Csaknem négy év után Svájc fokozatosan újraindítja az átadásokat az EU új menekültügyi szabályai szerint. Az első lépések augusztus végére várhatók, miközben Olaszország és Németország kétoldalú megállapodáson dolgozik.
Közel négy évnyi blokkolás után Svájc az új európai szabályok alapján ismét megkezdi a menedékkérők Olaszországba történő átszállítását. Ezek a szabályok a június 12-én hatályba lépett Migrációs és menekültügyi paktum életbe lépésével felváltották a dublini rendeletet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az új előírások közös kritériumokat állapítanak meg annak eldöntésére, mely ország felelős egy kérelem vizsgálatáért. Ez sok esetben továbbra is az EU-ba történő első belépés országa marad.
„A gyakorlat augusztus végén indul” – mondta Magdalena Baker, a svájci Állami Migrációs Titkárság (Sem) szóvivője.
A német nyelvű svájci közszolgálati televíziónak, az SRF-nek nyilatkozva Baker megerősítette, hogy „az első járatokat már lefoglalták”, és jelenleg csak elszórt esetekről van szó. Hozzátette, hogy az újraindítás fokozatos lesz, mivel „Svájc érdeke, hogy a folyamat mindkét fél számára fenntartható módon történjen, hogy a rendszer hosszú távon működőképes legyen, és ne terhelődjön túl”.
Olaszország csak azokat a menedékkérőket kívánja újra befogadni, akik a paktum hatályba lépését követően, azaz június 12-e után érkeztek. A Sem szóvivője az SRF-nek hangsúlyozta, hogy Olaszországgal nem született olyan megállapodás, amely kizárná a hazatérésből azokat a menedékkérőket, akik e dátum előtt érkeztek.
Svájc követi Németországot, Faduma esete
A döntés a német bejelentéseket követi: Németország ugyanis leszögezte, hogy az új uniós paktum hatályba lépésével „újraindulnak az Olaszországba és Görögországba irányuló átszállítások” azok esetében, akik június 12-e után érkeztek.
Olaszország elutasította a német felvetést, és a német zászló alatt közlekedő civil szervezetek hajóiról Olaszországban partra tett migránsok utáni kompenzációs mechanizmusra irányuló igényre hivatkozott.
Az olasz belügyminisztérium egyértelművé tette, hogy „Németországból nincs egyetlen dublini átszállítás sem, amelyet Olaszországnak át kellene vennie”.
„Arra kérjük német barátainkat, hogy vigyék haza az összes német civil szervezeti hajót, amelyek Olaszországot menekülttábornak tekintik. Vagyis mielőtt akár egyetlen embert is visszaküldenének hozzánk, vegyék le a német zászlót azokról az NGO-król, amelyek lényegében embereket szállítanak Észak-Afrikából Olaszországba” – jelentette ki Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes.
Időközben Olaszország és Németország egy kétoldalú megállapodáson dolgozik.
Az első visszaküldésre augusztus 19-én, kedden került volna sor, egy 22 éves szomáliai fiatal nő, Faduma ügyében. Az eljárás azonban leállt, mert Faduma menedéket és védelmet kap a bajorországi Nürnbergben működő evangélikus egyháztól.
Faduma március végén érkezett Németországba, vagyis abban az időszakban, amely június 12-e előttre esik, és amelyet az olasz kormány nem tekint relevánsnak a visszaküldések szempontjából.
Az európai migrációs vita azután lángolt fel ismét, hogy mintegy 80 000 migráns érkezett tömegesen Ceutába, az észak-afrikai spanyol enklávéba a közeli marokkói határ felől. Olaszország nemzetbiztonsági okokra hivatkozva ideiglenesen célzott ellenőrzéseket vezetett be a Spanyolországból érkező harmadik országbeli állampolgárok esetében. Az ideiglenes ellenőrzések szeptember 7-ig maradnak érvényben.
