Az Európai Bizottság 18 tagállam – valamint Ukrajna – részvételével próbál lendületet adni annak, hogy véget vessen az EU-országok különálló védelmi beszerzéseinek.
Az Európai Bizottság új, nagyszabású védelmi programcsomagot mutatott be, amelynek célja, hogy az együttműködés révén segítse a tagállamokat védelmi képességeik megerősítésében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A pénteken ismertetett öt projekt a drónokra és az ellenük bevethető rendszerekre, a tengeri és tengerfenéki védelemre, az űrre, a légierőre és a rakétavédelemre összpontosít.
Külön hangsúlyt kap a kontinens keleti szárnyának megerősítése. A közelmúltban tapasztalt sorozatos drónberepülések nyomán egyre több kérdés merül fel arról, miként tudja a Finnországtól Bulgáriáig húzódó kilenc ország megerősíteni elrettentő és reagáló képességét a lehetséges fenyegetésekkel szemben.
A Bizottság 325 millió eurót különített el a projektek létrehozásának és bevezetésének támogatására; mindegyikben 18 tagállam vesz részt, Ukrajna pedig négyben.
A bejelentést megelőzően az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) ismételten arra figyelmeztetett, hogy a tagállamok továbbra is nagyrészt egyedül, nem pedig közösen szerzik be a katonai felszereléseket.
Az ügynökség egy friss kiadványa szerint a közös beszerzések 2025-ben a védelmi beruházások mindössze 24 százalékát tették ki, és továbbra is „egyenlőtlenül oszlanak meg” az országok és a képességterületek között.
Az ügynökség szerint a beszerzési döntéseket még mindig elsősorban a nemzeti megközelítések határozzák meg, miközben a haditechnikai eszközök beszerzési és csereciklusai továbbra is „nagyrészt nincsenek összehangolva”, ami szűkíti a közös beruházások lehetőségeit.
Múlt hónapban leállították a hosszú ideje zászlóshajónak tartott francia–német Future Combat Air System vadászgép-fejlesztési programot, miután súlyos kereskedelmi viták alakultak ki a két fő részt vevő vállalat, a Dassault és az Airbus között.
Ennek ellenére az Európai Beruházási Bank elnöke, Nadia Calviño a múlt héten rekordot döntő, 3 milliárd eurós hitelt jelentett be a repülőgépipari óriáscég, az Airbus kereskedelmi projektjeinek ösztönzésére. A hitel szerinte azt mutatja, hogy Európa „fokozza kapacitásait és stratégiai autonómiáját”.
A technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős európai biztos, Henna Virkkunen úgy fogalmazott, Európának fel kell gyorsítania a közös védelmi termelést és beruházásokat, ami viszont pénzinjekciót követel.
„Valós igény mutatkozik arra, hogy gyorsabban haladjunk, közösen termeljünk és a biztonságba fektessünk. Pontosan ezt tesszük” – mondta.
A védelmi ügyekért felelős biztos, Andrius Kubilius szerint az öt közös projekt hozzájárul az EU katonai felkészültségének javításához, miközben erősíti Európa stratégiai autonómiáját.
„A 2036-ig mintegy 190 milliárd euróra rúgó összesített finanszírozási céllal kulcsszerepet fognak játszani a tagállamok képességeinek megerősítésében, és Európa, valamint az európai polgárok biztonságának garantálásában” – tette hozzá.
A Bizottság bejelentésére néhány nappal az Ankarában, Törökországban tartandó NATO-csúcs előtt került sor.
A várakozások szerint a tanácskozás középpontjában az áll majd, hogy a szövetségesek miként kívánják teljesíteni a szövetség új, 2035-ig a GDP 3,5 százalékát célzó védelmi kiadási küszöbének elérésére vonatkozó, Donald Trump amerikai elnök által szorgalmazott vállalást.