A francia képviselők megszavazták a 2026-os társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. Ez nagy siker Lecornu miniszterelnöknek.
A francia parlament szűk többséggel elfogadta a 2026-os társadalombiztosítási költségvetés tervezetét, amelynek célja a nyugdíj- és egészségügyi ellátás finanszírozásában keletkezett hatalmas hiány megszüntetése.
247 képviselő szavazott a javaslat mellett, 234 ellene, míg 93-an tartózkodtak. Ez jelentős győzelem a kisebbségi kormányt vezető Sébastien Lecornu miniszterelnök számára, aki elődeivel ellentétben nem kívánta megkerülni a parlamenti szavazást.
Lecornu az utolsó pillanatban engedményeket tett, amelyek között szerepelt Emmanuel Macron elnök nyugdíjreformjának felfüggesztése. Ezzel megnyerte a szocialista párt szavazatát, ugyanakkor elidegenítette a konzervatív köztársaságiakat és saját centrista szövetségét.
Korábban a képviselők elfogadtak egy kormányzati módosító indítványt, amely az egészségbiztosításra (Ondam) fordított kiadások 3%-ra emelését célozta a kormány által javasolt 2% helyett, hogy a szöveghez többséget tudjanak kiharcolni.
A kormány már napok óta figyelmeztetett arra, hogy annak elutasítása esetén a szociális kiadások minden bizonnyal továbbra is működnének – a juttatások kifizetése, az ellátás visszatérítése –, de az elszámolások gyorsan romolhatnak.
A múlt héten emlékeztetőt küldtek a képviselőknek, amely szerint a hiány 2026-ra 30 milliárd euróra emelkedhet, amit Pierre Pribile, a társadalombiztosítási tárca vezetője "rendkívül aggasztónak" tart. Összehasonlításképpen: a 2025-re várható hiányt 23 milliárd euróra becsülik.
A nyugdíjreform felfüggesztése a vita középpontjában
A pénzügyi egyenlegeken túlmenően a tervezet fontos politikai kérdést is magában hordoz: a nyugdíjreform felfüggesztését.
Ez a felfüggesztés, amelyet a képviselők december 5-én terjesztettek elő újra, a 64 éves nyugdíjkorhatár felé való haladás befagyasztását írja elő 2028 januárjáig, a következő elnökválasztás utánra.
A tervezetet jelenleg a Szenátus vitatja, a végleges szavazásra kerülő szövegről a képviselőknek és a szenátoroknak majd egy vegyes bizottságban kell megállapodniuk.
Szeptemberben a 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó Francois Bayrou kabinetjét, azt megelőzően tavaly decemberben pedig Michel Barnier kormányát a képviselők bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja a GDP 115 százalékát.
Franciaországra, az eurózóna második legnagyobb gazdaságára nagy nyomás nehezedik, hogy csökkentse költségvetési hiányát. Ezt azonban hátráltatja, hogy a Macron elnök által tavaly kiírt előrehozott választások eredményeként széttagolt lett a parlament.