A TISZA Párt és a Bizottság a hétvégi informális tárgyalásokat követően egyaránt jelezte: az Ukrajnával kapcsolatos kérdéseket nem fogják összekapcsolni a források ügyével.
Az Európai Bizottság delegációja pénteken érkezett Budapestre, már aznap megkezdődtek az informális egyeztetések, amelyek szombaton is folytatódtak. A tárgyalásokat követően Magyar Péter, a TISZA elnöke közölte: a legmagasabb szakmai szintű képviselettel folytattak részletes, technikai egyeztetéseket, amelyek "egy komplex, ám sürgető folyamat első lépései."
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Egy dologban teljes az egyetértés: el kell indulnia a valódi munkának azért, hogy a magyar embereknek járó, befagyasztott uniós források végre megérkezzenek Magyarországra" - fogalmazott Magyar Péter.
Versenyfutás kezdődött az idővel, hogy az augusztus végén lejáró határidő előtt sikerüljön felszabadítani a helyreállítási alapból járó milliárdokat.
Az Európai Bizottság csapatát Ursula von der Leyen, a Bizottság elnökének kabinetfőnöke, Björn Seibert vezette, és több főigazgató is benne volt a küldöttségben. Példátlan, hogy a Bizottság ilyen magas szintű delegációt küldjön egy, még nem kormányon lévő párt képviselőivel egyeztetni.
„Egy pontban teljes az egyetértés: valódi munkának kell kezdődnie annak érdekében, hogy a magyar embereket megillető uniós források végre megérkezzenek Magyarországra” – írta Magyar Péter a megbeszélések után közzétett közösségi média-üzenetében.
A mostani tárgyalások jelentették az első informális kapcsolatfelvételt Brüsszel és Magyarország leendő kormánya között, kevesebb mint egy héttel azután, hogy a TISZA Párt elsöprő választási győzelme véget vetett Orbán Viktor 16 éves kormányzásának.
„A találkozók korai alkalmat adtak arra, hogy gyakorlati megbeszéléseket folytassunk arról, miként lehet továbblépni és valódi előrelépést elérni a Magyarországnak szánt, de korrupciós és jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadítása terén. Ez a szükséges munka folytatódni fog” – közölte az Európai Bizottság.
A Bizottság a Magyarországnak szánt 27 milliárd euróból 17 milliárd eurót blokkol jogállamisági hiányosságok, valamint korrupció miatt. Magyarország emellett 17 milliárd eurót igényel az EU közös védelmi hitelfelvételi eszközéből, a SAFE-ből a hadiipar modernizálására.
Ha mindkét forrásrész, azaz összesen 34 milliárd euró a következő években megérkezik Magyarországra, annak jelentős gazdasági hatása lenne.
Versenyfutás az idővel
Azonnali prioritás azonban a 10,4 milliárd eurós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amelyet Magyarország teljes egészében elveszíthet, ha augusztus végéig nem születik megállapodás.
„Az RRF esetében fogy az idő. Ha nem lenne augusztus végére kitűzött határidő, az uniós delegáció nem látogatott volna el ilyen hamar Magyarországra. Magyarország rengeteg pénz elvesztésének küszöbén áll, és a Bizottság ezzel tisztában van, ezért lépett” – mondta az egyeztetéseket közvetlenül ismerő Tiszás forrás az Euronews-nak, névtelenséget kérve a tárgyalások érzékenysége miatt. Szerinte a találkozó jó kiindulópont volt, de a források felszabadításáig még hosszú az út.
Magyar Péter egy négylépcsős tervet jelentett be a pénzek feloldására, amelynek középpontjában a korrupció elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása, valamint a sajtó- és a tudományos szabadság védelme áll.
„Kormányra kerülve teljes egészében teljesíteni kívánjuk ezeket a vállalásokat, beleértve azt az ígéretünket is, hogy hazahozzuk a magyarokat megillető uniós forrásokat” – mondta Magyar Péter a tárgyalások után.
Az a döntés, hogy nem találkoznak a leköszönő Orbán-kormány tagjaival, önmagában is egyértelmű politikai üzenet volt.
A TISZA Párt delegációjában helyet kapott a jövőbeni külügyminiszter, Orbán Anita, a pénzügyminiszter-jelölt Kármán András, a gazdasági miniszter-jelölt Kapitány István, valamint a párt brüsszeli kabinetfőnöke és EU-szakértője, Hajdu Márton.
A pártelnök - egyben a kijelölt miniszterelnök - Magyar Péter a tárgyalások első szakaszán vett részt.
Magyarország gyors lépéseket ígér
A tiszás tisztségviselők szerint a párt választási programja – beleértve az Európai Ügyészséghez való csatlakozást – túlmutat azon, amit a Bizottság eddig elvárt. Folyamatban van Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének átdolgozása is, amely a zöld átállást, a digitális átalakulást és energetikai beruházásokat foglalja magában. Kiemelt területek a vasúti hálózat és az elővárosi vonalak modernizálása, valamint az elektromos hálózat fejlesztése.
„Fel kell mérnünk, mely reformok és beruházások valósíthatók meg ténylegesen. A következő kormány a TISZA választási programjának bizonyos elemeit az RRF keretében fogja megvalósítani” – mondta a tiszás forrás.
A 17 milliárd eurónyi befagyasztott forrás felszabadításához Magyarországnak 27 úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesítenie.
Egy névtelenséget kérő bizottsági forrás szerint a még nyitott kérdések akár egyetlen parlamenti ülésen elfogadott módosításokkal is rendezhetők, feltéve, hogy megvan hozzá a politikai akarat Budapesten.
Az új magyar kormány várhatóan májusban áll fel.
Ukrajna-vétó: nincs kapcsolat a pénzügyi kérdésekkel
A budapesti tárgyalásokon minden nyitott ügy szóba került, köztük az Orbán-kormány és az EU közötti viták hosszú listája is. Ezek között szerepelt az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós hitel, amelyet az Orbán-kormány blokkolt, valamint az Ukrajna uniós csatlakozásról szóló tárgyalási fejezetek megnyitása. A TISZA és a Bizottság egyaránt jelezte: az Ukrajnával kapcsolatos kérdéseket nem fogják összekapcsolni a források ügyével.
„A két kérdést nem lehet összekötni, mivel a forrásokkal kapcsolatos követelmények egyértelműen rögzítettek” – fogalmazott a Tiszás forrás, hozzátéve, hogy a mélyebb reformokat nem szabad elsietni, azok hosszabb távú feladatot jelentenek.
A két delegáció közötti egyeztetések az új kormány hivatalba lépéséig folytatódnak. Péntek délelőtti, a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Magyar Péter úgy fogalmazott: folyamatos forró drót lesz a Bizottság és a TISZA csapata között..