Az elmúlt hónapokban fokozódtak a feszültségek az EU és Kína között.
Az uniós külügyminiszterek borúlátó értékelést adtak Peking geostratégiai szerepéről, és hangsúlyozták, hogy Kína gazdasági és technológiai dominanciája révén „aszimmetrikus előnyöket” élvez az EU-val szemben, ami a blokk számára „kritikus, hosszú távú stratégiai kihívássá” teszi az országot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt hónapokban fokozódtak a feszültségek az EU és Kína között: a blokk októberi határidőt szabott arra, hogy párbeszéd útján kiegyensúlyozza Pekinggel fennálló kereskedelmi kapcsolatait, miközben a kínai túlkapacitások az európai gazdaság egész ágazatait fenyegetik.
Brüsszel piacvédelmi lépéseire azonban rendre kínai megtorló fenyegetések érkeztek. Peking jelentős nyomásgyakorlási potenciállal rendelkezik az EU-val szemben, mivel ellenőrzése alatt tartja a blokk védelmi ipara és zöld technológiái szempontjából létfontosságú ritkaföldfém-ellátást.
„Kína aszimmetrikus előnyei az EU-val szemben – az egyensúlytalan kereskedelmi kapcsolatoktól a kritikus nyersanyagokon át bizonyos területeken elért technológiai előrelépésekig –, valamint az a készsége, hogy mindezt az EU-val és másokkal szembeni nyomásgyakorlásra használja a világ vezető hatalmává válásra irányuló törekvése jegyében, Kínát kritikus, hosszú távú stratégiai kihívássá teszik” – tették hozzá.
A miniszterek Pekinget Oroszország Ukrajna elleni, teljes körű inváziójának „kulcsfontosságú támogatójaként” is jellemezték, mondván: Kína és Oroszország arra törekszik, hogy „regionális dominanciát építsen ki, és saját érdekei mentén alakítsa át a globális rendet, elősegítve a befolyási övezetek logikájához való visszatérést”.
Kína és Oroszország tovább mélyíti „stratégiai partnerségét”
A dokumentum szerint Peking egyre nagyobb „ambíciói és határozottsága”, valamint az Egyesült Államokkal folytatott „stratégiai” versengése mind nagyobb hatást gyakorol majd az EU biztonságára, versenyképességére, valamint gazdasági biztonságára és ellenálló képességére.
A figyelmeztetés azt követően hangzott el, hogy az EU tavaly az amerikai–kínai kereskedelmi háború járulékos áldozatává vált, amikor Peking korlátozta a monopóliuma alatt álló ritkaföldfémek világpiaci exportját, veszélybe sodorva Európa-szerte a kulcsfontosságú ipari értékláncokat.
Emellett – jóllehet Peking tagadja, hogy bármilyen szerepet játszana az ukrajnai háborúban – több kínai vállalat is felkerült az áprilisban bejelentett, immár huszonegyedik uniós szankciós csomag célpontjai közé.
A dokumentum rámutat Peking és Moszkva hosszú távú beruházásaira a katonai képességek terén, technológiai fölényre irányuló törekvéseire, valamint arra, hogy gazdasági eszközöket használnak stratégiai ambícióik előmozdítására.
Hozzátették: „a mélyülő kínai–orosz stratégiai partnerség” tovább erősíti „az Európától az indiai–csendes-óceáni térségig húzódó stratégiai színterek összekapcsolódását”, ami összefűzi és felerősíti az EU-val szembeni biztonsági fenyegetéseket.