Évente 29 millió európai fogyaszt kábítószert, a piac értéke 31 milliárd euró. Az Európai Tanács új keretet adott, hogy gyökeresen átalakítsa az EU fellépését a rendészettől az egészségügyig.
Az egyhangúlag elfogadott terv célja a kábítószerrel összefüggő szervezett bűnözés módszeres felszámolása. Ennek érdekében arra kéri a nagy uniós kikötőket, hogy szövetségeket hozzanak létre, és szorosabban működjenek együtt a szervezett bűnözés elleni fellépésben. Emellett a csempészet finanszírozását is célba veszi, és átfogó tilalmakat vezet be bizonyos, szintetikus drogok előállításához használt vegyi anyagokra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egészségügyi téren városi szintű monitorozást, otthon alkalmazható túladagolás elleni gyógyszereket, valamint több forrást javasol a leginkább veszélyeztetett, marginalizált csoportokat célzó kezelési szolgáltatások számára.
Ez válasz az EU-ban egyre súlyosbodó válságra. Az Európai Uniós Kábítószerügynökség (EUDA) friss jelentése szerint a kábítószer-fogyasztás Európában példátlan szintet ért el: több mint 83 millió felnőtt használt már tiltott szereket. A helyzet ingatag, jellemző rá a nagy mennyiségben rendelkezésre álló, erős, sokszínű és gyakran hamisított szerek jelenléte. Az ügynökség évente több mint 7600 túladagolásos halálesetet regisztrál.
Egyes szerek fogyasztása emelkedőben
Európa drogválságát ma már nem pusztán a fogyasztás határozza meg, hanem egy gyorsan változó piac, ahol egyre erősebb szerek és rugalmas csempészhálózatok állítják próbára a rendvédelmi és a közegészségügyi rendszereket.
„Ennek sok oka van. Nehéz egyetlen tényezőre visszavezetni, mert a piac valójában többféle hatásra reagál: ilyen a szervezett bűnözés növekvő szintje [...], az anyagok szélesebb körű hozzáférhetősége [...]. Azt is látjuk, hogy Európa egyre inkább termelési központtá válik [...]” – mondta Lorraine Nolan, az EUDA főigazgatója.
Az EUDA adatai szerint továbbra is a kannabisz a leggyakrabban használt tiltott szer: mintegy 15,4 millió, 15–34 év közötti fiatal felnőtt számolt be arról, hogy az elmúlt évben fogyasztotta.
A második leggyakrabban használt szer a kokain, körülbelül 2,5 millió fiatal felnőttel. A piac azonban egyre összetettebbé és ártalmasabbá válik: a hozzáférhetőség továbbra is magas, az ellenőrzött európai városok 57 százalékában nő a szennyvizek kokainmaradvány-tartalma, és a szintetikus szerek szerepe is felértékelődik.
A kábítószer-csempészet egyre kifinomultabb
Öt év alatt legalább 1826 tonna illegális kábítószert foglaltak le az uniós tengeri kikötőkhöz kapcsolódóan. A bűnszervezetek továbbra is a kereskedelmi konténerhajózásra támaszkodnak Antwerpenhez és Rotterdamhoz hasonló nagy kikötőkön keresztül, de tevékenységük egy részét kisebb kikötőkbe helyezik át, hogy elkerüljék a lebukást.
Az éves kokainlefoglalások mennyisége elérte a 330 tonnát, miközben az egyedi lefoglalások száma 97 ezerre emelkedett. A bűnszervezetek egyre gyakrabban darabolják fel a szállítmányokat kisebb tételekre, hogy csökkentsék a nagy veszteségek kockázatát, ha egy-egy rakományt elfognak.
Európa nemcsak célpiaccá, hanem fontos termelési központtá is válik. Egyetlen év alatt a hatóságok 42 kokainkinyerő üzemet, 110 amfetaminlaboratóriumot és mintegy 4000 illegális kannabisztermesztő telepet számoltak fel. Az évente az EU-ban regisztrált 1,6 millió kábítószer-bűncselekménnyel együtt az EUDA megállapításai egyre ellenállóbb, alkalmazkodóképesebb és nehezebben megzavarható piacot rajzolnak ki.
