Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Okosvárossal az egészséges társadalomért

euronews_icons_loading
Okosvárossal az egészséges társadalomért
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A legtöbb okosváros világszerte a technológiai fejlesztésekre összpontosít, de mi a helyzet a társadalmi célokkal? Japánban ember központú okosvárosok fejlesztését tervezik, amit társadalom 5.0-ának neveznek. A Sci-Tech műsorában két japán várost mutatunk be, amelyek létező problémák megoldásához és a társadalom jólétéhez használják a legújabb technológiát.

Ajzuvakamacu egy történelmi szamurájváros Fukusima prefektúrában. A száztizennyolcezres lakosú város a technika alapú társadalomfejlődés egyik tesztpályája. Itt fejlesztik a Smart City Platform nevű modellt, amelyet később egész Japánban, sőt máshol is használhatnak majd.

A platform az összeköttetésben álló objektumokból nyeri az adatokat, ilyenek a mobilfizetések vagy éppen a háztartások energiafogyasztása. Az adatokat megosztják a hivatalokkal, a különböző iparágakkal és a tudósokkal. Ebből alakítják ki az okosváros szolgáltatásait, hogy csökkentsék a számlákat, vagy élőben követhessék a hókotrók munkáját.

— A városlakók az Opt-in nevű rendszerben adják meg adataikat. Egy egészségügyi projektez például a személyes egészségügyi és kórházai adataikat küldhetik el. Ezeket azután elemzik, és javaslatokat küldenek az embernek, hogy hogyan maradhat egészséges – mondta Sodzsiro Nakamura, a fukusimai innovációs központ egyik vezetője.

A város számára fejlesztett weboldalon a helyiek a legkülönbözőbb információkat oszthatják meg. Minél több az információ, annál személyre szabottabb lehet egy szolgáltatás. Minél többen kapcsolódnak be, annál jobb a közösségnek. Az egyik lakos például beleegyezett, hogy az okosóráján keresztül információt osszon meg az egészségügyi projekttel.

— Szerintem nagyon jó, hogy az adataim, egy 62 éves férfi adatai, a generációmból mások számára is hasznosak lehetnek – mondta Tomieji Inomata.

Az adatokat tudományos kutatásokhoz, de életmódbeli tanácsokhoz is felhasználhatják.

— Miután befejeztük a kísérletet, a résztvevők 89 százaléka azt mondta, hogy annak hatására egészségesebb életmódot élnek – mondta Miki Takahasi, az Arise Analytics kommunikációs menedzsere.

A Kjusu szigetén fekvő Arao városában ötvenkétezren élnek. Az UNESCO világörökség helyszínnek számító településen működött valaha Japán legnagyobb szénbányája. Miután a kilencvenes évek végén a bányát bezárták, a város népessége rohamosan fogyni kezdett, több ezer lakos költözött el az évek során. Hogy újra életre keljen, Arao a digitalizáció útjára lépett.

A 35 hektáron zajló, jólétre összpontosító fenntartható fejlesztéstől Arao azt reméli, hogy újra több ezer embert vonzhat majd ide. Eközben a városháza számtalan okosváros-kezdeményezést indított. Ezek egyike egy mesterséges intelligencia alapú taxiszolgáltatás, amely optimális útvonal tervezésével csökkentheti az árakat.

— Mielőtt ez a taxi elindult volna, busszal jártam, de mintegy fél kilométert kellett sétálnom a megállóhoz. Sokkal fájdalmasabb volt eljutnom a megállóba, mint a kórházba – mondta Hirosi Takahama.

— Az ár nagyjából fele egy sima taxi árának – mondta Mijoko Kodzsima.

A városban kipróbálták az úgynevezett jóllét tükröt is. Ez a pulzus alapján elemzi a fizikai állapotot, korra, nemre vonatkozóan, és az aktuális állapothoz, ad egészség, vidámság és kedvesség pontokat. Ezután ajánlásokat tesz sportolásra vagy éppen lazításra. Az applikáció segít az embereknek, hogy egészégesebb és boldogabb életet éljenek.

— Olyan társadalmat szeretnénk, ahol az életminőség lényegesen magasabb, mint a mostani – Hideki Tagava, Arao város önkormányzatának osztályvezetője.

Az új társadalomfejlesztési modellel Japán szeretne közelebb kerülni az ENSZ által célul tűzött fenntartható város és közösség modellhez.