Észtország egészség- és munkaügyi miniszterével beszélgettünk a munkahelyek jövőjéről. A Cisco alelnökét pedig arról kérdeztük, mi várható a következőkben, miután a világon egymilliárdhoz közelít a home office-ban dolgozók száma.
HIRDETÉS**A The Exchange-ben, nemzetközi üzleti magazinunkban, ahol a legnagyobb nevek, a legújabb trendek várják a nézőket, ezúttal - egyebek mellett - Észtország egészség- és munkaügyi miniszterével beszélgettünk a munkahelyek jövőjéről. Utána pedig a Cisco alelnökét kérdeztük, mi várható a jövőben, miután a világon egymilliárdhoz közelít a home office-ban dolgozók száma. **
Ma a dolgozókorú lakosság 18 százaléka tartósan otthonról dolgozik. De a Chicagói Egyetem nemrég készült tanulmányából kiderült, hogy ez a szám akár meg is duplázódhat anélkül, hogy a technológia tovább fejlődne. Tehát öt munkából kettőt jelenleg otthon is el lehet végezni. Ez azt jelenti, hogy megvan a reális lehetőség arra, hogy több mint egymilliárd otthoni dolgozóval létrehozzunk egy home office-ra épülő munkavilágot.
Az egyik nemzet, amely a távmunka és az otthoni munkavégzés határait feszegeti, Észtország. Az európai államot gyakran a világ legfejlettebb társadalmának tartják. Hogyan érzi magát az a nemzet, amely Skype-ot adott nekünk és az internet-hozzáférést alapvető emberi jogokká tette a munkaerőpiac változására reagálva?
Gondolatok a hakni gazdaságról
Az észt egészség- és munkaügyi minisztert, Tanel Kiiket kérdeztük:
euronews: Mit gondoljunk a hakni gazdaságról? Egy jövőbeli növekedési történet vagy valami olyan, ami aggodalomra ad okot?
TK: Úgy látom, hogy a haknigazdaság jelensége nemcsak hogy marad, hanem növekedni is fog. Tehát szerintem nem érdemes küzdeni ellene. A világ folyamatosan változik, a gazdaság is és természetesen a munkaerőpiac és a munkaerőpiac is alakul.
EN: Nagyon sokan dolgozunk otthonról. Hogyan kell megközelíteni ezt az új munkamódszert? El kell fogadnunk, hogy ez lesz, vagy óvatosnak kell lennünk?
TK: Nem számíthatunk arra, hogy a munka világa stabil üzemmódban marad. A munka különböző szakaszai, az új munkaformák csupán a pozitív dolgok. Nem tehetünk mindenkit ugyanabba a dobozba, és nem mondhatjuk, hogy ez a munkaszerződésed és ez a munkaidőd, ez a fizetésed, és örülj ennek.
A kulcs: szélessávú internetkapcsolat
A Cisco európai alelnökéhez, Adam McHale-hez címzett első kérdésünk a következő volt:
EN: Mennyire fontos mindehhez a szélessávú kapcsolat?
AM: Azt hiszem, mielőtt a pandémiába nyakig merültünk, az iparágban sok szó esett arról, hogy mennyire lesz átalakító az 5G technológia. Mert az lesz, és ez egy nagyon fontos technológia. De amit az otthonról dolgozás egyik napról a másikra bekövetkezett óriási elmozdulásával láttunk, az valami brutális függőség volt, úgy értem, hogy a szélessávú infrastruktúra kritikus nemzeti infrastruktúrává vált. Néhány nap alatt akkora forgalomnövekedést tapasztaltunk amekkorát általában 18 hónap alatt. Meg akartuk tudni, mennyire fontos ez, ezért 13 ezer emberen felmérést végeztünk hat különböző országban - 78 százalékuk visszatért, és azt mondta, hogy mindez döntő volt számára.
