Kiszivárgott egy belső levelezés a Pentagonból, a Reuters hírügynökség azt írja, látta, és hogy a levél a NATO-szövetségesek büntetését latolgatja, ha azok nem hajlandóak bázisokat és légteret biztosítani az USA számára az Irán elleni hadműveletekhez.
A dokumentum nem hivatalos feljegyzés és nem is végrehajtási utasítás, de tartalmának súlya van. A Reutersnek névtelenséget kérő védelmi minisztériumi forrás szerint az e-mail a magas rangú parancsnokok között kering, és részletezi a lehetséges válaszok menüjét azon szövetség államokra vonatkozóan, amelyek Washington szerint nem telejesítették feladatukat az Irán elleni katonai fellépés során. Az izraeli és amerikai hadműveletek február 28-án kezdődött bombázásokkal.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szöveg egy szigorú előfeltevésből indul ki: a támaszpontokhoz való hozzáférés, a területhasználat és az átrepülési jogok, amelyeket a katonai zsargonban ABO (Access, basing and overflight) néven ismerünk, "az abszolút minimum, amit a NATO-tól kérni lehet". Ebből kiindulva a levél azt vizsgálja, hogy mit tegyenek azokkal az országokkal, amelyek nemet mondtak.
A lehetőségek között szerepel a "legnehezebben kezelhető" szövetségesek felfüggesztése a szövetségen belüli releváns pozíciókból. Egy másik lehetőségként említik Washington álláspontjának felülvizsgálatát Nagy-Britannia Falkland-szigetekre vonatkozó igényével kapcsolatban, ami egyértelmű jelzést küldene London felé. Azt is fontolóra vették, hogy a dokumentumba belefoglalják-e az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámának csökkentését, bár a megkérdezett forrás ezt nem erősítette meg.
Spanyolországra haragszanak leginkább
Spanyolországot konkrétan nevesítik a levélben. Pedro Sánchez kormánya az elsők között volt, akik világossá tették, hogy nem fogják engedélyezni katonai létesítményeik használatát Irán elleni támadó műveletekhez, majd az ország légterét is lezárták az Irán elleni hadműveletekben résztvevő amerikai vadászgépek előtt.
Margarita Robles és José Manuel Albares védelmi és külügyminiszterek ezt nyilvánosan is megerősítették: "Egyáltalán nem, semmiféle segítséget nem nyújtottak a moróniai és rotai bázisokon" - mondta Robles.
Spanyolország odáig ment, hogy hivatkozott a Washingtonnal kötött kétoldalú védelmi megállapodás azon cikkelyére, amely lehetővé teszi számára, hogy háborús helyzetben légi bevetés esetén mindkét bázist bezárja.
Washington válasza nem sokat váratott magára. Trump "szörnyű szövetségesnek" nevezte Spanyolországot, és a kereskedelmi kapcsolatok megszakításával fenyegetőzött. Az Európai Bizottság Spanyolország védelmére kelt, és biztosította, hogy megvédi az EU kereskedelmi érdekeit.
Moncloa elutasított mindenféle álláspontváltást, még akkor is, amikor a Fehér Ház odáig ment, hogy azt állította, Spanyolország beleegyezett az USA-val való katonai együttműködésbe az iráni konfliktust illetően.
Nem hamisítvány
A Pentagon szóvivője, Kingsley Wilson nem tagadta az e-mail létezését. A Reutersnek adott válaszában azt mondta, hogy "a hadügyminisztérium biztosítani fogja az elnök számára a szövetségesek segítségét, el fogja érni, hogy ne papírtigrisek legyenek, hanem tegyék oda magukat".
A szövetség példátlan nyomás alatt áll
A NATO 76 éves történetében példátlan a NATO válsága, ami ugyan nem az Irán elleni hadműveletekkel kezdődött, de azok végképp elmérgesítették. Donald Trump többször is ostorozta a nyugati partnereket, amiért nem reagáltak a felhívására, hogy állítsanak össze egy haditengerészeti erőt, amely segítene újra megnyitni a Hormuzi-szorost, amelyet Teherán a konfliktus kezdete óta lezárva tart.
Marco Rubio külügyminiszter ugyanebbe az irányba ment: "Ha most elértünk egy olyan pontra, amikor nem használhatjuk azokat a bázisokat, akkor a NATO egyirányú utca" - mondta.
A jogi problémát az jelenti, hogy a szövetség alapító okirata nem rendelkezik olyan mechanizmusról, amellyel egy tagállamot ki lehetne zárni vagy fel lehetne függeszteni. Az egyetlen cikkely, amely egy ország kilépésével foglalkozik, a 13. cikkely, amely lehetőséget biztosít a szövetségből való önkéntes kilépésre.
Amit a Pentagon a levelében javasol, annak tehát nincs közvetlen jogi alapja a meglévő szerződésekben. A fenyegetés szimbolikus dimenziója azonban valós, és a Trump-kormányzat logikája szerint a politikai nyomás ugyanolyan hatékony lehet, mint a jogi nyomásgyakorlás.
A Wall Street Journal beszámolója szerint Trump fontolgatja a csapatok átcsoportosítását Európában, olyan országokba történő esetleges bázisbezárásokkal, mint Németország és Spanyolország. Lindsey Graham republikánus szenátor már kifejezetten követelte a spanyolországi támaszpontokra telepített repülőgépek áthelyezését egy olyan országba, "amelyben valóban megbízhatnak".
Rota és Morón stratégiai hatása
A spanyol földön lévő két amerikai létesítmény nem jelentéktelen bázis. A rotai haditengerészeti bázis és a moróniai légi bázis kritikus fontosságú az Egyesült Államok műveletei szempontjából Európa déli szárnyán és a Földközi-tenger térségében.
Rota ad otthont Európa legnagyobb fegyver- és üzemanyagraktárának, és állomáshelyként szolgál az Afrikába és a Közel-Keletre tartó teherszállító repülőgépek, tankerek és bombázók számára. Morón üzemelteti a nagyméretű C-5 Galaxy és C-17 Globemaster katonai szállítógépeket.
Spanyolország felfüggesztése az érintett NATO-állásokból elemzők szerint korlátozott hatással lenne a folyamatban lévő katonai műveletekre, de jelentős szimbolikus hatással bírna.
A dokumentum kimondott célja, hogy "csökkentse azt az érzést, hogy az európaiak lekezelik az Egyesült Államokat" - fogalmazott a Reutersnek a dokumentum tartalmát ismertető forrás. Hogy ezek a felsorolt lehetőségek megvalósulnak-e, azt még nem lehet tudni. De az, hogy a Pentagon magas rangú tisztviselői körében keringenek, sokat elmond a szövetség valós helyzetéről, amely hónapok óta olyan feszültségnek van kitéve, amelyet egyetlen tankönyv sem prognosztizált.