A Hormuzi-szoros körüli konfliktus egyre jobban aggasztja a gazdasági hatalmakat. A hajózásban és az energiaáramlásban bekövetkező zavarok szélesebb körű gazdasági következményekkel járnak.
Öt nyugat-európai ország és Japán közölte, hogy készek támogatni a Hormuzi-szoros biztonságának javítására irányuló erőfeszítéseket. Az Iránnal folytatott háború továbbra is zavarja a hajózást, anélkül, hogy konkrét katonai szerepvállalás körvonalazódna.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Közös nyilatkozatukban Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Japán kijelentették, hogy készek segíteni a biztonságos áthaladás garantálásában a vízi úton, és támogatni a globális energiapiacok stabilitását.
A hat ország elítélte a Perzsa-öbölben közlekedő fegyvertelen kereskedelmi hajók, valamint a polgári célú térségi infrastrukturális létesítmények, köztük az olaj- és földgázipari üzemek elleni iráni támadásokat és a Hormuzi-szoros lezárását. Felszólították Iránt, hogy haladéktalanul vessen véget a szoros hajóforgalmát fenyegető tevékenységének, fejezze be a vízi út elaknásítását és hagyjon fel a hajók elleni drón- és rakétatámadásokkal.
Ugyanakkor a tengeri adatok azt mutatják, hogy a szoros nem zárult le teljesen. Március első két hetében mintegy 90 hajó, köztük olajszállító tartályhajók keltek át rajta. Ez messze elmarad a szokásos szinttől, de azt jelzi, hogy a korlátozott forgalom folytatódik.
Elemzők szerint a szoros most szelektív alapon működik, egyes hajókat átengednek, míg másoknak nagyobb kockázatot jelent.
Zavarok és támadások a tengeren
A válság február 28-án kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael csapásokat mért Iránra, ami azonnali aggodalmat keltett az öbölbeli hajózási útvonalak biztonságával kapcsolatban.
Napokon belül tartályhajók sérültek meg a támadásokban, és a hajózási társaságok a kockázatok növekedése miatt elkezdték elhalasztani az utakat.
Egy máltai zászló alatt közlekedő konténerhajót lövedék találta el, miközben áthaladt a szoroson, és a legénységnek el kellett hagynia a hajót.
A hajózási adatok szerint több tucat hajó lassított vagy várakozott az Öböl vizein, míg sok más hajó késleltette a mozgást, mivel az üzemeltetők újraértékelték, hogy biztonságos-e áthaladni a szűk átjárón.
A konfliktus kezdete óta legalább 20 hajót támadtak meg a térségben. Irán figyelmeztetett, hogy célba veheti a szoroson áthaladni próbáló hajókat, ha folytatódnak a területét ért támadások.
Szelektív átkelés és az energiára gyakorolt hatás
A fennakadások ellenére néhány hajó továbbra is átjutott, gyakran különleges feltételek mellett.
Az Iránhoz kötődő vagy Teheránnal kapcsolatokat ápoló országokból származó hajók azok közé tartoznak, amelyek át tudtak haladni, míg mások diplomáciai megállapodásokra támaszkodtak a biztonságos áthaladás érdekében.
Irán a konfliktus alatt is folytatta az olajexportot, és a kereskedelmi adatok szerint a forgalom lelassulása ellenére is több millió hordót szállítottak.
A fennakadás a globális energiapiacokon is éreztette hatását, az olajárak meredeken emelkedtek, a hajózási díjak pedig nőttek, mivel a biztosítók és az üzemeltetők figyelembe vették a szoroson való áthajózás kockázatait.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energiaútvonala, amelyen a globális olajellátás mintegy ötöde halad át, és amelyen keresztül az Öbölből a cseppfolyósított földgáz kulcsfontosságú exportja történik.