Mauritius ugyan elsősorban hófehér partjairól és türkizkék tengeréről ismert, a sziget azonban ennél jóval több felfedeznivalót kínál.
Mauritius régóta a tengerparti nyaralások és álomszép tengerparti üdülőhelyek egyik legkedveltebb úti célja.
Ám a Kelet-Afrika délkeleti partjainál fekvő szigetország szeretné kiszélesíteni az utazók látókörét.
Sport- és kalandtúrákkal csábítja a látogatókat belső, természeti paradicsomának felfedezésére, és arra ösztönzi a szállodák vendégeit, hogy keressék fel a városokat is, és rajtuk keresztül ismerjék meg multikulturális identitását.
„Mauritius trópusi sziget, így elsősorban gyönyörű tengerpartjainkról és az Indiai-óceán türkizkék vizéről ismernek minket” – mondja az ITB Berlin utazási vásáron az Euronews Travelnek Dinesh Burrenchobay, a Mauritius Tourism Promotion Authority elnöke.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szigeten jóval több élmény vár az utazókra. Azt javasolja, hogy a látogatók idegenvezetővel túrázzanak el a 7 Coloured Earth Geoparkhoz, a Chamarel-fennsíkon található, sokszínű geológiai képződményhez.
Mauritius délnyugati csücskén található Le Morne Brabant, az 556 méter magas bazalt hegyet magában foglaló UNESCO világörökségi helyszín. A túrázók a Black River Gorges Nemzeti Parkban, Mauritius legnagyobb védett nemzeti parkjában több mint 50 kilométernyi ösvény közül válogathatnak.
Burrenchobay azt is ajánlja, hogy a nyugati partvidékre induljanak delfin- és bálnalesre, az északi partról pedig hajóval fedezzék fel a kis szigeteket, eldugott, nyugodt fürdőhelyekkel.
Szerinte a szigeten már most azt tapasztalják, hogy az utazók egyre kalandvágyóbbak, és egyre több időt töltenek a szállodán kívül.
„Néhány szálloda már kifejezetten bátorítja is a vendégeket, hogy menjenek ki, ami nyilvánvalóan nagyszerű” – mondja. „Tíz nap alatt sokkal többet lehet csinálni annál, mint hogy az ember a napozóágyon hever.”
Egy multikulturális sziget
Ha kilépünk az üdülőhelyről, az egyben azt is jelenti, hogy közelebb kerülünk a sziget gazdag multikulturális identitásához. „Szeretem azt mondani, hogy egyetlen sziget vagyunk, de mintha több kontinens lenne ezen az egy szigeten” – fogalmaz Burrenchobay.
A kulturális sokszínűség megismerésének egyik legfontosabb módja az étel. Azt tanácsolja, hogy érdemes felkeresni a fővárost, Port Louist, ahol a helyi kínai közösség által újjáélesztett Chinatownban kínai konyha vár, de indiai és kreol éttermek is sorakoznak.
És ott van a mauritiusi konyha is, ahol a rizs mellé olyan szószok kerülnek, mint a fűszeres paradicsomraguból készült rougaille, a lencseételek és a hagyományos szarvascurry.
A látogatók számos műemlékhelyet is bejárhatnak. Ha már Port Louisban járnak, érdemes felkeresni a város fölötti hegyoldalban álló Marie Reine de la Paix római katolikus kegyhelyet, valamint a Jummah-mecsetet, az Indiai-óceán egyik legrégebbi mecsetét.
A sziget közepén található a Ganga Talao, a templomokkal és szentélyekkel övezett szent krátertó, amelyet a sziget legszentebb hindu helyszíneként tartanak számon.
„Úgy látom, sok Mauritiusra érkező turista mindig egy kicsit megdöbben azon, hogy egy ilyen kicsi országban ennyi különböző ember él egymás mellett, nagyon békésen” – mondja Burrenchobay.
Regeneratív turizmus
Bár a szigeten rengeteg a látnivaló és az élmény, Mauritius tengerpartjai és partszakasza továbbra is a legfőbb vonzerőt jelentik.
Burrenchobay hangsúlyozza, hogy a hatóságok kiemelten foglalkoznak az éghajlatváltozás partokra gyakorolt hatásainak mérséklésével: például a part eróziója elleni védelmi intézkedésekkel és a megújuló energiaforrásokra való fokozatos átállással.
A sziget a regeneratív turizmus lehetőségeit is jobban ki szeretné aknázni. „Úgy gondolom, be kell vonnunk a turistákat azokba a tevékenységekbe, amelyek a szállodák környékén élő helyi közösséget segítik” – mondja.
„Már most is vannak ilyen kezdeményezések, de szerintem ennél többet is tehetünk, és ami a legfontosabb, olyan dolgokat kell tennünk, amelyek jobb hellyé teszik a szigetet.”
Azt szeretné, ha a turisták valóban „nyomot hagynának”, úgy távoznának a szigetről, hogy ezután „vissza akarjanak térni”.