Az egészségügyi teher
Egyetlen év alatt legalább 7600, kábítószer okozta halálesetet jegyeztek fel az EU-ban, amelyek többségénél többféle szer is szerepet játszott. A sürgősségi osztályokra és az ártalomcsökkentő programokra egyre nagyobb nyomás nehezedik olyan tendenciák miatt, mint a crack kokain használatának emelkedése és az új szintetikus opioidok terjedése.
Az opioidok továbbra is azok a szerek, amelyek a leggyakrabban halálos túladagoláshoz köthetők, gyakran más szintetikus anyagokkal együtt. Az EUDA külön is figyelmeztetett a nitazénekhez és orfinokhoz hasonló szintetikus opioidok növekvő használatára, amelyeket az egész unióban halálos mérgezésekkel és sürgősségi kórházi ellátásokkal hoztak összefüggésbe. Ezek esetében rendkívül intenzív orvosi beavatkozásra van szükség, mivel igen szűk a határ egyetlen adag és a halálos túladagolás között.
A szennyvíz vizsgálata is a kokainfogyasztás növekedését jelzi számos európai városban, miközben a crack kokain egyre nagyobb terhet ró az ártalomcsökkentő és kezelési szolgáltatásokra.
Emellett az öt év alatt a kifejezetten ketaminfüggőségre szabott kezelési programok száma megnégyszereződött, ami gyors szerkezeti alkalmazkodást követel meg a klinikáktól.
„[A fogyasztás növekedése] további nyomást gyakorol az egészségügyi szolgáltatásokra. A kezelést nyújtó intézményeknek szélesebb körű szerekre és gyakran bonyolultabb egészségügyi és szociális szükségletekre kell reagálniuk. De szeretném mindezt visszafordítani, és a megelőzés, a kezelés, a társadalmi reintegráció keretei között értelmezni...” – magyarázta a World Federation Against Drugs (WFAG), a Kábítószerek Ellen Világszövetség.
„Ha az embereket támogatják a felépülésben, az oktatásban és az elhelyezkedésben, az nemcsak az ő életüket segíti, hanem jelentősen csökkenti az egészségügyi ellátás, a szociális szolgáltatások és a jóléti rendszerek hosszú távú költségeit is” – tette hozzá a szövetség.
A stratégia
Az illegális kábítószerek elleni küzdelemre a Bizottság 2025 decemberében terjesztette elő az új uniós drogstratégiát. Ez a korábbi, 2021–2025-ös drogstratégiára épít, és még nagyobb hangsúlyt helyez a biztonságra és a felkészültségre.
A WFAG szerint a korábbi stratégia nem vallott kudarcot, jelentős előrelépést hozott a monitorozásban és a bűnüldözésben. „De azt is el kell ismernünk, hogy a drogpiac folyamatosan változik [...], így ezek a fejlemények természetesen új kihívásokat teremtenek, amelyekhez a válaszainknak is alkalmazkodniuk kell” – magyarázza a szövetség.
A stratégia öt pillérre épül. Az első a felkészültségre összpontosít, hogy jobban előre lehessen jelezni és nyomon lehessen követni a kábítószer-helyzetet. Konkrétan ez gyorsabb monitorozást és adatgyűjtést jelent a droghasználati trendekről, valamint összehangoltabb, határokon átnyúló információmegosztást.
„A legnagyobb pozitív elmozdulás az, hogy a reakció helyett proaktívak akarunk lenni. A stratégia integráltabban közelíti meg a megelőzést, a kezelést és az ártalomcsökkentést, beleértve a környezeti és társadalmi károkat is” – mondta a WFAG.
A megelőzési és figyelemfelhívó programok a droghasználatot és a függőséget célozzák. A szerhasználati zavarban érintett emberek számára szélesebb körű hozzáférést biztosítanak a kezeléshez, a szociális támogatáshoz és a reintegrációs programokhoz. Bár a kábítószer-függőség megelőzésének elmulasztása óriási társadalmi költségekkel jár, „ez olyasmi, amit nem mindig így mutatnak be, mert nem lehet azonnal számokkal alátámasztani” – magyarázta a szövetség.
A harmadik pillér az uniós belső biztonságot erősíti a szervezett bűnözés elleni határozottabb intézkedésekkel, többek között a postai szolgáltatásokban feladott kábítószerek felderítésére irányuló köz- és magánszféra közötti együttműködéssel, egy külön uniós kikötőstratégiával, valamint a termelő laboratóriumok felszámolására irányuló határozottabb lépésekkel. Az EU szigorúbb ellenőrzést vezet be az előanyagok felhasználása felett is; ezek olyan vegyi anyagok, amelyeket legálisan például akkumulátorokban és kozmetikumokban alkalmaznak, ám illegálisan kábítószer-gyártásra is használják őket.
