A szlovák kormányfő vasárnapi videóüzenetében beszélt arról, hogy "átveszik a safétát Magyarországtól", amennyiben április 12-én nem a Fidesz nyer.
Magyarország jelenleg blokkolja az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós (107 millió dolláros) hitelt a Barátság-vezetékkel kapcsolatos viták miatt, amely januárban leállította az orosz olaj szállítását. Szlovákia és Magyarország az EU tagállamai közül az egyetlenek, amelyek még mindig importálnak orosz nyersolajat a rendszer segítségével, egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Kijevre megtorlásként.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Fico március 8-én a Facebookon közzétett videóban elmondta, hogy a Druzsba ügyét a március 10-én Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott találkozón fogja megvitatni - idézte a politikust a Kyiv Independent összefoglaló cikke.
"Kedd reggel Párizsban találkozom von der Leyennel, ahol felteszem neki a kérdést: meddig fogja az Európai Bizottság uniós tagállamok, vagyis Szlovákia és Magyarország létfontosságú nemzeti érdekei elé helyezni az EU-n kívüli Ukrajna érdekeit?" - fogalmazott Robert Fico a felvételen.
Arról is beszélt, hogy Pozsony arra fogja ösztönözni Ursula von der Leyent, gyakoroljon nyomást Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy engedélyezze a vezeték megtekintését - Fico itt megismételte legutóbbi állítását, miszerint Szlovákiának titkos műholdas képei vannak, amelyek bizonyítják, hogy a Druzsba még mindig működőképes.
"A fő üzenet az lesz, hogy Szlovákia készen áll arra, hogy szükség esetén átvegye a stafétát Magyarországtól. Jelenleg az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós katonai hitel gyakorlatilag blokkolva van. De nem vagyok naiv” – fogalmazott a szlovák miniszterelnök.
Magyarországon 34 nap múlva parlamenti választások lesznek, a jelenleg kormányzó Fidesz a közvélemény-kutatásokban az ellenzéki TISZA Párt mögött áll, ami Orbán Viktorra nézve egyre ellenségesebb retorikát eredményez Ukrajna felé, sőt, úgy tudni, orosz választási szakemberek segítségét is elfogadja.
A magyar kormány, amelyet széles körben az EU leginkább Kreml-barát kormányának tartanak, az Ukrajnában immár négy éve dúló háború ellenére is szoros kapcsolatot ápol Moszkvával. Orbán Viktor már többször is élt Magyarország vétójogával az EU-ban, hogy megakadályozza a Moszkva elleni szankciókat és késleltesse a Kijevnek nyújtandó segítséget. Kijev és a magyar kormány ingatag viszonyában a legújabb feszültségforrást a kőolajvezetékkel kapcsolatos vita jelenti.
Míg Kijev szerint a csővezeték javításra szorul az oroszok január végi nyugat-ukrajnai támadása miatt, Szlovákia és Magyarország azzal vádolja az ukrán kormányt, hogy szándékosan visszatartja az ellátást. Mindkét ország megtorlásul leállította a dízel exportját Ukrajnába, Orbán pedig azzal fenyegetőzött, hogy „erőszakkal” „megtöri” az általa ukrán olajblokádnak nevezett intézkedést.
A magyar kormány február 20-án jelentette be, hogy blokkolja az EU Ukrajnának nyújtott hitelét, amíg az orosz olajszállítás a Druzsbán keresztül nem áll helyre. A 90 milliárd eurós hitel, amelyet 2025 decemberében előzetesen jóváhagytak, Ukrajna 2026–2027-es szükségleteinek kétharmadát fedezi.
A hitelből 30 milliárd euró (36 milliárd dollár) költségvetési támogatásra, 60 milliárd euró (71 milliárd dollár) pedig katonai célokra van elkülönítve. Ezen források nélkül Ukrajna 2026 közepére kifogyhat a készpénzből.
Március 8-i beszédében Fico a forrásokat „háborús kölcsönnek” és „ajándéknak” nevezte Ukrajna számára – annak ellenére, hogy a szlovák, a magyar és a cseh kormány úgy döntött, nem járul hozzá, nem támogatja azt. A kölcsönt az Európai Parlament megerősített együttműködési eljárása keretében hagyták jóvá, amely nem igényel egyhangúlag meghozott döntést. A források Ukrajna számára történő felszabadításához azonban az Európai Tanács hivatalos jóváhagyása szükséges.