Egy friss felmérés arra mutat rá, hogy mennyire eltérően költik pénzüket az európai háztartások: a szegényebb országokban főként az élelem és a lakhatás viszi a pénzt, míg a tehetősebbekben több jut szabadidőre, utazásra, szolgáltatásokra.
Sokat elárul a vásárlóerőről, az árakról és az életkörülményekről, hogy mire költenek az emberek. Ezt elemezte a Német Gazdaságkutató Intézet : arra juottak, hogy az Európai Unióban a háztartások fogyasztási kiadásai helyenként jelentősen eltérnek – nemcsak Észak és Dél, hanem Nyugat és Kelet között is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez a különbség a leginkább az alapkiadásoknál látható. A szegényebb országokban a költségvetés jóval nagyobb hányada megy élelmiszerre és lakhatásra, míg a tehetősebb államokban nő a szabadidőre, kultúrára vagy utazásra fordított rész. A tanulmány a harmonizált fogyasztóiár-index súlyozására vonatkozó Eurostat-adatokra épül, és a legtöbb kategóriában 2024-ig bezárólag használ adatokat.
Az alapkiadások felemésztik a költségvetést
Jó példa erre az élelmiszerek és az alkoholmentes italok köre. Luxemburgban csupán a lakossági kiadások 9,3 százalékát teszik ki, Romániában viszont 23,1 százalékot. Az IW szerint az is a növekvő vásárlóerővel függ össze, hogy ez a kiadási tétel Romániában a tíz évvel ezelőttihez képest visszaszorult, bár az áremelkedések érezhetően tompítják a hatást.
Hasonlóan markáns a különbség a szolgáltatások esetében is. Írországban és Franciaországban a magánkiadások mintegy fele erre a területre jut, Németországban pedig több mint 46 százalék. Az uniós átlag 43 százalék, Romániában viszont az alacsonyabb vásárlóerő miatt a kiadások kevesebb mint egynegyede megy szolgáltatásokra.
Szabadidő a luxus helyett
A skála másik végén az úgynevezett választható kiadások állnak, vagyis az olyan tételek, amelyeket inkább az életstílus és az anyagi helyzet határoz meg. E téren Németország áll az élen: a fogyasztási büdzsé 9,6 százalékát a szabadidőre, sportra és kultúrára fordítják. Közvetlenül mögötte Svédország következik 9,5 százalékkal, az uniós átlag pedig 7,5 százalék.
Az utazási csomagokra fordított kiadásokban is feltűnően erős Németország. A Szövetségi Köztársaság Szlovéniával együtt, 1,9 százalékos aránnyal osztozik az első helyen. Az IW szerint a németországi szabadidős kiadások növekedése többek között azzal függ össze, hogy egyre többet költenek kerti cikkekre, háziállatokra és szabadidős szolgáltatásokra.
Németország sajátos kiadási szerkezete
Ugyanakkor feltűnő, hogy bár a németek sokat költenek szabadidőre, jóval visszafogottabbak, ha étterembe járásról van szó. Németországban az éttermekre és szálláshelyekre a háztartások a költségvetésük 6,3 százalékát fordítják, ami jóval elmarad a 9,2 százalékos uniós átlagtól. A Máltával való összevetés jól mutatja, milyen nagy a szórás Európában: ott ez az arány 21,1 százalék, részben a turisták magas költései miatt.
Németországban ennek ellenére továbbra is a lakhatás jelenti a legnagyobb kiadási tételt. Lakhatásra, vízre, villanyra, gázra és egyéb energiahordozókra a háztartási büdzsé 23,3 százaléka jut. A tényleges bérleti díjak arányát tekintve Németország 7,0 százalékkal a második helyen áll az EU-ban – ami jól mutatja, mekkora terhet ró a lakáspiac a háztartásokra.
Az IW elemzése mindenekelőtt egy dolgot tesz világossá: Európában a fogyasztás nem egységes minta, hanem a társadalmi és gazdasági különbségek tükre. Ahol szűkösebbek az anyagiak, ott az alapvető szükségletek uralják a költségvetést. Ahol pedig nagyobb a vásárlóerő, ott a szabadidő, az utazás és a szolgáltatások kapnak nagyobb súlyt.