Egy új jelentés szerint a nők azért hagyják ott leginkább technológiai állásaikat, mert a munkahelyi kultúra elviselhetetlen számukra.
Európában a technológiai ágazatban dolgozók kevesebb mint egyötöde nő, derül ki egy friss jelentésből, amely arra figyelmeztet, hogy a nemek közötti szakadék tovább mélyülhet, ha nem történik érdemi beavatkozás, különösen a mesterséges intelligencia (MI) korszakában.
2025-ben a nők az európai kulcsfontosságú technológiai munkakörökben foglalkoztatottak 19 százalékát tették ki, ami 3 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban – áll a McKinsey & Company tanácsadó cég új jelentésében.
A visszaesés arra utal, hogy a tartós alulreprezentáltság felszámolására tett erőfeszítések nem hoztak érdemi előrelépést – áll a jelentésben.
„Ahogy az MI átalakítja a technológiai munkaköröket és az értékteremtést, a meglévő nemi egyenlőtlenségek tovább mélyülhetnek, ha nem teszünk tudatos lépéseket” – fogalmaz a jelentés.
A figyelmeztetés arra az időszakra esik, amikor az Egyesült Államokban és Európában egyre több szervezet fogja vissza a sokszínűséget, esélyegyenlőséget és befogadást (DEI) célzó kezdeményezéseit, amelyek a 2010-es évek nagy részében arra ösztönözték a nőket, hogy belépjenek a hagyományosan férfiak uralta tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) pályákra.
Hol kezdődik a nemek közötti szakadék?
A kutatás az Európai Unióban technológiai munkakörökben dolgozó 4 millió LinkedIn-profilt elemzett, és ezeket a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataival, valamint az MI-alapú Findem toborzóplatform munkaerőpiaci adataival vetette össze.
A jelentés szerint a nők már közvetlenül az iskola befejezése után elkezdenek „kiesni” a technológiához kapcsolódó pályákról. Az általános és középiskolában a lányok valamivel jobban teljesítenek STEM-tantárgyakból, mint a fiúk, ám a női diákoknak mindössze 32 százaléka választ valamilyen technológiai alapképzést.
Azok között, akik továbbtanulnak, a nők valamivel nagyobb arányban szereznek doktori fokozatot STEM-területen, mint a férfiak. Ennek ellenére a technológiai dolgozók mindössze 19 százaléka nő.
A nők előtt álló másik komoly akadály a karrierépítés. A nők aránya a technológiai munkaerőpiacon akár 18 százalékponttal is visszaesik, mielőtt elérnék a menedzseri szintet, így a technológiai cégek vezetői posztjainak csupán 13 százalékát töltik be nők.
Ezek a korai veszteségek „felnagyítják a nemek közötti szakadékot a vezetői szinteken” – teszi hozzá a jelentés, hiszen a felső- és vállalatvezetői pozíciók mindössze 8 százalékát töltik be nők.
Bizonyos technológiai területeken még élesebb a különbség. A szoftvercégeknél 15 százalékpontos a szakadék a belépő szinten dolgozó nők és azok között, akik végül eljutnak a felső vezetésig.
Néhány szerepkörben koncentrálódnak
A nők ráadásul olyan szűk technológiai területeken koncentrálódnak, amelyeket különösen súlyosan érintenek az elbocsátások.
A termékmenedzsmentben dolgozók 39, a dizájnterületen dolgozók 54 százaléka nő. Ezekből a pozíciókból azonban ritkán vezet út a felső vezetésbe, és az európai technológiai munkaerőnek csak kis részét teszik ki.
A jelentés szerint még azokon a területeken is, ahol a nők vannak többségben, gyakran csak korlátozott befolyásuk van a szélesebb technológiai szektor irányára, szabályozására és alakítására.
A nők az MI területén is alulreprezentáltak – figyelmeztet a tanulmány. A mesterséges intelligencia, az adatelemzés és az analitika belépő szintű állásainak egyre nagyobb részét férfiak töltik be.
