Volodimir Zelenszkij kérte az EU-t, hogy folyósítsa korábban a 90 milliárd eurós ukrán hitel egy részét a védelmi tárca hiányának fedezésére, ám Brüsszel fél, hogy ez felborítja a 2027-ig részletekben tervezett kijevi finanszírozási kompromisszumot.
Ukrajna egyre növekvő költségvetési hiánya nyomást gyakorol az Európai Unióra, mivel a blokk egyre inkább magára marad az ország támogatásának költségeinek viselésében. A kérdés hétfőn került előtérbe a Kijevben tartott „Szándék Koalíciója” ülésen, amelyet Ukrajna 35. függetlenségi napja alkalmából rendeztek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Volodimir Zelenszkij elnök elmondta, hogy Ukrajna védelmi minisztériumának 27 milliárd dolláros (23,1 milliárd eurós) finanszírozási hiánnyal kell szembenéznie, amelyet be kell tömni a háborús erőfeszítések fenntartásához.
A hiány nem rendkívüli kiadások következménye. Ukrajna előrehozta az év második felére tervezett forrásokat, hogy fedezze az első hat hónap költségeit. A 23 milliárd euróra személyi kiadásokra, szociális támogatásokra és fegyverbeszerzésekre van szükség, beleértve mintegy 6 milliárd eurónyi előlegfizetést a 2027 elejére várható szállításokra.
Zelenszkij szerint a rés betömése létfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna „versenyképes maradjon az Oroszország elleni mély csapások számát tekintve”, és „fájdalmassá tegyük számukra”, növelve a nyomást Vlagyimir Putyin elnökön, hogy érdemi béketárgyalásokba kezdjen.
„Több pénzre van szükségünk, sokkal többre” – mondta Zelenszkij. Az általa javasolt megoldás az, hogy az EU hozza előre 90 milliárd eurós hitelének egy részét.
Brüsszel a hitelt két, egyenként 45 milliárd eurós, 2026-ra és 2027-re szánt részre osztotta. Zelenszkij javaslata szerint a jövő évre tervezett finanszírozás egy részét előre kellene hozni, hogy a többi szövetséges hozzájárulásával együtt fedezze az idei 23 milliárd eurós hiányt.
Az Európai Bizottság első reakciója óvatos volt. „Kétoldalú csatornákon keresztül hivatalosan még nem jelezték nekünk, hogy szándékukban állna előrehozni a finanszírozást” – mondta a Bizottság szóvivője kedden.
„Készen állunk arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben eleget tegyünk a kéréseknek, de egyelőre ez az a terv, amelyet elfogadtunk. A tárgyalások Ukrajnával folytatódnak, és ennek alapján vizsgáljuk meg a jövőbeli műveleteket.”
Brüsszel eddig 3,2 milliárd eurót folyósított költségvetési támogatásként és 8,35 milliárd eurót katonai támogatásként. Összességében 22 milliárd eurót különítettek el fegyverbeszerzésre, például vadászgépekre és drónokra. Ezek az összegek azonban csak akkor válnak hozzáférhetővé, ha jóváhagyták a Kijev által benyújtott védelmi szerződéseket, ami az ellenőrzési folyamat hibái és utolsó pillanatban eszközölt módosítások miatt késhet. További 6 milliárd euró sorsa még nem dőlt el.
Csaknem 14 milliárd eurónyi költségvetési támogatás kifizetése is még függőben van, egyes utalások pedig reformokhoz kötöttek. Az elmúlt hónapokban az ukrán parlament lassította több kulcsfontosságú törvénytervezet elfogadását, ami aggodalmat kelt Brüsszelben. A Bizottság azt közölte, hogy kész felgyorsítani az idei kifizetéseket, de a 45 milliárd eurós kereten belül.
Az egyik közvetlen prioritás a légvédelmi rendszerek beszerzése, amelyekre Ukrajnának sürgősen szüksége van Oroszország folyamatos ballisztikusrakéta-támadásainak kivédéséhez. „A következő hetekben a védelmi területen nagyon elfoglaltak leszünk, mert tudjuk, mi forog kockán” – mondta a szóvivő. „Tudjuk, hogy rendkívüli a sürgősség, és ennek megfelelően felgyorsítjuk műveleteinket.”
