Klímamenekülteket fogadott be Ausztrália Tuvaluból, a korallzátonyokból álló szigetcsoportról, amelyet az elsüllyedés veszélye fenyeget.
Az első klímamenekültek, akik elhagyták Tuvalut, megérkeztek Ausztráliába, készen arra, hogy egy mérföldkőnek számító megállapodás keretében új életet kezdjenek.
A Csendes-óceán déli térségében fekvő Tuvalu a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetett országok egyike. A tengerszint-emelkedés miatt a sziget várhatóan el fog süllyedni. A tudósok előrejelzése szerint az ország 95 százaléka (amely kilenc, pálmafákkal szegélyezett zátonyszigetből és korall-atollokból áll) 2100-ra dagály idején víz alá kerül.
Korall-atolljai közül kettő már csaknem eltűnt. Szakértők szerint a tengerszint-emelkedést az ember okozta klímaváltozás hajtja: az üvegházatású gázok fokozott kibocsátása megolvasztja a Föld fagyott területeit, a sarki jégtakarókat, és felmelegíti az óceánt, ami vízszint-emelkedéshez vezet.
Ausztrália klímavízuma
Tuvalu 11 ezres lakosságának több mint egyharmada pályázott az Ausztráliával két éve kötött megállapodás keretében indított, példátlan klímavízum-programra.
A tavaly augusztus 28-án hatályba lépett Falepili Mobility Pathway célja, hogy a tuvaluiak számára „méltóságteljes mobilitást” biztosítson, vagyis lehetővé tegye számukra, hogy a közeli Ausztráliában éljenek, dolgozzanak és tanuljanak.
Az éves keretet 280 vízumban maximálták, hogy megakadályozzák a magas képzettségű vagy szakképesítéssel rendelkező emberek tömeges elvándorlását, akiknek a szaktudására Tuvaluban továbbra is szükség van.
A Külügyi és Kereskedelmi Minisztérium szóvivője az Euronews Greennek elmondta, hogy az első tuvalui családok múlt hónapban érkeztek Ausztráliába, és a következő hónapokban várhatóan még többen jönnek.
Penny Wong ausztrál külügyminiszter üdvözölte a hírt, és így fogalmazott: „A Pathway a két ország közötti mély bizalmat tükrözi, és várjuk, a tuvaluiak hogyan járulnak hozzá az ausztrál társadalom fejlődéséhez.”
Ausztrália első klímamenekültjei Tuvaluból
Az elsőként Ausztráliába érkezők között van dr. Masina Matolu, fogorvos és szájsebész, aki alapdiplomáját Fidzsin, posztgraduális képesítését pedig Új-Zélandon szerezte.
Férjével és három gyermekével Darwinba költözne, ahol a bátyja él. Reméli, hogy az Északi Terület őslakos közösségeivel dolgozhat.
„Nagyon izgatottan várom, hogy Ausztráliába mehessek segíteni az embereknek: szolgálni, enyhíteni a szenvedést és a fájdalmat” – mondja dr. Matolu. „Ez remek lehetőség. Amit Ausztráliában tanulok, azt a hazámba is visszavihetem, hogy segítsek.”
Kitai Haulapi, Tuvalu első női targoncavezetője, szintén Ausztráliába költözött, hogy együtt lehessen melbourne-i családjával.
A Falepili Mobility Pathway program az álláskeresésben is segítette őt. Azt tervezi, hogy amit új hazájában megkeres, abból tudja támogatni a Tuvalun maradt családját.
„A fizetések nagyon jók, és ez lehetővé tenné, hogy támogassam a családomat, és hozzájáruljak odahaza a nemzetünk gazdaságához is” – mondja.
Manipua Puafolau november 22-én érkezett Ausztráliába. Lelkésznek készül hazája legjelentősebb egyházánál, a Te Ekalesia Kelsiano Tuvalunál. Puafolau Naracoore-ban telepedne le, ahová a PALM programban dolgozók egy kis közössége hívta meg; ők a mezőgazdaságban, az élelmiszer-feldolgozásban és más, munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban foglalkoztatnak munkavállalókat.
„Az Ausztráliába vándorlók számára nemcsak a testi és gazdasági jólét a fontos, hanem lelki vezetésre is szükségük van” – mondja. „Az egyik fontos dolog, amelyet meg kell őrizni, a tuvalui emberek lelki élete.”