Ideiglenesen lezárták a Dubai Nemzetközi Repülőteret. Trump szerint az Irán elleni támadások még több hétig is eltarthatnak az emelkedő energiaköltségek ellenére.
Ideiglenesen felfüggesztették a Dubai Nemzetközi Repülőtér működését, miután tűz ütött ki egy üzemanyagtárolóban egy dróntámadást követően.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Sérülésről nem érkezett jelentés, a hatóságok azt közölték, hogy mindent megtesznek az utasok és ott dolgozók biztonsága érdekében.
A gépek landolását és indulását elővigyázatosságból egy időre felfüttesztették. Több járatot átirányítottak az Al Maktoum Nemzetközi Repölőtérre.
Tavaly a Dubai Nemzetközi Repülőtér volt a világ legforgalmasabb reptere, az ott megforduló utasok száma megközelítette a 90 milliót.
Trump nemzetközi összefogást sürget a Hormuzi-szoros védelméhez
Donald Trump amerikai elnök vasárnap közölte, hogy hét országot kért fel arra, hogy csatlakozzon a Hormuzi-szoros fojtópontjának rendfenntartását célzó nemzetközi koalícióhoz, hadihajókat és katonai eszközöket küldjön az olajhajók átkísérésére, miközben a nyersolaj világpiaci ára továbbra is hullámzik az iráni háború miatt.
Az amerikai elnök nem volt hajlandó megnevezni azokat a közel-keleti nyersolajra nagymértékben támaszkodó országokat, amelyekkel kormánya tárgyalásokat folytat a kezdeményezéshez való csatlakozásról az iráni támadások közepette, amelyek gyakorlatilag lezárták a kulcsfontosságú vízi utat, amelyen keresztül a világ kőolajának mintegy ötöde áramlik.
"Követelem, hogy ezek az országok jöjjenek és védjék meg a területüket, mert ez a saját területük" - mondta Trump újságíróknak az Air Force One fedélzetén, azt állítva, hogy a hajóútra nincs szüksége Washingtonnak a saját olajhoz való hozzáféréshez.
Trump hangsúlyozta, hogy Kína a kőolaj mintegy 90 százalékát a szorosból szerzi be, míg az USA minimális mennyiséget. Arról nem kívánt beszélni, hogy Kína csatlakozik-e a koalícióhoz.
"Jó lenne, ha más országok is velünk együtt felügyelnék ezt, és mi segítünk. Együtt fogunk dolgozni velük" - mondta. Az amerikai elnök korábban már felhívást intézett Kínához, Franciaországhoz, Japánhoz, Dél-Koreához és az Egyesült Királysághoz, hogy csatlakozzanak.
Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter korábban azt mondta az amerikai médiának, hogy Teheránt "számos ország kereste meg", hogy biztonságos átjárást kérjenek hajóik számára.
Azt mondta, hogy "különböző országok" hajóinak egy csoportját engedték át, anélkül, hogy részleteket közölt volna. A legfőbb iráni diplomata megjegyezte, hogy a szoros továbbra is nyitva áll mindenki előtt, "kivéve az Egyesült Államokat és szövetségeseit".
Nem tettek ígéretet
Több, a hírek szerint Trump terveiben érintett ország is kommentálta a javaslatot, de nem vállaltak határozottan támogatást a kezdeményezés felé.
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter korábban megemlítette, hogy "párbeszédet folytat" a Trump által korábban említett országok némelyikével, és kijelentette, hogy arra számít, Kína "konstruktív partner lesz" a szoros újranyitásában.
Kína amerikai nagykövetségének szóvivője azt mondta, hogy "minden fél felelőssége a stabil és akadálytalan energiaellátás biztosítása", és hogy Kína "megerősíti a kommunikációt az érintett felekkel" a de-eszkaláció érdekében.
