Az Európai Bizottság célja, hogy az EU kevésbé függjön EU-n kívüli országoktól a digitális szférában.
Az Európai Bizottság csütörtökön közölte, hogy a Microsoft és az Amazon felhőszolgáltatásait legalábbis előzetesen szigorú szabályozási rendszer alá kell vonni, miközben Brüsszel igyekszik a felhőpiacot igazságossá és valóban versenyezhetővé tenni, egyúttal pedig előtérbe helyezni az európai szolgáltatókat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A döntés azt jelenti, hogy a Microsoft Azure és az Amazon Web Services – a két legnagyobb felhőszolgáltató, amelyek együtt a becslések szerint az európai piac mintegy 60 százalékát fedik le – a Digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act, DMA) által előírt kötelezettségek és tilalmak hatálya alá tartoznak. A jogszabály célja, hogy visszafogja az uralkodó vállalatok versenyellenes gyakorlatait.
A Bizottság vizsgálatából látványosan hiányzik ugyanakkor a szektor harmadik nagy szereplője, a Google Cloud, amelyet egyelőre nem tekintenek olyan mértékben piacdominánsnak, hogy a DMA-szabályok hatálya alá essen.
„Továbbra is aggaszt bennünket, hogy a Google Cloud és a Gemini növekvő erejének figyelmen kívül hagyása károsan torzíthatja a piacot” – mondta a Microsoft szóvivője az Euronewsnak.
Az uniós szabályozás célja, hogy megakadályozza: a techóriások csapdába ejtsék ügyfeleiket azzal, hogy a konkurens szolgáltatóhoz való váltást vagy megfizethetetlenül drágává, vagy technikailag szinte lehetetlenné teszik.
A lépés azzal a kockázattal jár, hogy magára vonja Washington haragját, mivel a Trump-kormányzat hangosan kiáll az amerikai vállalatok mellett, amelyekről úgy véli, hogy éppen sikerük miatt bánnak velük igazságtalanul Európában. Brüsszel azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a lépés önmagában nem a transzatlanti versenyről szól.
„Nem európai szereplők állnak szemben amerikai szereplőkkel” – mondta Ricardo Cardoso, a Bizottság versenypolitikáért felelős szóvivője a bejelentést követő sajtótájékoztatón.
A Bizottság és az amerikai kormány egy digitális párbeszéd kialakításán dolgozik, amelyet Brüsszel olyan fórumnak tekint, ahol elmagyarázhatja szabályozási döntéseit, és megelőzheti a tengerentúlról érkező nyilvános bírálatokat. A kritikusok szerint ezzel szemben a formátum különleges lobbiplatformot ad Washington kezébe az uniós szabályok elleni fellépéshez. Akárhogy is, a párbeszéd első ülését még nem tartották meg.
A döntés néhány héttel azután született, hogy a Bizottság bemutatta terveit a külföldi technológiai szolgáltatóktól való függőség csökkentésére a hazai – elsősorban európai – alternatívák javára, ami különösen a felhőszolgáltatásokat érinti.
Az amerikai szereplők által dominált felhőpiac versenyképesebbé tételére irányuló törekvés így éppen akkorra időzül, amikor Brüsszel olyan szabályokat készít elő, amelyek a blokk legérzékenyebb közbeszerzési szerződései közül néhányat európai szolgáltatók számára tartanának fenn.
Hogy ezek az együttes intézkedések valóban csökkentik-e Európa függőségét a külföldi technológiától – és hogy mennyire élezik ki a transzatlanti feszültségeket –, egyelőre nyitott kérdés.