Az ártalomcsökkentő intézkedések célja, hogy megvédjék az embereket a droghasználat legsúlyosabb következményeitől, például a túladagolástól és a fertőző betegségektől, valamint hogy megóvják a fiatalokat attól, hogy bűnözői hálózatok toborozzák őket.
Az utolsó pillér a küzdelem globális jellegét emeli ki: szorosabb nemzetközi együttműködést és bűnüldözési partnerségeket irányoz elő az EU-n kívüli országokkal.
A stratégiával párhuzamosan a kábítószer-kereskedelem elleni uniós cselekvési terv 19 gyakorlati intézkedést határoz meg a bűnszervezetekkel szemben, többek között fejlettebb felderítő eszközöket, a postai úton történő illegális kábítószer-kereskedelem elleni köz- és magánszféra közötti együttműködést, valamint szigorúbb szabályokat az illegális drogokat szállító gyorshajókra.
A tagállamok és az uniós ügynökségek
A tagállamoknak fel kell készíteniük és hozzá kell igazítaniuk nemzeti struktúráikat ahhoz, hogy a stratégiát az egészségügyi és szociális szolgáltatások, valamint a bűnüldözés területén egyaránt végre tudják hajtani.
„Vannak ugyan hiányosságok, de azt mondanám, hogy dinamikusan javuló helyzetről beszélhetünk, nagyon elkötelezett tagállamokkal, amelyek partnerségben dolgoznak velünk [...]” – mondta Nolan.
Az első pillér arra kötelezi a nemzeti kormányokat, hogy korszerűsítsék meglévő adatrendszereiket, erősítsék a megelőző intézkedéseket, és hirtelen eszkaláció esetén gyorsítsák fel az orvosi ellenintézkedések bevezetését. A közegészségügy terén az országoknak bővíteniük kell a megelőző programokat, növelniük kell a bizonyítékokon alapuló kezelésekhez való hozzáférést, és meg kell erősíteniük a felépülést segítő nemzeti intézményeket, hogy megfizethető, magas színvonalú egészségügyi és szociális ellátást biztosítsanak. A biztonsági pillér a célzott intézkedéseken keresztül ösztönzi a nemzeti felderítési, nyomozási és büntetőeljárási rendszerek fejlesztését, beleértve az elkobozható vagyon felkutatására és a legális vállalkozásokba való beépülés megakadályozására irányuló erőfeszítéseket.
A tagállamoknak saját helyzetük alapján kell prioritásokat kijelölniük nemzeti rendszereiken belül. Belgium és Hollandia esetében a legnagyobb kihívást a biztonság és a kikötők ellenálló képességének növelése jelenti, mivel továbbra is a csempészet kiemelt célpontjai. Németországban, Olaszországban és Franciaországban több a drogot injekció formájában használó ember, ami erősebb megelőző kezeléseket, szociális ellátást és figyelemfelkeltő kampányokat tesz szükségessé.
Az EUDA „kulcsszereplőként segíti majd a tagállamokat a stratégia mind az öt pillér szerinti végrehajtásában” – mondta Nolan.
„[...] a mi szerepünk valójában az, hogy előmozdítsuk a bizonyítékokon alapuló válaszlépéseket és beavatkozásokat. A monitorozásban a nemzeti kapcsolattartó pontokkal is együtt dolgozunk [...]. A végrehajtási keretrendszer tekintetében pedig feladatot kaptunk abban, hogy segítsük a stratégia megvalósításából fakadó eredmények mérését.”
Nolan elmondta, hogy a Frontex és az Europol közötti együttműködés továbbra is kulcsfontosságú a tagállamok támogatásában. A Frontex az unió külső határain folytatott kábítószer-csempészet elleni fellépéssel védi a blokk belső biztonságát, míg az Europol hírszerzési központként figyelemmel kíséri a drogpiacot, és összehangolja a határokon átnyúló nyomozásokat.
„Soha korábban nem volt ennyire létfontosságú ez a partnerség, mint most. Minden lehetőséget keresünk annak erősítésére, és arra, hogy a stratégia és a végrehajtási keretrendszer céljaira összpontosítsunk” – mondta Nolan az Euronewsnak.