Hszi Csin-ping, a kínai elnök szerint 2025 a kínai MI és chipgyártók nagy áttöréseinek éve volt. Mit értek el, és mire számíthatunk 2026-ban?
Hszi Csin-ping kínai elnök szerint 2025-ben Kína technológiái, köztük a mesterséges intelligencia és a félvezetőchipek, „új magasságokat értek el”.
Újévi beszédében Hszi méltatta a mesterséges intelligenciával (MI) és félvezetőchipekkel foglalkozó kínai cégek erőfeszítéseit, mondván, hogy „mélyen integrálták a tudományt és a technológiát az iparágakkal, és újítások egész sorát valósították meg”.
„Számos nagy MI-modell verseng a csúcsért, és áttöréseket értünk el saját chipeink kutatás-fejlesztésében”, tette hozzá.
Hszi megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy 2025-ben Kína MI-területén elért előrelépései uralták a híreket. Az országot széles körben az Egyesült Államok egyik fő versenytársának tartják a mesterséges intelligencia-modellek bevezetéséért és fejlesztéséért folyó versenyben.
Mit ért el Kína 2025-ben?
Az év a kínai DeepSeek MI-vállalat R1 modelljének bemutatásával kezdődött, amely olyan összetett feladatokra összpontosított, mint a következtetés, a kódolás és a matematika.
Akkori megjelenésekor az OpenAI o1 modelljének vetélytársa volt, amely a ChatGPT egyik legújabb modellje. Az R1 rajtja miatt januárban zuhantak az amerikai technológiai részvények. Az amerikai félvezetőóriás, az Nvidia részvényei egy nap alatt zuhantak 17 százalékkal, ami 600 milliárd dollárnyi (573 milliárd eurónyi) piaci értéket törölt el.
Szeptemberre a DeepSeek kiadta a DeepSeek-V3.2-t, a DeepSeek V.31-Terminus kísérleti modelljét, amely „hatékonyabbá” teszi az MI-rendszereket, a Hugging Face-en található leírás szerint.
A DeepSeek modellje tartalmaz egy Sparse Attention (DSA) nevű képességet, amely állítólag csökkentia számítási költségeket 50 százalékkal a teljesítmény romlása nélkül. Az új modell nagy mennyiségű tanítóadatot is képes előállítani MI-ügynökök számára, vagyis olyan programoknak, amelyek emberi felügyelet nélkül képesek feladatokat elvégezni.
Az új modell hasonló teljesítményt nyújt, mint az OpenAI legújabb modellje, a ChatGPT-5, közölte a vállalat a Hugging Face-en. Nagy számítási igényű modellje, a DeepSeek-V3.2-Speciale felülmúlja a GPT-5-öt, és a következtetési képességek terén közelebb áll a Gemini 3-Prohoz, tette hozzá a cég.
Néhány európai ország, például Olaszország, Dánia és a Csehország megtiltotta, hogy a kormányzati szervek a készülékeiken DeepSeek-modelleket használjanak az adatbiztonsági és kiberbiztonsági aggályok miatt. Belga helyi médiumok beszámolnak arról, hogy a kormánytisztviselők decemberben felhagytak a DeepSeek használatával.
Az Alibaba és más kínai óriások
Az e-kereskedelmi óriás, az Alibaba 2025-ben két élvonalbeli MI-modellt is bemutatott: előbb a Qwen2.5-Max modellt januárban, majd a Qwen3-Max modellt szeptemberben. A vállalat állítása szerint mindkét modell bizonyos teszteken felülmúlta a legújabb DeepSeek modellt és az Anthropic Claude-ját.
Az MI-modellek bemutatása mellett az Alibaba egy vállalástis bejelentett: a következő három évben 380 milliárd jüant (50,6 milliárd eurót) fektet felhőalapú számítástechnikába és MI-be, ami a vállalat egyik eddigi legnagyobb technológiai beruházása.
Másutt a kínai Huawei technológiai cég közölte, hogy új számítási technológiák és MI-chipek bevezetésére készül, hogy versenyre keljen a kaliforniai székhelyű Nvidiával, amelyet a világ meghatározó chipgyártójának tartanak.
Kína és az Egyesült Államok az év nagy részében a Nvidia chipekhez való hozzáférésért vívtak harcot, decemberben azonban Donald Trump elnök közölte, hogy a vállalat 25 százalékos felár ellenében eladhatja H200-as chipeit Kínában jóváhagyott ügyfeleknek.
Közben az amerikai közösségimédia- és MI-cég, a Meta decemberben bejelentette, hogy megvásárolja a kínai gyökerekkel rendelkező Manus nevű MI-startupot, állítólag 2 milliárd dollárért (1,7 milliárd euróért). A vállalat az év elején egy általános célú MI-ügynököt is bemutatott, amelyet kutatásra és kódolásra lehet használni.
Mi várható 2026-ban
Hszi Csin-ping beszédében, közölte, hogy Kína 2026-ban új társadalmi és gazdasági fejlesztési ötéves tervet indít, amely a évtized végéig kijelöli az ország céljait. Kína 1953 óta készíti ezeket a terveket.
Ajánlások a Kínai Kommunista Párttól a „15. ötéves tervhez” többek között „előrelátó tervek” kidolgozását írják elő a „jövő iparágaira”, például az MI-re, a kvantumtechnológiára és az agy-számítógép interfészekre.
A tervek tartalmazhatnak új szabályozási módszereket, a kockázati tőke fejlesztését és a kis- és középvállalkozások növekedésének ösztönzését.
A Deloitte szerint a „15. ötéves terv” időszakában a kínai alapkutatások finanszírozásának aránya meghaladhatja a 10 százalékot. Kutatók úgy látják, hogy több K+F-befektetés irányul majd a stratégiai jelentőségű, feltörekvő ágazatokra, például a félvezetőkre és a mesterséges intelligenciára. Ez közelebb vinné az országot az Egyesült Államokban és Japánban a technológiára fordított összegekhez.
Várhatóan Kína folytatja az MI-infrastruktúra építését, például adatközpontok, hazai chipek és számítási hálózatok létrehozását.
A Deloitte szerint az ország MI-chip piaca a 2025-ös szinthez képest hétszeresére-kilencszeresére nőhet, miközben a piac értéke legfeljebb 40 milliárd dollár (34 milliárd euró). Ez megelőzné a világ többi részét.