Dezinformáció terjed az iráni állami médiumokban, egy új jelentés szerint.
Az iráni állami médiumok jelentősen fokozták dezinformációs tevékenységüket, többek között olyan állítólagos harctéri győzelmekről szóló beszámolókkal, amelyeket régi vagy manipulált felvételekkel támasztanak alá, egy jelentés szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A NewsGuard nevű hírértékelő szervezet szerint amióta az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadásokat indított Irán ellen, az ország 18, háborúval kapcsolatos állításáról derült ki, hogy hamis.
Ezzel szemben az Irán elleni amerikai–izraeli támadást megelőző két hétben mindössze öt, iráni források által közölt hamis állítást azonosítottak.
A NewsGuard azt is megállapította, hogy az iráni médiumok egyre gyakrabban támaszkodnak mesterséges intelligenciával manipulált képekre hamis állításaik terjesztéséhez. Sok esetben ezeket a felvételeket Iránon kívül készítik.
Hamis állítások és manipulált MI-képek
Az iráni állami ellenőrzés alatt álló Tehran Times hírportál műholdfelvételt tett közzé, amely állítólag a katari Al-Udeid légibázison lévő amerikai radarállomás megsemmisülését ábrázolta, egy február 28-án az X közösségi oldalon megjelent bejegyzésben. A képpár az állítólagos támadás előtti és utáni állapotot mutatta.
„Egy Katarbanlévő amerikai radarállomás ma teljesen megsemmisült egy iráni dróntámadásban” – állt a bejegyzésben.
Tal Hagin, az információs hadviseléssel foglalkozó elemző azonban később cáfolta az állítást, rámutatva, hogy a kép eredetileg egy 2025. február 2-án készült Google Earth-felvétel volt, amelyet mesterséges intelligenciával manipuláltak.
„Egy árulkodó jel, hogy az összes autó pontosan ugyanott maradt” – jegyezte meg Hagin az X-en közzétett bejegyzésében.
Iráni állami kapcsolatokkal rendelkező források egy olyan videót is megosztottak, amely állításuk szerint egy Teherán fölött, március 4-én lelőtt vadászgépet ábrázolt. A felvételt eleinte az Iszlám Forradalmi Gárdához (IRGC) köthető Telegram-csatornák is ünnepelték, mint bizonyítékot arra, hogy Irán lelőtt egy amerikai F-15-ös vadászgépet.
Később azonban az izraeli légierő közölte, hogy a videó valójában azt mutatja, amint egy F-35-ös Teherán fölött lelő egy iráni Jak-130-as gépet.
A félig hivatalos iráni Mehr hírügynökség arról is beszámolt, hogy négy iráni ballisztikus rakéta eltalálta a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót, egy, az IRGC-nek tulajdonított közleményre hivatkozva.
Az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) azonban március 1-jén közölte, hogy a Lincolnt nem érte találat, a rakéták még csak meg sem közelítették.
Hasonlóképpen, a Forradalmi Gárda egy szóvivője azt állította – az iráni, katonai vonalhoz köthető Tasnim hírügynökség beszámolója szerint –, hogy a konfliktus első két napján 650 amerikai katona halt meg vagy sebesült meg. A CENTCOM viszont cáfolta ezt, és közölte: az Iránnal vívott háborúban eddig hat amerikai katona vesztette életét.
Egyes esetekben a háborús felvételeket olyan videojátékokból, például az Arma 3-ból emelték át – írta a perzsa nyelvű tényellenőrző oldal, a Factnameh.
Dezinformáció a közösségi médiában
Időközben a Wired oknyomozása (forrás: angol) több száz olyan bejegyzést azonosított Elon Musk X platformján, amelyek félrevezető vagy hamis tartalmakat terjesztenek a konfliktusról – köztük mesterséges intelligenciával manipulált képeket és a támadások mértékét eltúlozó állításokat –, és amelyek közül sok már percekkel a rakétacsapások után megjelent.
Az egyik, több mint négymilliószor megtekintett bejegyzés állítólag Dubaj fölött repülő ballisztikus rakétákat mutatott, valójában azonban egy 2024 októberében Tel-Aviv ellen végrehajtott iráni támadás felvétele volt. Egy másik poszt, amelynek több mint 375 ezer megtekintése volt, a néhai iráni legfőbb vezető, Ali Hoszeini Hamenei rezidenciájáról készült, hamisított „előtte–utána” képpárt tartalmazott.
Hogyan terjeszti Irán a dezinformációt?
Az iráni állami médiumok és a hozzájuk kapcsolódó források dezinformációs kampányának egyik fő oka, hogy az iráni kormány gyakorlatilag teljesen elzárja a lakosságot az internethez való hozzáféréstől.
A webes infrastruktúrával foglalkozó Cloudflare február 28-án „majdnem teljes leállásként” jellemezte a helyzetet, miután a forgalom 98 százalékkal esett vissza az előző héthez képest.
A külföldi médiumokhoz való rendkívül korlátozott hozzáférés miatt az irániak kénytelenek az állami rádió- és televíziócsatornákból tájékozódni. Egyéb lehetőséget jelent a Nemzeti Információs Hálózat, vagyis az állami ellenőrzés alatt álló belföldi internethálózat, illetve a Bale nevű, államilag támogatott üzenetküldő alkalmazás.
A NewsGuard szerint azonban ezek a csatornák továbbra is tömegesen terjesztenek hamis állításokat az iráni hadsereg állítólagos győzelmeiről.
A NewsGuard arról is beszámolt, hogy Oroszország felhasználja Irán hamis állításait Ukrajna és szövetségesei lejáratására, például azzal, hogy azt állítja: iráni rakéták ukrán katonai bázisokat semmisítettek meg Dubajban.