Amikor a pénz találkozik a politikával
Magánbeszélgetésekben uniós tisztviselők azt firtatják, hogy a hitel előrehozatala egyáltalán megvalósítható vagy kívánatos-e. A menetrend módosítása jogszabályi változtatásokat igényelne az eredeti tervhez, és arra kényszerítené az Európai Bizottságot, hogy átalakítsa saját hitelfelvételi ütemtervét. Mindez jelentős politikai kockázatokkal is járna.
A 27 uniós vezető azzal a megértéssel hagyta jóvá az rendkívüli hitelt, hogy az 2026-ban és 2027-ben folyamatos finanszírozást biztosít mindaddig, amíg 2028-ban életbe nem lép a blokk következő hosszú távú költségvetése.
A 2027-re szánt források egy részének előrehozatala így az év későbbi szakaszában finanszírozási űrt hagyhatna Ukrajnának, amelynek azonnali pótlására nem lenne megoldás. Semmi nem utal arra, hogy jövőre kisebbek lennének Kijev igényei, miközben Moszkva fokozza támadásait.
Számosan úgy látják, hogy politikailag nehezen vállalható lenne rávenni az uniós vezetőket egy új hitelkeret jóváhagyására 2027-ben, amikor sorra követik egymást a sorsdöntő választások.
Alternatív megoldásként a többi nyugati szövetséges segíthetne betömni Ukrajna költségvetési lyukát
Uniós tisztviselők ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy az Egyesült Királyság és Norvégia kivételével a többi szövetséges messze nem járult hozzá annyival, mint remélték, így a blokk egyre nagyobb terhet kénytelen viselni. Az Egyesült Államok támogatása, amely korábban az egyik legnagyobb donor volt, gyakorlatilag megszűnt.
Még ambiciózusabb lehetőség az orosz központi bank befagyasztott eszközeinek felhasználása lenne. Az EU mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyont tart befagyasztva, döntő részben Belgiumban. „Bárhol legyenek is ezek az eszközök, meg kell találnunk a módját, hogy igazságos módon használjuk fel őket Oroszország háborúja elleni védelemre” – mondta Zelenszkij az Elszántak Koalíciójának..
Ezeket az eszközöket eredetileg a Bizottság A-terveként szánták Ukrajna 2026-os és 2027-es finanszírozására. A Belgium által vezetett ellenállás azonban tavaly decemberben kisiklatta a tervet. A 27 vezető végül a B-tervhez nyúlt: közös hitelfelvételhez, amely egy 90 milliárd eurós ukrajnai hitelt támaszt alá.
Az A-terv bukása ellenére egyes tagállamok meg vannak győződve arról, hogy az orosz vagyon jelenti a végső megoldást, és készülnek az elképzelés újraélesztésére.
„Meg kell állapodnunk abban, hogy az orosz befagyasztott vagyont használjuk fel, nem az uniós polgárok pénzét, hanem az orosz befagyasztott vagyonból fizetjük ki ezt a számlát” – mondta hétfőn Andris Kulbergs lett miniszterelnök, Zelenszkij mellett szólalva meg. „A számla nagyon magas. Óriási összegről van szó, amelyet ki kell fizetni. Miért kellene az európai polgároknak a teljes számlát állniuk? Ez Oroszországé.”
Az ellenzők azonban továbbra is határozottan elutasítják az eszközök felhasználását
Belgium továbbra is átfogó szolidaritási intézkedéseket követel minden lépés feltételeként, miközben az eszközök zömét kezelő, Belgiumban bejegyzett Euroclear pénzügyi intézményt Oroszország részéről jogi kihívások érik.
„Ha visszatekintünk a tavalyi évre, jelenleg nem látok semmiféle hajlandóságot arra, hogy újranyissuk ezt a kérdést. Az egyes tagállamok akadályai és fenntartásai nem változtak” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő.
„Majd akkor lépjük át a hidat, amikor odaérünk.”