2025-ben az Európai Unió fokozta a Big Tech cégek vizsgálatát a digitális piacok és szolgáltatások szabályainak megsértése miatt. Íme a fő hatósági lépések.
Az európai szabályozók fokozzák fellépésüket a nagy technológiai vállalatokkal szemben, új digitális jogszabályokat bevetve a nagy tech cégek befolyásának visszafogására és a fogyasztók védelmére.
Az Európai Unió a felhasználói jogok védelmét és az üzleti verseny kiegyenlítését célzó mérföldkőnek számító jogszabályokkal, mint az MI törvény, a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) és a Digitális Piacokról szóló jogszabály (DMA), a technológiai szabályozás globális élvonalába került.
Az unió idén szigorította e szabályok érvényesítését, hogy megfékezze az olyan cégek, mint az Amazon, az Apple, a Google, a Meta és a Microsoft befolyását.
Az Euronews Next összegyűjtötte az EU nagy tech cégekkel szemben tett legfontosabb lépéseit.
1. Trösztellenes vizsgálat a Google ellen
December 9-én az Európai Bizottság hivatalos trösztellenes vizsgálatot indított annak feltárására, miként használja a Google az online tartalmakat mesterségesintelligencia-modellek (MI) betanítására és a keresési találati oldalakon megjelenő áttekintések készítésére.
Az Európai Bizottság aggályait fejezte ki amiatt, hogy a Google megfelelő ellentételezés nélkül, és anélkül, hogy opt-out lehetőséget adna a webes kiadóknak, kapar fel tartalmakat.
Számos weboldal hirdetési bevételekre támaszkodik a működéshez, és függ attól, hány kattintást generálnak a Google-hoz hasonló keresőmotorok.
A vizsgálat azt is értékeli, hogy a Google felhasználta-e a YouTube videós tartalmait generatív MI-modellek betanításához anélkül, hogy kompenzálta volna az alkotókat, vagy lehetővé tette volna számukra az opt-outot.
„Google does not remunerate YouTube content creators for their content, nor does [it] allow [sic] them to upload their content on YouTube without allowing Google to use such data” – írta a Bizottság közleményében.
Ha ez beigazolódik, ezek a gyakorlatok sérthetik az EU versenyjogi szabályait, amelyek tiltják a „gazdasági erőfölénnyel való visszaélést”.
A Google szóvivője szerint a panasz „veszélyezteti az innovációt egy olyan piacon, amely minden eddiginél versenyképesebb”.
„Az európaiak megérdemlik, hogy részesüljenek a legújabb technológiák előnyeiből, és továbbra is szorosan együttműködünk a hírmédiával és a kreatív iparágakkal, ahogy az MI korszakába lépnek” – tette hozzá a szóvivő.
2. 2,95 milliárd eurós trösztellenes bírság a Google ellen
Az EU új trösztellenes vizsgálata alig néhány hónappal azután indult, hogy szeptemberben hatalmas bírsággal sújtotta a vállalatot versenyjogi szabályainak megsértéséért, mondván, a Google jogellenesen részesítette előnyben saját digitális hirdetési szolgáltatásait.
A 2,95 milliárd eurós bírság a negyedik büntetés, amelyet az EU versenyhatóságai az elmúlt évtizedben a Google-ra kiróttak.
„A Google-nak most komoly megoldást kell előterjesztenie az összeférhetetlenségek kezelésére; ha ezt nem teszi meg, nem fogunk habozni szigorú intézkedéseket alkalmazni” – mondta Teresa Ribera, az EU versenyügyi biztosa.
„A digitális piacok azért vannak, hogy az embereket szolgálják, és a bizalomra, valamint a tisztességre kell épülniük” – tette hozzá.
A döntést, amelyet a Google „indokolatlannak” nevezett, az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump is bírálta, „diszkriminatívnak” és „méltánytalannak” minősítve.
Trump a közösségi médiában ezt írta: „Az Európai Uniónak azonnal fel kell hagynia ezzel a gyakorlattal az amerikai vállalatokkal szemben!”
Az amerikai elnök korábban megtorló vámokkal fenyegette azokat a kormányokat, amelyek túlságosan korlátozó digitális szabályozást alkalmaznak.