Ez a tendencia az MI-robbanás idején különösen aggasztó – áll a jelentésben –, mert fennáll a veszélye a nézőpontok „beszűkülésének” éppen azon a szinten, ahol a torzítás, az elszámoltathatóság és a társadalmi hatások kérdéseit kezelni kellene.
A beszámoló szerint a nők még azokban az országokban is küzdenek a technológiai szektor nemi egyenlőtlenségeivel, amelyek átlagosan jobban teljesítenek a nemek közötti egyenlőség terén, például Finnországban és Svédországban. Előbbiben a technológiai dolgozók 36, utóbbiban mindössze 23 százaléka nő.
Miért hagyják ott a nők a technológiai szektort?
A jelentés szerint a munkahelyi kultúra a legfőbb oka annak, hogy a nők otthagyják technológiai állásukat.
A McKinsey felmérése szerint a nőknek valamivel kevesebb mint a fele tapasztalt szexizmust vagy előítéletet az elmúlt évben, 82 százalékuk pedig úgy érzi, többet kell bizonyítania, mint férfi kollégáinak.
Ez részben azzal magyarázható – folytatja a jelentés –, hogy a nők gyakran elszigeteltnek érzik magukat, mivel nem egyszer ők az „egyetlen nő” a teremben.
A nők a férfiaknál nagyobb valószínűséggel vállalnak plusz, fizetetlen munkát is, például csapaton belüli konfliktusok elsimítását vagy rendezvények szervezését, mert a kollégák gyakran őket tekintik a csapat „társadalmi ragasztójának”.
A jelentés szerint egy nő évente átlagosan 200 órát tölt ilyen jellegű, úgynevezett „irodai házimunkával”.
A szülőket támogató intézkedések, például a rugalmas munkavégzés vagy a távmunkalehetőségek egyes esetekben szintén lassíthatják a nők karrierépítését – állapítja meg a tanulmány.
Mit tehetnek a cégek a szakadék csökkentéséért?
A munkahelyi kultúra javítása a leghatékonyabb módja a nemek közötti különbségek mérséklésének, mivel ez befolyásolja leginkább, hogy a nők a technológiai pályán maradnak-e – áll a jelentésben.
A jelentés arra ösztönzi a vállalatokat, hogy határozzanak meg egyértelmű képviseleti célokat, és ezeket negyedévente vizsgálják felül.
Azt is javasolja, hogy az előmenetellel kapcsolatos döntéseket az egyéni teljesítményhez kössék, ami „segíthet kiegyenlíteni az esélyeket” a nők számára.
Nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a mentorálásnak is. A pályájuk közepén járó nők és a felső vezetők összepárosítása mintát adhat, és egyértelműbb utat rajzolhat ki a vezetői pozíciók felé – tanácsolja a jelentés, hozzátéve, hogy Európának az MI-vezérelt átképzési programokba is be kellene fektetnie, amelyek „új felhajtósávot” nyithatnak a nők számára a technológiai pályákhoz.
Megfelelően célzott átképzéssel és tudatos előléptetési pályákkal a nők számos közép- és felsővezetői pozíciót tölthetnének be, amelyek az MI munkaerőpiacot átalakító hatása nyomán nyílnak meg.
A szervezetek ezt úgy érhetik el, hogy egyrészt segítik a már a technológiai szektorban dolgozó, pályájuk közepén járó nőket átlépni a közép- vagy felsőszintű MI-pozíciókba, másrészt több átjárót teremtenek a termék- és dizájnterületekről a felsővezetői szerepek felé.
„A nők gyorsabb előreléptetése ezekbe, a jövő szempontjából kulcsfontosságú szerepekbe nem mellékszál; ez Európa egyik legkézzelfoghatóbb eszköze arra, hogy megteremtse az MI által megkövetelt vezetői réteget, és erősítse az innovációt, a kormányzást és a versenyképességet a régióban” – teszi hozzá a jelentés.