Az amerikai küldöttség távozásával Oroszország és Ukrajna is újrakezdte a fővárosok elleni támadásokat, de találat ért egy ukrán-moldovai határátkelőt is, ahol több civil meghalt.
Oroszország szerda hajnalra virradó éjjel nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Kijev ellen, amelyben az ukrán média szerint legalább öt ember meghalt és 35 megsebesült.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A beszámolók szerint a támadásokban lakóépületek, egy iskola és több raktár is megrongálódott, ami egyértelműen jelezte: véget ért az a rövid, ideiglenes harci cselekmény-felfüggesztés, amely Kijevben és Moszkvában az amerikai küldöttek hétvégi látogatása alatt volt érvényben.
Ukrajna más részein egy orosz dróntámadás civileket ölt meg egy, a Moldovával közös határnál lévő átkelőnél – közölte szerdán az Ukrán Állami Határőrszolgálat.
„Az éjszaka folyamán Oroszország csapásmérő pilóta nélküli légi járművekkel (UAV-kkel) támadta meg a Moldovával közös határon fekvő, nemzetközi forgalmú Starokozache közúti határátkelőt” – írta a szolgálat a Telegramon közzétett bejegyzésében.
A támadás megölt és megsebesített több, az átkelő közelében tartózkodó civilt, valamint tüzeket okozott – tették hozzá, anélkül hogy pontosították volna az áldozatok számát.
Az Állami Határőrszolgálat közölte azt is, hogy a támadás után a határátkelőt lezárták.
Tárgyalások Norvégiában
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, V. Harald király temetésének előestéjén Norvégiába érkezett egy olyan látogatásra, amely lehetőséget ad a légvédelmi támogatásról szóló egyeztetésekre is Oslóval.
Zelenszkij kedden este találkozott Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel – közölte a kormányfő hivatala.
„Megvitatjuk Ukrajna további támogatását. A legfontosabb kérdés a légvédelem megerősítése, valamint a segítségnyújtás más, a tél átvészelése szempontjából kulcsfontosságú területeken” – írta Zelenszkij az X-en.
Az ukrán államfő azt is közölte, hogy feleségével együtt »Norvégiának is kifejezik hálájukat Őfelsége V. Harald király búcsúztatásán«, aki múlt hónapban, 89 éves korában hunyt el, és akit szerdán később Oslóban temetnek el.
„Ukrajnának létfontosságú szüksége van légvédelmi rendszerekre és másféle katonai támogatásra, és nehéz télre készül” – közölte Støre hivatala.
„A tárgyalások elsősorban arra összpontosítanak majd, miként tudja a norvég katonai és civil segítség a lehető legjobban kielégíteni Ukrajna jelenlegi szükségleteit” – tették hozzá.
Biztonsági okokból nem terveznek sajtótájékoztatót.
„Gyenge pontunk a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességünk. Erősebbek leszünk. Norvégiában és Kanadában is lesznek megbeszéléseim” – mondta Zelenszkij vasárnap.
„Ki kell fejlesztenünk a saját, ukrán rakétaelhárító rendszerünket.”
Norvégia Oroszország 2022 februárjában indított, teljes körű inváziója óta Kijev egyik legfontosabb katonai és civil támogatója.
Kedden korábban az Egyesült Királyság bejelentette, hogy 100 millió fontot (116 millió eurót) különít el Ukrajna légvédelmi képességeinek megerősítésére a téli időszakra, többek között Patriot rakétákkal.
A brit védelmi minisztérium közleménye szerint az Egyesült Királyság a Kijevet támogató NATO-programhoz való hozzájárulás részeként „légvédelmi elfogórakétákat, nagy kaliberű tüzérségi lőszert és drónokat” is szállít.
A Prioritised Ukraine Requirements Listet, vagyis a prioritást élvező ukrán igények listáját (PURL) 2022-ben hozta létre az amerikai védelmi minisztérium és a NATO.
A programba már több mint húsz ország fektetett be milliárd dollárokat; célja, hogy kiszámíthatóvá tegye az Ukrajnának nyújtott halálos és nem halálos támogatás áramlását, a katonai felszereléseket pedig elsősorban az Egyesült Államokból szerzik be.