A Google 2023-ban jelentette be először azt az új, transzatlanti tenger alatti kábelt, amely Portugáliát, Bermudát és az Egyesült Államokat köti össze. A Euronews elmagyarázza, milyen projektről van szó, mik a céljai és kik a fő szereplők.
Kedden délelőtt tartották a Google „Nuvem” nevű transzatlanti tenger alatti kábelrendszerének hivatalos indítóünnepségét a lisszoni Oceanáriumban. A beruházás célja – amint azt Gonçalo Matias államreformért felelős miniszter a rendezvényen mondott beszédében kiemelte –, hogy „Észak-Amerikát és Európát egy új, az Atlanti-óceánon áthaladó digitális folyosó mentén kapcsolja össze”.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Abban az időszakban, amikor – mint a miniszter fogalmazott – „a világ összes adatának hozzávetőleg 95 százaléka tenger alatti kábeleken halad át”, Portugália újabb lépést tesz afelé, hogy az egyik fő szereplője legyen annak a projektnek, amely elsőként teremt közvetlen összeköttetést az ország és az Egyesült Államok között ebben a kategóriában. De pontosan mi is az a „Nuvem”, milyen célokat szolgál, és milyen szerepet játszik majd az ország a rendszer fejlesztésében?
Új tenger alatti kábelrendszer
A projektet a Google először 2023-ban jelentette be (forrás: portugál), és azonnal úgy írta le, mint „új, transzatlanti tenger alatti kábelrendszert Portugália, Bermuda és az Egyesült Államok összekapcsolására”.
A vállalat tájékoztatása szerint az Egyesült Államok oldalán „a Nuvem kikötési pontja Dél-Karolinában, pontosabban Myrtle Beachen lesz”. Portugáliában Sines lesz a végpont, köztes állomásokkal Bermudán és az Azori-szigeteken.
A mintegy 7000 kilométer hosszú kábelrendszer 16 optikai szálpárt tartalmaz, összesített kapacitása mintegy 384 terabit másodpercenként, számolt be a Reuters hírügynökség. (forrás: portugál)
Az „ECO” című lap értesülései szerint (forrás: portugál) azonban az új tenger alatti kábelrendszer várhatóan csak jövőre áll üzembe.
Mennyire fontosak ezek a kábelek?
A tenger alatti optikai kábelek alkotják a világháló gerincét. (forrás: portugál) A nemzetközi adatforgalom mintegy 99 százalékát – a hanghívásoktól és üzenetektől a videókon át egészen a fizetésekig – ezek bonyolítják, beleértve a pénzügyi tranzakciókat is. Nélkülük a globális kommunikáció, a pénzügyi műveletek és a _cloud_szolgáltatások egyszerűen nem működnének, mivel a műholdak nem rendelkeznek elegendő sávszélességgel.
A műholdakkal ellentétben, amelyeket befolyásolhatnak az időjárási viszonyok, a kábelek a mélytengeri tengerfenéken nyugszanak, több rétegnyi acél, réz és polimer védi őket a nyomástól, az áramlatoktól, sőt még a cápák támadásaitól is.
Kétségtelen, hogy ezek a kábelek sem teljesen védettek a meghibásodásokkal szemben, ám a legtöbb eset véletlenszerűen, emberi tevékenység – halászat vagy horgonyzás – következtében történik, amelyet természeti kockázatok, például földrengések, tengeralatti csuszamlások és cunamik követnek. Emellett az elöregedő infrastruktúra és a bonyolult szabályozási környezet is megnehezítheti a kábelek ellenállóképességének fenntartását.
A „Nuvem” céljai
Amikor a projektet bejelentette, a Google maga is hangsúlyozta (forrás: portugál), hogy a „Nuvem” célja „az atlanti hálózati infrastruktúra ellenállóképességének javítása és a digitális szolgáltatások iránti növekvő kereslet kielégítésének támogatása”.
Ugyanez a forrás azt is részletezte, hogy az „új kábel útvonala” azt a célt szolgálja, hogy „nagyobb változatosságot biztosítson a nemzetközi adatútvonalak között, és támogassa az érintett kontinensek és országok információs és kommunikációs technológiai (IKT) infrastruktúrájának fejlesztését”.
A keddi, a projektnek szentelt ünnepélyes ceremónián elmondott beszédében Gonçalo Matias portugál miniszter úgy fogalmazott, hogy az új rendszer kiépítése „többet jelent annál, mint hogy újabb vonalat rajzoljunk” az Atlanti-óceánra, „alternatív útvonalakat teremt az adatok továbbítására”, és csökkenti „Európa függését néhány túlterhelt adatfolyosótól”.
