Mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat vezetnek be európai kórházakban, ám csak kevés ország szabályozza őket, így a betegek veszélybe kerülnek – mondta az Egészségügyi Világszervezet európai igazgatója.
A mesterséges intelligencia eszközei forradalmasítják az egészségügyet, reményt adva a túlterhelt egészségügyi munkaerőnek. A diagnosztikai megoldásoktól a hatékonyabb munkafolyamatokig az MI Európa-szerte segíti az egészségügyi rendszereket. Csakhogy miközben az eszközök már rendelkezésre állnak, a szabályozás a legtöbb országban még sehol sincs – figyelmeztetett Hans Henri P. Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója.
„Ez a rés – a bevezetés és az irányítás között – jelenleg az egészségügyben alkalmazott MI legnagyobb kihívása” – mondta Kluge a július 15-i lisszaboni sajtótájékoztatón.
Minél tovább marad fenn ez a szakadék, annál nagyobb lesz az emberi áldozat – figyelmeztetett.
„Egy elfogult algoritmus téves diagnózist adhat egy valódi betegnek, nagyon is valós következményekkel” – mondta Kluge.
Az 53 európai WHO-tagállam kétharmadában már bevezették az MI-alapú diagnosztikát, és az országok felében működnek mesterséges intelligenciával támogatott betegchatbotok, ám csak kevés – mindössze minden tizenkettedik – állam rendelkezik az MI irányítására vonatkozó stratégiával.
A WHO európai régiójában az országok mindössze 8 százalékának van kifejezetten az egészségügyre szabott MI-stratégiája, és közel 40 százalékuknál egyáltalán nincs etikai iránymutatás az MI egészségügyi alkalmazására. Az oktatás terén pedig csak minden ötödik ország nyújt MI-képzést az egészségügyi hallgatóknak, és csak minden negyedik biztosít képzést, amikor már a munkaerőpiacon dolgoznak.
Ez „aggasztó” kép – mondta Kluge, hangsúlyozva, hogy mindez az emberek egészségére is súlyos hatással lehet. „Mindez általánosságban is aláássa az egészségügyi rendszerekbe vetett közbizalmat” – figyelmeztetett.
A WHO 2028-ban szeretné elindítani a mesterséges intelligenciáról és az egészségügyről szóló útitervét.