Európában minden negyedik munkahelyen algoritmusok vagy mesterséges intelligencia segítségével hoznak olyan döntéseket, amelyek hatással lehetnek a munkavállalókra. A szakszervezetek azt mondják, hogy így nehéz tárgyalni a munkavállalói jogokról.
Miközben a mesterséges intelligencia (AI) és az algoritmusokra épülő irányítási eszközök egyre inkább elárasztják az európai munkahelyeket, a munkaügyi szakemberek sürgetik az Európai Uniót, hogy vezessen be egy új irányelvet a munkavállalók jogainak védelme érdekében. A Visionary Analytics litván kutatóintézet által az Európai Bizottság megbízásából készített tanulmány szerint az európai munkahelyek negyede használ algoritmusokat vagy mesterséges intelligenciát a hagyományosan a vezetők által végzett munkaügyi döntések automatizálására. Ez a szám várhatóan "gyorsan fog nőni a következő 10 évben" - figyelmeztet a jelentés.
A jelentés szerint az eszközöket a toborzás, a munkafeladatok ütemezése, a munkavállalók irányítása a feladatok elvégzésének módjára, a felügyelet és a munkavállalók értékelése során használják, főként az olyan nagy platformokkal dolgozók esetében, mint amilyen az Uber vagy a Lyft. Ez a módszer mostanra a hagyományosabb munkahelyekre is átszivárog. A Bizottság és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös jelentése szerint a francia logisztikai ágazatban mesterséges intelligenciával működő útvonaltervezési eszközöket használnak, hogy valós időben tájékoztassák a sofőröket olyan információkról, mint a közúti forgalom és a kiszállítási helyszínek, ez azonban a sofőrök "kiterjedt ellenőrzéséhez és felügyeletéhez" vezethet.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) szerint a tagok nehezen tudnak olyan kollektív szerződésekről tárgyalni, amelyek biztosítják, hogy a munkavállalók tudjanak a munkahelyükön alkalmazott algoritmusokról és azok hatásairól. "Ez egy új, kihívást jelentő téma, és sok szakszervezetnek valójában nincs meg a szakértelme vagy a kapacitása ahhoz, hogy ezzel foglalkozzon" - mondta Tea Jarc, az ESZSZ konföderációs titkára az Euronews Nextnek.
Az algoritmusok eközben egyre "áthatóbbá" válnak a munkahelyeken. Az algoritmikus irányítás dönthet a munkavállalók munkakörülményeiről, például a munkaórákról, a bérekről, a műszakokról és a teljesítményértékelésről. Jarc szerint vannak olyan esetek, amikor az algoritmusok olyan adatokat is gyűjtenek, amelyeket nem kellene, például egészségügyi adatokat. Azt is elmondta, hogy a platformok akkor is nyomon követik a munkavállalókat, amikor azok kijelentkeznek.
A Bizottság jelentésében azt állította, hogy a meglévő uniós jogszabályok az algoritmusokra épülő irányítás által érintett egyes munkahelyi kérdésekre - például a munka intenzitására, átláthatóságára és kiszámíthatóságára - összpontosítanak, de még mindig vannak hiányosságok, így a munkaidő és a pihenőidő megkülönböztetése. "Itt az ideje, hogy ezek a vállalatok megértsék, hogy nem rejthetik a vezetői döntéseket az algoritmusok mögé" - mondta Jarc.
A szakszervezeteknek nincsenek anyagi lehetőségeik algoritmus-szakértők alkalmazására.
Az Európai Unióban több mint 7 millió munkavállalót képviselő Uni Europa szakszervezet adatai szerint Európa-szerte 23 olyan megállapodást írtak alá, amelyek valamilyen formában említik az algoritmikus irányítást. A szakszervezetek közül többek között a spanyolországi Munkavállalók Bizottsága (CCOO) és a Munkások Általános Szakszervezete (UGT), valamint a dániai Egyesült Munkavállalói Szövetség (3F) sikeresen tárgyalt ezekről a megállapodásokról. "Ők külső szakértőket kértek fel, hogy segítsenek nekik megfogalmazni ezeket, és rendelkeznek a megfelelő költségvetéssel, hogy ezt megtehessék" - mondta Jarc, aki szerint a legtöbb szakszervezet az Európai Unióban nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, mint a nagyobb nemzeti szakszervezetek.
"Attól tartunk, hogy sok más szakszervezetnek természetesen nincsenek meg a pénzügyi eszközei ehhez" - mondta Jarc, megjegyezve, hogy a szakértőket határokon átnyúlóan kellene megosztani, hogy segítsenek a kevesebb forrással rendelkező szakszervezeteknek a megállapodások kidolgozásában. Jarc szerint még a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók esetében is "nagyon alacsony" a végrehajtás, és gyakran attól függ, hogy a munkavállalók felkeresik-e a vezetőséget, és további tájékoztatást kérnek-e arról, hogy hogyan lehet őket megfigyelni a munkahelyükön. Úgy véli, hogy az algoritmikus irányítással kapcsolatos bármilyen frissített jogszabály "több kollektív jogot" kell adjon a szakszervezeteknek, hogy azok beavatkozhassanak ezekbe a vitákba, és érvényt szerezzenek az aláírt kollektív szerződéseknek.
"A jogalkotók lemaradásban vannak
Jarc és Bertolini szerint Európában eddig az algoritmikus menedzsmenttel foglalkozó jogszabályok "nagyon korlátozódtak" azokra, akik olyan helyeken dolgoztak, mint például az Uber vagy az Amazon.
Az Európai Unió 2024-ben fogadta el azt az irányelvet, amely kimondja, hogy a munkavállalókat "nem lehet elbocsátani egy algoritmus vagy egy automatizált döntéshozatali rendszer által hozott döntése alapján".
Az irányelv alapján a tagállamok által elfogadott jogszabályok garantálják a munkavállalóknak az algoritmus által hozott döntések emberi felügyeletéhez való jogát, és arra is kötelezi a vállalatokat, hogy nyilvánosságra hozzák, ha változtatnak az algoritmusokon.
Jarc és Bertolini szerint az irányelv ugyan nagyszerű első lépés a Big Tech platformokon dolgozók számára, de már egy kicsit "elavult", mivel csak a nagy cégekre fókuszál. Mindketten azt mondták, hogy vagy egy új uniós bizottsági irányelvet, vagy az érvényben lévő irányelv módosítását szeretnék látni, amely garantálná, hogy az EU-ban dolgozók felülvizsgálhatják a vezetőségük által hozott algoritmikus döntéseket.
"Mi, jogalkotók, le vagyunk maradva" - mondta Jarc, és hozzátette, hogy a technológia már átveszi az irányítást... ez már a valóság a munkavállalók millióinak és millióinak Európa-szerte, de ezt nem szabályozzák."
Ideális esetben az ESZSZ azt szeretné, ha mindez a munkahelyi mesterséges intelligenciáról szóló külön irányelv formájában öltene formát, amelyet a Bizottság minőségi munkahelyekre vonatkozó ütemtervére vonatkozó kezdeményezésével egy időben, még az év vége előtt elindítanának. Ez volt az egyik ajánlás, amelyet Andrzej Bula, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság előadója az év elején tett az EU Bizottságának.
Az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és az uniós AI-törvény is tartalmaz néhány olyan rendelkezést, amely védi az európaiakat, a technológiai vállalatok például kérhetik, hogy milyen adatokkal rendelkeznek rólunk, és hol tárolják azokat.