Új MI-rendszer felismeri a bántalmazáshoz köthető testi sérülések mintázatait, és segíti az egészségügyi dolgozókat a korai beavatkozásban.
Tudósok olyan mesterséges intelligencia (MI) alapú eszközt fejlesztettek, amely segíthet az orvosoknak azonosítani azokat a betegeket, akiknél fennáll a párkapcsolati erőszak (IPV) kockázata, akár évekkel azelőtt, hogy az áldozatok segítséget kérnének.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egyesült Államokban dolgozó kutatók egy gépi tanulási modellt tanítottak be a rutinszerű kórházi vizitek során gyűjtött adatok felhasználásával. A tanulmányt (forrás: angol) a Nature folyóiratban tették közzé.
A párkapcsolati erőszak a jelenlegi vagy korábbi partner által elkövetett bántalmazást jelenti, amely súlyos sérülésekhez, krónikus fájdalomhoz és mentális zavarokhoz vezethet.
Az Európai Bizottság egy jelentése (forrás: angol) szerint azoknak a nőknek a 18 százaléka, akiknek valaha volt partnerük, arról számolt be, hogy 2021-ben fizikai vagy szexuális erőszakot szenvedett el a párjától.
A családon belüli erőszak kiszűrésére jelenleg jellemzően az szolgál a kórházakban, hogy az orvosok a betegek otthoni biztonságára vonatkozó kérdéseket tesznek fel. Sok áldozat azonban félelem, stigma vagy biztonsági aggályok miatt nem számol be a bántalmazásról, így az esetek gyakran rejtve maradnak.
A kutatócsoport több éven át gyűjtött adatokat használt fel: csaknem 850 olyan nőtől, aki párkapcsolati erőszakot élt át, valamint egy hasonló korú, több mint 5200 főből álló kontrollcsoport betegeitől. Ezek alapján három különböző MI-rendszert hoztak létre, hogy felmérjék, mennyire képes a technológia azonosítani a veszélyeztetett személyeket.
Az első rendszer strukturált kórházi adatokat elemzett, például az életkort, a kórelőzményt és más alapvető betegadatokat. A második az írásos orvosi feljegyzéseket vizsgálta, köztük az orvosi megfigyeléseket és a radiológiai leleteket. A harmadik rendszer a kétféle információt kombinálta.
Mindhárom modell jól teljesített, de a kombinált rendszer bizonyult a legpontosabbnak. Az esetek 88 százalékában helyesen jelezte a kockázatot.
Az eszköz arra is képes volt, hogy több mint három évvel azelőtt jelezze a lehetséges bántalmazást, hogy számos érintett páciens később bekerült volna a kórházi, családon belüli erőszakot kezelő beavatkozási programokba.
Azáltal, hogy egyszerre nagy mennyiségű kórházi adatot elemez, az új MI-rendszer képes felismerni az erőszakhoz köthető testi sérülések mintázatait, és megjelölni azokat a betegeket, akiknek kórelőzménye hasonlít a már igazolt bántalmazási esetekére. Ez lehetővé teszi, hogy az egészségügyi dolgozók korábban avatkozzanak be.
„Ez a klinikai döntéstámogató eszköz jelentős hatást gyakorolhat a párkapcsolati erőszak előrejelzésére és megelőzésére” – mondta Qi Duan, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) Országos Biomedikai Képalkotó és Bioengineering Intézetének (NIBIB) egészségügyi informatika technológiáival foglalkozó részlegének programigazgatója.
„Az esetek gyakoriságát tekintve az eszköz áttörést hozó segítséget jelenthet a közegészségügy számára” – tette hozzá Duan.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a technológiát azzal a céllal fejlesztették, hogy támogassa a klinikusokat, ne pedig helyettesítse a szakmai ítéletüket. Nem állít fel diagnózist a bántalmazásról, és nem kényszeríti a betegeket információk feltárására. Inkább egy jelzést ad, amely segítheti az orvosokat abban, hogy körültekintően vessék fel a témát, és szükség esetén támogatást kínáljanak.
„Munkánk elmozdulást jelent afelé, hogy a már rendelkezésre álló egészségügyi adatok felhasználásával korábban ismerjük fel a kockázatot” – mondta Bharti Khurana, a Mass General Brigham sürgősségi radiológusa, a Harvard Orvosi Karának docense.
A kutatók közlése szerint azt tervezik, hogy a technológiát beépítik az elektronikus kórlaprendszerekbe, így a kórházak a rutinellátás során valós idejű kockázatértékeléseket kaphatnak.