Ellenzék: Svájc és Németország lemásolja a „Meloni-modellt”
Az olasz ellenzék élesen bírálta Giorgia Meloni miniszterelnököt, a menedékkérők Olaszországba történő visszaszállításának újraindítását a kormány migrációkezelési kemény vonalához kötve.
„Németország és Svájc annyira szó szerint vette a Meloni-modellt a migránsokról, hogy most visszaküldi a menedékkérőket Olaszországba. Ez természetes következménye kormányunk hibás, irracionális és propagandisztikus döntéseinek, amely az európai szolidaritás helyett a vasököl politikáját választotta – ahogy azt mindenki előre látta, elsősorban Olaszországot sújtva” – fogalmazott a Più Europa párt főtitkára, Riccardo Magi.
„Meloni migrációs receptje egész Európát a szétesés felé sodorhatja” – tette hozzá Magi, emlékeztetve a Spanyolországgal szembeni, „még mindig érvényben lévő” schengeni felfüggesztésre, amelyhez most „a Németországgal kialakult front” is társul, és immár Svájccal is feszültség alakult ki.
Magi elítélte az „európai falak és határok” felé vezető tendenciát, „Meloni és a nacionalisták Európáját”.
Az EU időt kér
Az Európai Unió egyelőre időt kér az átszállítások új rendszerének kezelésében.
Az Európai Bizottság októberre halasztotta a következő értékelést az új menekültügyi felelősségi szabályok alkalmazásáról , az első, júliusban közzétett elemzés után. Addig „továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet”.
Egyelőre tehát semmilyen kommentárt nem fűzött a Bizottság az Olaszország, Németország és Svájc közötti átszállítások ügyéhez.
Mi változik az új uniós paktummal?
Nem történt visszaküldés 2022 óta. 2022 decemberében, nem sokkal Giorgia Meloni hivatalba lépése után Olaszország leállította minden menedékkérő visszafogadását.
A június 12-én hatályba lépett új uniós migrációs és menekültügyi paktum deklarált célja, hogy felszámolja a bevándorlási szabályok széttöredezettségét, kezdve a Dublini Rendelettel, amelynek harmadik változatát 2013 júniusában fogadták el.
Ebben a rendszerben, ha valaki nem abban az országban kér menedékjogot, amely felelősnek minősül – a legtöbb esetben az az ország, amelyen keresztül belépett az EU-ba –, akkor át lehet szállítani a kérelme vizsgálatára illetékes államba.
Ebbe a keretbe illeszkedik a úgynevezett „dublini ügyfelek” esete és az Olaszországba irányuló átszállítások újraindítása.
A „dublini ügyfelek” olyan emberek, akik miután beléptek az Unióba és védelmet kértek, olyan tagállamba utaznak tovább, amely nem illetékes a kérelmük elbírálására.
A paktum ezen felül bevezet egy határ menti előszűrést azonosítással, biztonsági és egészségügyi ellenőrzésekkel, valamint megerősíti az Eurodacot, az európai menekültügyi és migrációs adatbázist. Bizonyos menedékkérői csoportok esetében kötelező határ menti eljárás várható.
Ezután indul az eljárás annak eldöntésére, hogy megadják-e a védelmet, vagy elrendelik a visszaküldést. A határ menti eljárásoknál a folyamatnak – a lehetséges jogorvoslatokkal együtt – legfeljebb 12 héten belül le kell zárulnia.
A legjelentősebb politikai újítás az új állandó szolidaritási mechanizmus: a legnagyobb nyomásnak kitett államok áthelyezéseket, pénzügyi hozzájárulást vagy operatív támogatást kaphatnak a többi uniós országtól.
Végül az új visszaküldési szabályok bevezetnek egy európai kiutasítási határozatot, amely lehetővé teszi, hogy egy tagállam által hozott visszaküldési döntést a többi uniós országban is elismerjék és végrehajtsák.