Egy katari applikáció sikersztorija
Az olyan márkák, mint az Amazon és az Alibaba mélyreható változásokat hoztak az emberek életmódjába és munkájába. De a milliárdos sikertörténetek ellenére a haknigazdaságnak még mindig vannak bírálói. Példa erre egy szállító-applikáció.
A katari startup egy szuper mobilalkalmazásként definiálja magát. Járműparkjuk készen áll, hogy reagáljon a megrendelésekre, az ország több ezer helyszínén. Vezető pozícióra tör a piacon, de olyan politikával, amely az embereket helyezi előtérbe.
"Elkötelezettek vagyunk a katari technológia vezetése és annak biztosítása iránt, hogy Katar a technológia világának egyik úttörőjévé váljon. Az ötmillió dollár három stratégiai irányba megy majd Snoonunál. Az egyik, hogy versenyelőnyt szerezzen a technológiában. A második a korszerűbb marketing. A harmadik, hogy a legjobbakat bevonzza" - mondta Hamad Mubark Al-Hadzsri, a Snoonu társalapítója.
A szállítási megbízásokat meg kellett változtatni, hogy beilleszkedjenek a környezetbe, és kíméljék azt. A rekkenő nyári hőség hónapjaiban a hatszáz sofőr közül például senki sem szállít kerékpáron. 35 különböző ország több mint 250 alkalmazottja tapasztalja, hogy munkájuk folyamatosan fejlődik a digitális innovációnak hála. Ennek az induló vállalkozásnak sikerült kihasználnia a piaci lehetőséget, miközben hozzáadott egy adag kreativitást.
A toborzás világa is átalakul. A londoni Juliet Eccleston foglalkoztatási szakértő elmagyarázta, milyen kihívásokkal néznek szembe a fiatalok álláskereséskor az egyre digitálisabb világban.
"Sok olyan önéletrajzot néztem meg, olyanokét, akik épp kijöttek az egyetemről, vagy akik esetleg már szereztek némi kiskereskedelmi tapasztalatot. Hihetetlenül nehéz meglátni a különbséget ebben az életkorban az emberek között. És azt hiszem, az egyik dolog, amiről beszéltem velük, az volt, hogy összpontosítsanak néhány olyan szakszerűbb dologra, amit esetleg már elvégeztek. Így sok olyan fiatalabb ember került ki a platformokra, akik valójában mikrovállalkozók voltak a színfalak mögött. Dolgok megosztásával, bérbeadásával, áruk eladásával foglalkoztak. A 18-25 évesek 70 százaléka használta már a gazdasági platformokat. Ezért ezek a készségek tényleg hihetetlenül érdekesek a vállalkozások számára" - mondta Juliet Eccleston.
Aktuális headline-körkép a világból
Végezetül, vessünk egy pillantást arra, hogy milyen történetek szerepelnek még a címlapokon"
- A rangos 2021-es Cannes-i Filmfesztivál egyik kiemelkedő évét éli több mint 2500 filmmel. Ám az Arany Pálma csillogásán túl az esemény több millió eurót generál a filmipar számára.
- Frankfurtban monetáris-politikai találkozó zajlott az Európai Központi Banknál. Christine Lagarde és kollégái trükkös kötéltáncot jártak a politikai döntéshozókkal, figyelve az amerikai inflációs adatokat és a járvány európai újjáéledésének gazdasági hatásaival kapcsolatos aggályokat – kölcsönösen nyomást gyakorolva egymásra, hogy a hatalmas, havi 80 milliárd eurós pandémiás kötvényvásárlási programot felülvizsgálják.
- Végül pedig elindult a várva várt és sokak által élesen vitatott tokiói olimpia. Az egészségügyi szakértők aggodalmai ellenére, miszerint a rendezvény a koronavírus legújabb mutációinak szuperterjesztője lehet, a játékok megrendezése várhatóan 15 milliárd eurót termel majd a szigetország számára, melynek gazdasága az első évben csaknem négy százalékkal zsugorodott az év első negyedében.