A repülési szakértők szerint a járatok földre kényszerítése jóval összetettebb, mint pusztán letakarítani a futópályát a hóról és a jégről.
Múlt héten turisták ezrei rekedtek Észak-Finnországban, miután a Kittilä repülőtéren a rendkívüli hideg miatt törölték a járatokat.
A skandináv ország arról ismert, hogy nagy szakértelemmel kezeli a téli időjárást, a légi forgalom pedig jóval ritkábban szenved fennakadást, mint a délebbre fekvő európai országokban.
Mi bénította meg mégis a repülőtéri működést? A légiközlekedési szakértők szerint a járatok földre kényszerítése jóval összetettebb annál, mint hogy letakarítsák a havat és jeget a kifutóról.
Miért birkóznak meg ennyire jól a finn repülőterek a téli időjárással?
Finnországban a tél idején mindennaposak a zuhanó hőmérsékletek és a nagy havazások, ezért a repülőterek jól bevált karbantartási programokat működtetnek.
A Helsinki repülőtér például napi karbantartást és célzott hóeltakarítást is végez.
„A ‘célzott hóeltakarítás’ kifejezés az állóhelyeken [ahol a repülőgépek parkolnak] tapasztalható rendkívüli havazás napjaira kidolgozott működési modellre utal”, mondta sajtóközleményében Anssi Väisänen, a Finavia helsinki repülőtéri állóhelyi műveletekért felelős vezetője.
„A repülőgépek parkolási terve mintegy 12 órával előre készül el, hogy az állóhelyen egymás mellett több üres gépállóhely legyen.
„Ez lehetővé teszi, hogy a karbantartás a rendelkezésre álló erőforrásokat egy helyre összpontosítsa, és megtisztítsa a területet. Ezt követően megkezdődhet a repülőgépek fordulófolyamata.”
Repülőgépek állóhelyeit szakaszonként ürítik ki, hogy a karbantartó szakemberek egyszerre a lehető legnagyobb területet tudják felsöpörni és letolni a havat.
A futópályákat és gurulóutakat is hómentesen kell tartani. A Helsinki repülőtéren 200 járműből és gépből álló flotta, a hókotróktól a vegyszerpermetezőkig, áll készenlétben, hogy megtisztítsa a repülőtér három futópályáját.
A flotta óriásai a Vammas PSB 5500 seprő-fúvógépek. Ezek a 31 tonnás gépek mindössze 11 perc alatt 5,5 méter széles sávot képesek megtisztítani a futópályán, háromféle hóeltávolító funkciójuknak köszönhetően.
„A seprő-fúvógépeket [hóeltakarításra] a téli szezonban akár 800 órán át is használjuk”, tette hozzá a sajtóközleményben Pyry Pennanen, a Finavia helsinki repülőtéri pályakarbantartásért felelős vezetője.
A gépeket 135 képzett karbantartó dolgozó kezeli, közülük 75-öt kifejezetten a téli szezonra toboroznak.
Helsinkiben 13 perc áll rendelkezésre a 3500 méter hosszú, 60 méter széles futópályák megtisztítására.
Ez a feladat azonban rendszerint 11 perc alatt teljesíthető, köszönhetően a jégmentesítő anyagoknak és az előre megtervezett, begyakorolt hóeltakarítási seprési mintáknak.
Amíg a repülőtér három futópályájából az egyiket tisztítják, a másik kettőn folyik a forgalom.
Miért állították le a járatokat a Kittilä repülőtéren?
Még az északabbra, az Északi-sarkkörön túl fekvő repülőterek is ritkán zárnak be a téli időjárás miatt.
Az Ivalo repülőtéren a legutóbbi, 2023-as extrém hideghullám idején a hőmérő higanyszála mínusz 35 fokig süllyedt. Még ekkor is mindössze egyetlen járatot töröltek, a többi művelet a megszokott rendben zajlott.
A Kittilä repülőtéren január 11-én mínusz 37 Celsius-fokra esett a hőmérséklet, több napnyi hasonlóan zord időjárás után. A működés azonban jóval súlyosabb fennakadásokkal járt, mint Ivalóban.
Ha a hó és a jeges körülmények egyszerre érkeznek, a kapacitások a végsőkig vannak terhelve. A nagyobb gondot azonban a repülőgépek külső felületét beborító jég okozta, amely a mechanikai alkatrészeket és a szárnyakon lévő fékszárnyakat is dermedtre fagyaszthatja.
„Rendkívül veszélyes jeges szárnnyal repülni. A szárny körüli légáramlás megzavarodik, a gép átesik, majd lezuhan”, mondta Joris Melkert, a Delfti Műszaki Egyetem repülőmérnöki tanszékének oktatója a holland De Telegraaf napilapnak.
Ennek megelőzésére először meleg vízzel el kell távolítani a jeget, majd a repülőgépet jégmentesítő folyadékkal kell bepermetezni. A folyamat 10 perctől fél óráig tarthat.
Erős, de száraz fagyban előfordulhat, hogy nincs szükség jégmentesítésre, ám ha nedvesség van a levegőben, az igény jellemzően megnő, mondta a Finnország repülőtereit üzemeltető Finavia szóvivője.
„A rendkívül megterhelő körülmények miatt a légitársaságok pénteken, szombaton és vasárnap kénytelenek voltak járatokat törölni Kittiläbe”, mondták.
A Finavia a közszolgálati Yle-nek azt is elmondta, hogy tankolás közben a földi berendezések csatlakozói és a járművek fedelei is befagytak, így a jégmentesítés lehetetlenné vált.
A repülőgépek jégmentesítési fiaskója a Schiphol repülőtéren
Január elején több mint 3000 járatot töröltek az amszterdami Schiphol repülőtéren, amikor megérkezett a zord időjárás.
Heves havazás miatt kapkodva kellett tisztítani a futópályákat, de ismét a repülőgépek kritikus jégmentesítése húzta keresztbe a működést.
A De Telegraaf beszámolója szerint Schiphol a költségek miatt nem épített jégmentesítő létesítményeket minden futópályához, emiatt a repülőgépeknek hosszabban kell gurulniuk, és súlyos időjárás esetén szűk keresztmetszetek alakulnak ki.
A fő probléma azonban az volt, hogy az elhúzódó fagyos körülmények próbára tették az üzemeltető KLM-et, amely a repülőtéren a távozó gépek jégmentesítésének zömét végzi.
100 dolgozó és 25 teherautó foglalkozik a jégmentesítéssel, és a szélsőséges hideg hetében mindet bevetették.
Néhány nap folyamatos használat után kifogyóban volt a jégmentesítő folyadék készletük, közölte a holland légitársaság, ami újabb járattörléseket kényszerített ki.
A KLM munkatársakat küldött Németországba pótkészletért (több mint 100 000 liter folyadékért), így néhány nap után fokozatosan újraindulhattak a műveletek.
„Ez a dominóhatás az ilyen havas napokon teljesen megbénítja Schipholt. Európa nevetségei vagyunk”, mondta a De Telegraafnak egy névtelenséget kérő KLM-alkalmazott.