A dél-koreai külügyminisztérium közölte, hogy "tudomásul veszi" Trump felhívását, és hogy "szorosan koordinálja és gondosan felülvizsgálja" a helyzetet az Egyesült Államokkal.
Nagyok a várakozások, hogy Trump közvetlenül Japánt fogja megkérdezni, amikor Takaicsi Szanae miniszterelnök csütörtökön találkozik vele a Fehér Házban.
Franciaország korábban közölte, hogy együttműködik az országokkal - Emmanuel Macron elnök európai, indiai és ázsiai partnereket említett - egy esetleges nemzetközi misszióról, amely átkísérné a hajókat a szoroson, de hangsúlyozta, hogy ennek akkor kell megtörténnie, amikor "a körülmények lehetővé teszik", azaz, amikor a harcok elcsendesedtek.
Trump állítólag Keir Starmer brit miniszterelnökkel is beszélt a kérdésről, de újságíróknak jelezte, hogy London továbbra is vonakodhat a csatlakozástól.
"Akár kapunk támogatást, akár nem, de azt mondhatom - és ezt mondtam nekik is - emlékezni fogunk" - mondta Trump.
Tovább fokozódnak a támadások
Eközben az Irán elleni amerikai és izraeli támadások folytatódnak a háború 17. napjához érkezve, mindkét ország sikeres csapásokról számolt be a kritikus infrastruktúrára és katonai állásokra, ami szerintük tovább bénítja Teherán támadó válaszadási képességét.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a Pentagon tájékoztatóján arról számolt be, hogy Irán rakétatámadásai akár 90%-kal csökkentek, míg dróntámadásaik mintegy 95%-os visszaesést szenvedtek el, mivel Washington továbbra is célba veszi ballisztikus rakétáik parancsnoki központjait és dróngyártó létesítményeiket.
Az izraeli katonai szóvivő, Effie Defrin hasonló sikerekről számolt be, amikor vasárnap a médiának nyilatkozott.
"Eddig több mint 700 célpontot támadtunk a rakétarendszerből valós időben, sikerült csökkenteni a kilövéseket" - mondta Defrin.
"A ballisztikus rakétakilövők több mint 70%-át kivontuk a forgalomból. Az összes UAV-t, amelyet eddig Iránból indítottak Izrael területe felé, a légierő elfogta. A rakéták és a kilövőállások elleni vadászatot folytatjuk".
Deffrin szerint Izrael több mint 2000 célpontra mért csapást országszerte a most már harmadik hete tartó háború során. A célpontok között voltak iráni nukleáris létesítmények is, amelyeket korábban egy tavalyi amerikai-izraeli hadművelet során támadtak.
Ennek ellenére Irán megtorló támadásai során továbbra is naponta rakéta- és drónsortüzeket lő Izraelre. Válaszcsapásaik továbbra is a térség országait célozzák, az öböl menti arab államok újabb, infrastruktúrát, energetikai létesítményeket és polgári területeket célzó sortüzekről számoltak be.
A háborúnak több mint 1300 halálos áldozata van Iránban, az ország egészségügyi minisztériuma hozzátette, hogy az elhunytak közül legalább 445-en nők és gyermekek.
Izraelben 12 ember halt meg iráni rakétatűzben, és több tucatnyian megsebesültek, köztük hárman vasárnap. Legalább 13 amerikai katonatiszt vesztette életét - hatan egy múlt heti iraki repülőgép-szerencsétlenségben.
Eközben Libanonban a halálos áldozatok száma az egészségügyi minisztérium szerint 820 fölé emelkedett, mivel az országot továbbra is intenzív izraeli támadások érik, amelyek céljai szerintük az Irán által támogatott Hezbollah állásai.
Az ENSZ humanitárius katasztrófára figyelmeztetett Libanonban, ahol közel egymillió ember kényszerült belső menekülésre azóta, hogy az izraeli támadások megkezdődtek, nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án kilőtte a nyitó sortüzet Iránban.