Az orosz fenyegetés közepette Franciaország és Lengyelország egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatát.
HIRDETÉS
Sűrű napja volt kedden Karol Nawrockinak. A lengyel elnök délelőtt még Berlinben tárgyalt Frank-Walter Steinmeier német elnökkel és Friedrich Mercz kancellárral, délután pedig már Párizsban volt, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel üljön egy asztalhoz.
A két vezető négyszemközt is tárgyalt egymással. Mint arról Marcin Przydacz, a lengyel Nemzetközi Politikai Hivatal vezetője beszámolt, a napirenden regionális biztonsági kérdések, az uniós politika és a kétoldalú kapcsolatok szerepeltek.
Fókuszban a biztonság
A megbeszélésekre kivételesen feszült időszakban került sor - mindössze néhány nappal azután, hogy szeptember 10-én 19 orosz drón megsértette a lengyel légteret. A tárgyaláson Nawrocki köszönetet mondott Macronnak Lengyelország légvédelmének megerősítéséért.
„A megbeszélés a biztonsági kérdésekről szólt. Megköszöntem az elnöknek, hogy gyors válaszként három Rafale-t küldött a szeptember 10-én történtek után" - mondta Nawrocki a találkozó után újságíróknak. Hozzátette, hogy a biztonság terén „sok olyan téma van, amely összeköti Lengyelországot és Franciaországot".
Kétségek a Mercosur körül
A két vezető különös figyelmet szentelt az EU és a Mercosur-országok (azaz Argentína, Brazília, Bolívia, Paraguay és Uruguay) közötti kereskedelmi megállapodásnak. Az egyezményt mindkét elnök ellenzi, azzal érvelve, hogy az tisztességtelen versenyt teremt, ez pedig hárányos helyzetbe hozza az európai gazdákat.
„Franciaországnak és az elnöknek is számos kétsége van ezzel a megállapodással kapcsolatban. A franciaországi gazdák hangja eljutott az elnökhöz" - mondta Macron.
A lengyel vezető még tovább ment, rámutatva a kereskedelmi megállapodás geopolitikai kockázataira: szerinte a Mercosur-országok Oroszországot kívánatos kereskedelmi partnernek tekintik, így az egezség gyengítheti az uniós szankciókat.
Szorosra fűzi a kapcsolatát Lengyelország és Franciaország
Franciaország és Lengyelország igen eltérő helyzetben van az európai színtéren: míg Párizs az uniós költségvetés nettó befizetője, Varsó a 2028-2034-es tervezet legnagyobb kedvezményezettje, több mint 123 milliárd eurós többlettel. Ennek ellenére több olyan terület is van, amelyben hasonló álláspontot képvisel a két ország. A mezőgazdaság például Franciaországban és Lengyelországban is rendkívül fontos.
Egy másik közös prioritás az atomenergia, amellyel szemben Brüsszel továbbra is szkeptikus. Lengyelország két atomerőművet épít: az elsőt Lubiatowo-Kopalinóban a Westinghouse technológiájával, a második, Bełchatówban vagy Koninban felépítendő erőműre pedig egy olyan közbeszerzést írt ki, amelyben a francia EDF amerikai cégekkel versenyez. A lengyel-francia párbeszéd erről a kérdésről ezen a héten kezdődik.
A két ország kapcsolataiban fontos mérföldkő volt 2025. május 9-e, amikor Donald Tusk lengyel kormányfő és Emmanuel Macron aláírta a megerősített együttműködésről és barátságról szóló Nancy-i Szerződést. A szejm pénteken ratifikálta azt a törvényt, amely megnyitja az utat a szorosabb kapcsolatok előtt a biztonság, a gazdaság, az energia és a kultúra területén. A dokumentum közös kormányüléseket ír elő évente, és védelmi záradékot is tartalmaz.