Kik vesznek részt a projektben?
A politikus beszédében azt is kiemelte, hogy a „Nuvem” olyan projekt, amely „partnerségre épül – a Google és a MEO, a közszféra ambíciói és a magánszektor beruházásai, valamint a két régóta ugyanazzal az óceánnal összekötött ország, Portugália és az Egyesült Államok között, amely most az adatainkat is szállítja”.
A projektben ezúttal a MEO is szerepet kap. A Lusa hírügynökség által idézett közleményében (forrás: portugál) a portugál vállalat megerősítette, hogy maga is „csatlakozik a Nuvem tenger alatti kábelrendszerhez”, és „befektetőként, valamint nemzeti partnerként vesz részt az Atlanti-óceán egyik legjelentősebb digitális infrastruktúrájában”.
A MEO ugyanakkor nem részletezte, mekkora beruházást hajt végre a projekt keretében, mindössze azt közölte, hogy „a Portugália és az Egyesült Államok közötti közvetlen kapcsolat kialakításával a rendszer egyúttal növeli az ország vonzerejét az adatközpontokba, _cloud_platformokba és globális technológiai szolgáltatásokba irányuló befektetések számára”.
A „Nuvem” a „Firmina” és az „Equiano” után következik az Atlanti-óceánon
Ez azonban nem az első ilyen jellegű beruházás, amelyet a Google az Atlanti-óceánon valósít meg. Valójában „2022-ben a »Equiano« hozzájárult Európa és Afrika közeledéséhez” – idézte fel kedden Gonçalo Matias portugál miniszter.
Az amerikai technológiai óriás leírása szerint (forrás: portugál) ez egy olyan tenger alatti kábel, amely „Nyugat-Európából indul, végigfut Afrika nyugati partvidékén, Portugáliát összeköti Dél-Afrikával, és erősíti a kapcsolatokat, illetve az együttműködési lehetőségeket az európai és afrikai országok között”.
Az Equiano után épült ki a „Firmina”, egy hatalmas tenger alatti kábel, amelyet a technológiai vállalat az Egyesült Államok keleti partvidékének – ismét Dél-Karolinán keresztül – Dél-Amerikával (Argentínával, Brazíliával és Uruguayjal) való összekapcsolására telepített – Portugália ezúttal nem része a projektnek.
Ugyanakkor – továbbra is a Google beruházásaként – az ország már jövőre egy újabb projektben remél főszerepet kapni: a „Sol”-ban, emlékeztetett Gonçalo Matias miniszter.
Ez pedig „új, transzatlanti tenger alatti kábelrendszer lesz, amely összeköti az Egyesült Államokat, Bermudát, az Azori-szigeteket és Spanyolországot” – közölte az amerikai vállalat (forrás: portugál) a projekt bejelentésekor, amelynek révén „egyedülálló beruházást” valósít meg a „transzatlanti ellenállóképesség” erősítése terén.
Miért éppen Portugália?
A kérdést Gonçalo Matias miniszter is érintette keddi beszédében. „Miért itt? Miért Portugália? A legnyilvánvalóbb válasz a földrajz. Európa nyugati peremén, az Amerikához legközelebb eső ponton helyezkedünk el, a természetes híd Afrika felé” – hangsúlyozta az államreformért felelős tárca vezetője.
Valójában a Google maga is kiemelte már ezt a szempontot, rámutatva, hogy az ország „stratégiai földrajzi elhelyezkedése”, „Európa szárazföldi részének délnyugati csücskében” „tenger alatti kábelek számára ideális csomóponttá” teszi Portugáliát.
A miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy az ország „stabilitást kínál egy olyan világban, ahol ez egyre ritkább”; „tehetséget – mérnököket, kutatókat, egy fiatal, technológiában és nyelvekben jártas generációt”; valamint „tisztán és versenyképes áron előállított energiát, amelyre az adatközpontoknak legalább annyira szükségük van, mint magára a kapcsolatra”.
Portugália valóban az energiai átállás európai éllovasai közé tartozik. A Pordata által a június 5-i, a környezet világnapja alkalmából készített „Portugália környezeti pillanatképe” (forrás: portugál) című elemzés kiemelte, hogy az ország az EU azon négy tagállama között van, ahol a termelt energia több mint 95 százaléka megújuló forrásból származik (97,8 százalék), a 2024-es adatok alapján.
Ugyanakkor a Google szerint (forrás: portugál) egy másik tényező is döntő szerepet játszik: „az ország fókusza a digitális gazdaság infrastruktúrájának megerősítésén”.