Gyűlöletbeszédről panaszkodnak a közösségi médiában: Franciaország az élen, utána Belgium és Olaszország
A Facebookhoz, a TikTokhoz, az Instagramhoz és a YouTube-hoz hasonló közösségimédia-platformok rendszerszinten nem tartják be saját gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályaikat egy átfogó átláthatósági jelentés szerint.
Az Appeals Centre Europe (ACE), az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálya alapján a felhasználói jogviták rendezésére létrehozott független testület közölte, hogy a 2026 márciusáig tartó egy évben több mint 24 ezer vitás ügyet kapott uniós polgároktól és szervezetektől, ami nagyjából 22 percenként egy panasznak felel meg.
Azokban az 1400 ügyben, amikor a szervezet felülvizsgálta a platformok gyűlöletbeszédként bejelentett, ám fennhagyott tartalmakra vonatkozó döntéseit, az ACE az esetek 70 százalékában felülbírálta a platformokat – közölték.
A vitás ügyek között voltak olyan rasszista megjegyzések is, amelyek fekete futballistákat majmokhoz hasonlítottak; az ACE szerint ezeket egy UEFA Bajnokok Ligája-mérkőzés után az Instagramon fent hagyták.
Egy másik esetben Lengyelország ismert közszereplői osztottak meg antiszemita videókat a YouTube-on, amelyeket a platform gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályainak megsértése ellenére sem távolítottak el – közölte az ACE.
Más típusú gyűlöletbeszéd is megjelent a panaszokban, többek között vallási kisebbségekkel, romákkal, bevándorlókkal és az LMBTQI+ közösségekkel szemben. Az ACE egy, az orosz–ukrán háborúról készült mesterséges intelligencia által generált videót is kifogásolt, amely a TikTok félretájékoztatásra vonatkozó szabályainak megsértése ellenére is elérhető maradt.
A jelentés szerint a vizsgált platformok közül a TikTok teljesített a legrosszabbul: az ACE az esetek 83 százalékában írta felül a gyűlöletbeszéd-gyanús tartalmak fennhagyásáról szóló döntéseit. Ezt követte az Instagram 74, a Facebook 61, a YouTube pedig 58 százalékkal.
„Döntéseink egyre inkább kirajzolják, milyen visszatérő és súlyos problémák vannak a közösségimédia-platformok tartalommoderálási gyakorlatával” – áll a jelentésben.
Európaiak visszavágnak
A jelentés azt is mutatja, hogy egyre több európai vitatja a platformok döntéseit. Az ACE közlése szerint eddig összesen több mint 30 ezer ügyet kapott. A legtöbb érvényes panasz Franciaországból érkezett, ezt Belgium és Olaszország követte.
Nem minden ügy szólt azonban gyűlöletbeszédről. Egy emlékezetes esetben egy cseh fotós képeit távolította el tévesen a Facebook a felnőtt meztelenségre és szexuális tevékenységre vonatkozó szabályaira hivatkozva.
„Az online gyűlölet és zaklatás nagyon is valós következményekkel jár sok ember és közösség számára” – mondta Thomas Hughes, az Appeals Centre Europe vezérigazgatója.
„A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos döntéseink több mint kétharmadában azt állapítottuk meg, hogy a platformok nem érvényesítették saját szabályaikat, és fennhagyták a gyűlöletkeltő tartalmakat.
„Ez is azt mutatja, hogy a platformok messze nem mindig döntenek helyesen.”