókat, amelyek többnyire az ellenzéki Tisza Pártot támadták, és amelyeket főként a Facebookon hirdettek, egyes esetekben milliós nézettséget érve el” – mondta Teczàr, felidézve egy december végén megosztott, egyértelmű politikai üzenetet hordozó videót.
A videó, amely aktív hirdetésként futott a Meta felületein, egy család tagjait mutatta, amint a „TISZA” feliratú ajándékokat bontják ki; a dobozokból olyan politikai üzenetek ugranak elő, amelyek eltorzítják az ellenzék kampányát.
A magyar dezinformációellenes központ egy látszólag ártalmatlan rajzfilmet is jelzett. Az animációban a Tisza partján élő állatok csoportja szerepelt, akiket egy róka figyelmeztetett egy állítólagos, hamarosan bevezetendő ingatlanadóra, amelyet a Tisza Párt vetne ki.
Az ilyen hirdetések, noha illeszkednek a kormányzati üzenetekhez és politikai tartalmat közvetítenek, nincsenek egyértelműen a kormánypárthoz kötve.
A budapesti Political Capital elemzőintézet például több olyan hirdetést talált, amelyet nem politikai kategóriába soroltak, hanem például „üzlet” vagy „pénzügy” címkével láttak el.
A think tank közlése szerint január és február között 457, magyar politikai szereplőkhöz köthető oldalakról futó politikai hirdetést azonosítottak a Meta felületein.
Ezek közül 456 Fideszhez kötődő politikusokhoz és szervezetekhez kapcsolódott, miközben ugyanebben az időszakban a kutatók egyetlen hirdetést sem találtak Tisza-közeli oldalakról, és mindössze egyet a szociálliberális Demokratikus Koalíciótól (DK).
A kutatók azt is megállapították, hogy a hirdetések jelentős részét csak azután sorolták be politikai kategóriába, hogy már lefutottak.
A Political Capital szerint a legaktívabb hirdető Németh Balázs, a Fidesz jelöltje Budapest 13. választókerületében. Németh január óta 81 hirdetést tett közzé, jellemzően helyi kampányvideókat.
A második legaktívabb hirdető a Fidesz parlamenti frakciója volt 76 hirdetéssel, amelyek túlnyomó többségét végül politikainak minősítették; sok közülük az Orbán-párti, „Az igazság órája” című politikai műsort népszerűsítette.
A Fidesz a tiltás ellenére kísérletezik a hirdetésekkel
A Fidesz régóta rutinosan használ fizetett Meta-hirdetéseket, hogy üzeneteivel meghatározott csoportokat célozzon.
A Political Capital a rendelkezésre álló adatok alapján úgy becsüli, hogy 2025 januárja és szeptembere között, mielőtt a techóriások bevezették volna a politikai hirdetések tilalmát, a Fidesz állt az országos hirdetési költések akár 87 százaléka mögött.
A 2024-es európai parlamenti választások előtt a Fidesz költötte a legtöbbet közösségimédia-hirdetésekre az EU-ban, mind a Google, mind a Meta felületein, megelőzve minden más politikai pártot.
Hunyadi Bulcsú, a Political Capital programigazgatója azt mondta, hogy a Meta tilalma ellenére a Fidesz „azzal kísérletezik, hogyan tud olyan hirdetéseket futtatni, amelyek megkerülik a platformok szabályait”.
„A Fidesz és szövetségesei alaposan letesztelték, milyen videókat és tartalmakat lehet hirdetni, és melyeket fogják eltávolítani” – tette hozzá.
Hunyadi példaként említette a kormány „Nemzeti konzultációjában” való részvételre buzdító hirdetéseket, valamint azokat a kampányokat, amelyek óriásplakátokon a politikai ellenfeleket a Nyugat és Brüsszel bábjaiként ábrázolják, majd ezeket a képeket a közösségi médiában is megosztják.
Az egyik, a Fidesz által közvetített, azonos felépítésű kampány Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt vette célba.
„A közösségi médiás hirdetésekben nem lehetett felismerni őket, mert az arcuk nem szerepelt a képeken, de ha az ember látta az utcán az óriásplakátokat és a közösségi médiás hirdetéseket is, könnyen összekapcsolhatta a kettőt; például ugyanazokat a ruhákat viselték” – mondta Hunyadi.
A kutatók szerint a Meta egyes hirdetéseket ugyan utólag eltávolított felülvizsgálat után, ez azonban gyakran csak azután történt meg, hogy a hirdetések már lefutottak.
„A Meta és a Google szűrőrendszereinek elvileg azt kellene kiszűrniük, ha a hirdetni kívánt tartalom politikai üzeneteket tartalmaz, de úgy tűnik, hogy a hirdetések mégis átcsúsznak ezeken a szűrőkön” – mondta Hunyadi. „A Meta kétlépcsős ellenőrzést alkalmaz a politikai hirdetések esetében, és úgy látszik, a második vizsgálat jóval alaposabb, mint az első.”
„A Meta felületein egyre több ilyen hirdetés csúszik át, bár ebben szerepet játszhat az is, hogy a Facebook különösen népszerű Magyarországon” – tette hozzá.
A Meta nyilvánosan nem teszi közzé, pontosan hogyan működnek az algoritmusai és szűrői a politikai hirdetési szabályokat sértő tartalmak jelölésekor.
A Meta egyik szóvivője a The Cube-nak azt mondta, hogy a vállalati szabályok tiltják, hogy hirdetők társadalmi ügyekről, választásokról vagy politikáról szóló reklámokat futtassanak az EU-ban.
„Elutasítjuk ezeket a hirdetéseket, amikor tudomást szerzünk róluk, és megerősítést nyer, hogy megsértik a szabályainkat” – tette hozzá.
Az Euronews megkereste az Európai Bizottságot is állásfoglalásért, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.