A legjobban teljesítő országok olyan szociális szolgáltatásokba fektettek be, mint a gyermekgondozás, a biztonság, a jobb lakhatás, vagy a munkavállalói juttatások emelése, melyek a jelentés szerint "egészségesebb népességhez és kevesebb elkerülhető egészségügyi igényhez vezetett".
HIRDETÉSEgy befolyásos amerikai jelentés szerint már az európai országok és Ausztrália vezetik a nemzetközi egészségügyi rendszerek rangsorát.
A lista élén Norvégia áll, majd Hollandia, a harmadik helyen pedig Ausztrália követi.
A legutóbbi, 2017-es rangsor közzétételekor még a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) állt az élen, azóta azonban a negyedik helyre csúsztak vissza.
Az Egyesült Államok egészségügyi rendszere végzett az utolsó helyen - ahogy a 11 országot magába foglaló rangsor 2004-es megjelenése óta folyamatosan.
Miről is szólt a jelentés?
A múlt héten közzétett "Mirror, Mirror 2021 " nevezetű jelentés Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Svédország, Svájc, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok egészségügyi rendszereinek teljesítményét értékelte.
A Commonwealth Foundation amerikai egészségügyi érdekvédelmi csoport által összeállított jelentés öt kategóriában értékelte a 11 gazdag országot: az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az ellátási folyamat, az adminisztráció hatékonysága, a méltányosság és az egészségügyi ellátás eredményei.
Minden kategória magába foglal még több szolgáltatási elemet is. Az ellátáshoz való hozzáférés például az ellátás megfizethetőségét és az ellátáshoz szükséges időt is jelenti.
A kutatás főbb eredményei
A jelentés szerint összességében azok az országok teljesítettek a legjobban, amelyek a páciensek számára csökkentették az egészségügyi ellátás költségeit. Kiemelték a Norvégiában és Svájcban bevezetett felső határt a zsebből fizetendő költségekre, valamint Németország 2013-as döntését az orvosi rendelések díjának eltörléséről.
A jelentés szerint az egészségügyi ellátás megfizethetőbbé tétele - azáltal, hogy ingyenessé teszik, mint az Egyesült Királyságban, vagy egyszerűsítik és korlátozzák az egészségbiztosítás költségeit, mint Svájcban - együtt járt az adminisztratív hatékonyság magasabb eredményeivel.
Az első helyen álló Norvégia és Hollandia egyaránt elismerést kapott az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés gyorsaságáért.
A jelentés a hatékony egészségügyi politika példáiként kiemelte az olyan kezdeményezéseket, mint a norvég betegjogi törvény, amely időkereteken belül meghatározza az ellátáshoz való jogot, valamint a holland követelményt, hogy a háziorvosok évente legalább 50 órányi ügyeleti ellátást nyújtsanak orvosi engedélyük fenntartása érdekében.
Míg az Egyesült Királyság egészségügyi ellátása volt a legmegfizethetőbb - az NHS a betegek számára többnyire ingyenes egyetemes ellátást biztosít -, a nemzet pontszámát a hosszú várakozási idő rontotta.
A jelentés azt is megállapította, hogy az Egyesült Királyságban tovább nőtt a gazdagok és a szegények közötti különbség az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén. Bár az ország magas pontszámot kapott, ez a tendencia hozzájárult ahhoz, hogy Nagy-Britannia az első helyről a negyedik helyre esett vissza.
Amerika, az átlagrontó
Az amerikai, a brit és a svéd egészségügyi rendszer is magas pontszámot kapott az ellátási folyamatukért, illetve jó eredményeket értek el az olyan megelőző ellátási intézkedések terén, mint például a mammográfia, vagy a szezonális influenza elleni védőoltás.
A jelentés szerint azonban az USA minden más kategóriában az utolsó helyen végzett. Az amerikai egészségügyi rendszer általános eredményei olyannyira elmaradtak a másik tíz országétól, hogy a jelentés szerzői kénytelenek voltak megváltoztatni az országok átlagteljesítményének számítási módját.
A jelentés módszertana szerint az Egyesült Államok "olyan jelentős kiugró értéket képviselt, hogy negatívan torzította az átlagos teljesítményt". Vagy másképp fogalmazva, az amerikai egészségügyi rendszer olyan egyedülállóan rosszul teljesített a jelentés elemzése szerint, hogy igazságtalanul rossz színben tüntette fel a többi országot.
A jelentés szerzői számára különösen aggasztóak voltak az amerikai biztosítási alapú rendszer rossz egészségügyi eredményei.
Miközben az Egyesült Államok költi a legtöbbet az egészségügyre GDP-hez viszonyítva, a vizsgált 11 ország közül itt a legmagasabb az anyai halálozás és az elkerülhető halálozások aránya.
HIRDETÉSA jelentés szerint az amerikaiak ráadásul egyre betegebbek, és a várható élettartamuk is egyre csökken.
A jelentés végkövetkeztetései
Összességében a Commonwealth Foundation jelentése szerint a legjobban teljesítő országok átfogó egészségügyi lefedettséget biztosítottak és megszüntették az egészségügyi ellátás költségkorlátjait.
Emellett befektettek a közösségi alapú alapellátásba, például a háziorvosokba, és csökkentették a bonyolult finanszírozási rendszerek által a betegekre és az egészségügyi személyzetre egyaránt rótt adminisztratív terheket.
Végül a legjobban teljesítő országok olyan szociális szolgáltatásokba fektettek be, mint a gyermekgondozás, a közlekedés, a közösségi biztonság, a jobb lakhatás, vagy a munkavállalói juttatások emelése, melyek a jelentés szerint "egészségesebb népességhez és kevesebb elkerülhető egészségügyi igényhez vezetett".
"A COVID-19 világjárvány világosan megmutatta, hogy egyetlen ország sem rendelkezik tökéletes egészségügyi rendszerrel" - áll a jelentésben.
HIRDETÉS"De azáltal, hogy tanulunk abból, hogy mi működött és mi nem működött máshol a világon, minden országnak lehetősége van arra, hogy új politikákat és gyakorlatokat próbáljon ki, amelyek közelebb vihetik őket egy olyan ideális egészségügyi rendszerhez, amely minden ember számára optimális egészséget biztosít olyan áron, amelyet a nemzet megengedhet magának".