3. A Meta vállalta, hogy választási lehetőséget ad az EU felhasználóinak a személyre szabott hirdetésekről
December 8-án az Európai Bizottság győzelemről számolt be a Metával szemben, mondván, az amerikai techóriás beleegyezett, hogy az EU-ban lehetőséget adjon a felhasználóknak kevesebb személyre szabott hirdetés megjelenítésére a Facebookon és az Instagramon.
„Ilyen választási lehetőséget a Meta közösségi hálózatai eddig még nem kínáltak” – közölte a Bizottság.
A Meta a DMA követelményeinek való megfelelés miatt állt nyomás alatt, miután a Bizottság áprilisban a felhasználói választásra vonatkozóan nem-megfelelési határozatot hozott a vállalattal szemben.
A cég közölte, hogy 2026 januárjától az EU-ban választást kínál: vagy minden adatukat megosztják a teljesen személyre szabott hirdetésekért, vagy kevesebb adatot osztanak meg, és így korlátozottan személyre szabott hirdetéseket látnak.
4. Elon Musk X platformját 120 millió euróra bírságolták az átláthatóság hiánya miatt
Az év leginkább elmérgesedett összecsapásává fajult ügyben az Európai Bizottság 120 millió eurós bírságot szabott ki Elon Musk tulajdonában lévő közösségi média platformra, az X-re, az átláthatóságra vonatkozó uniós digitális szabályok megsértése miatt, ami kiváltotta Musk haragját.
A december 5-i határozat volt az első, a DSA alapján kiszabott bírság, egy kétéves vizsgálatot követően.
A Bizottság több jogsértést is megjelölt, köztük a cég kék „ellenőrzött” jelvényének megtévesztő használatát, a hirdetések átláthatóságának hiányát, valamint azt, hogy nem biztosít hozzáférést a nyilvános adatokhoz kutatási célból.
Válaszul Musk azt írta az X-fiókján, hogy az EU-t „szüntessék meg”. Az X azt is letiltotta, hogy a Bizottság hirdetéseket tegyen közzé a platformján.
Két másik uniós vizsgálat is folyamatban van az X ellen: az egyik azt vizsgálja, hogyan kezeli az X az illegális tartalmakat, a másik pedig a vállalat algoritmikus ajánlásaira fókuszál, különös tekintettel a radikalizációra.
5. Az Apple-t 500 millió euróra, a Metát 200 millió euróra bírságolták a DMA megsértéséért
Áprilisban, az EU nagy tech cégekre vonatkozó versenyjogi szabályai alapján, az Apple-t és a Metát 500 millió, illetve 200 millió euróra bírságolták a DMA előírásainak megszegése miatt.
A bírságokat egyéves bizottsági vizsgálat előzte meg, amely arra a következtetésre jutott, hogy az Apple megakadályozta az alkalmazásfejlesztőket abban, hogy szabadon kommunikáljanak a fogyasztókkal, míg a Meta „fizess vagy beleegyezz” hirdetési modellje arra kényszerítette a felhasználókat, hogy előfizetés hiányában adják át személyes adataikat.
Az Apple és a Meta egyaránt bírálta az uniós döntést.
„Ez nem pusztán egy bírságról szól; az, hogy a Bizottság rákényszerít minket az üzleti modellünk megváltoztatására, gyakorlatilag több milliárd dolláros terhet ró a Metára, miközben arra kötelez, hogy gyengébb szolgáltatást kínáljunk” – mondta Joel Kaplan, a Meta globális kapcsolatokért felelős vezetője.
Az uniós szabályozók nem hátrálnak meg
Az USA-ból és a világ vállalataitól érkező bírálatok ellenére Ribera továbbra is eltökélt abban, hogy elszámoltassa a techcégeket az unió digitális szabályainak keretei között.
„Kötelességünk emlékeztetni másokat, hogy tiszteletet érdemlünk” – mondta Ribera.
„Nem foglalkozom azzal, miként szabályozzák az egészségügyi előírásokat az amerikai piacon; az én feladatom az európai digitális piacok megfelelő működésének védelme, és ennek semmi köze semmiféle közös egyeztetéshez” – tette hozzá.