A Space havi rendszerességgel számol be a Marson az élet jeleit kutató ExoMars program előrehaladásáról.
Az ExoMars az első olyan űrprogram, amely kifejezetten az élet jeleit kutatja majd a Marson. Sokat elmond a projekt fontosságáról, hogy az Európai Űrügynökség és a NASA összefogott a tervezésben és a lebonyolításban. A Space stábja minden hónapban visszatér majd a programon dolgozó csapathoz, hogy nézőink is betekintést nyerjenek a kulisszák mögé.
Az első két űrjárművet pár hét múlva lövik ki: erről, a projekt céljairól, az előttük álló kihívásokról Jorge Vago, az ESA tudósa számolt be az Euronewsnak.
- A Mars egy jéghideg sivatag, vékonyka légkörrel, amely bőségesen kap kozmikus sugárzást és UV-fényt is. Szóval nem az a hely, ahol szívesen eltöltenél pár napot – mondta Vago.
Az első szondát márciusban egy orosz Proton kilövőrakéta indítja el a Mars irányába. Ennek az a célja, hogy kiderítse, hogyan keletkezik a Marson az a nagy mennyiségű metán, amelyet a közelmúltban fedeztek fel. A második küldetés, amely pár év múlva indul, egy marsjárót visz magával, illetve egy műszerekkel ellátott felszíni platformot – és ez lesz az igazi nagy dobás.
- A marsjárónk konkrétan az élet nyomait fogja kutatni a Marson – szögezte le Vago. – Korábban is voltak Mars-programok, de azok vizet kerestek, az élethez szükséges feltételek meglétét vizsgálták.
Maga a megvalósítás is elég bonyolultnak ígérkezik – egy dolog eljuttatni valamit a Marsra, más kérdés, hogy a szerkezet a helyszínen érdemi munkát tudjon végezni.
- Amint a marsjáró megérkezik a felszínre, rögtön kapcsolatba kerül a kövekkel és a finom marsi porral, ami a meghajtás szempontjából komoly kihívásokat tartogat – ismertette az egyik fontos tervezési szempontot Jorge Vago. – A projekt technikailag nehéz, tudományos szempontból nagyon ambíciózus, és az sem gyakori, hogy két nagy űrügynökség összefogjon egy másik bolygót felderítő küldetéshez.