Ukrajnát több mint négy éve lövik az oroszok, a támadások számos áramkimaradást okoztak országszerte. Rengeteg tapasztalat gyűlt össze az ukrán mérnököknél, a tudásuk pedig eladóvá vált.
A német kormány szívesen tanul Ukrajna tapasztalataiból az elektromos hálózatot érő támadások elleni védelem terén, főleg azt követően, hogy Berlinben januárban áramkimaradások voltak egy incidens miatt. Oroszország több mint négy éve szinte szünet nélkül, rakétákkal és drónokkal támadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, a támadások következtében többször Kijevben is órákig tartó áramszünet volt. Berlin januárban találta magát hasonló helyzetben, amikor baloldali szélsőségesek egyetlen gyújtóbombával okoztak a második világháború óta nem tapasztalt, többnapos áramkimaradást. Az incidensre a sürgősségi szolgálatok és a politikusok sem voltak felkészülve.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az energia már nem különálló ágazat, hanem az állam működési alapja” – mondta Denisz Smihal ukrán energiaügyi miniszter kedden egy berlini energiabiztonsági konferencia megnyitóján, a mellette álló Johann Wadephul német külügyminiszter pedig hozzátette, hogy "Ukrajnától tanulni annyit tesz, mint nyerni".
Átszervezni az infrastruktúrát
Smihal azt mondta, hogy egy ostromlott országában a hálózat védelme rengeteg rugalmasságot kíván, melynek része az eltávolodás a nagy, központosított erőművektől a decentralizált struktúrák felé, „ahol minden elem bizonyos fokú autonómiával képes működni”.
Susanne Nies, a berlini Helmholtz Zentrum intézet szakértője szerint Németországnak Ukrajnától kell megtanulnia, hogy
- miként kell egy támadás során üzemeltetni a villamosenergia-hálózatot, és
- hogy miként kell gyorsan megjavítani a berendezéseket, egyben olyan rendszert létrehozni, melynek hálózati berendezései egymástól elválasztva is képesek az áramszolgáltatásra.
Nies szerint Berlinnek biztonsági protokollokat kell kidolgoznia, és meg kell vizsgálnia, hogyan lehet diverzifikálni és decentralizálni az energiatermelést. „Az idő a lényeg. Ukrajna bátran és gyorsan cselekszik, próbák és hibák útján tanul, ez a hozzáállás pedig nem igazán elterjedt Németországban” – mondta Nies az Euractivnak.
Tudás, tapasztalat
Olena Pavlenko, a kijevi székhelyű Dixi Group Intézet vezetője elmondta, hogy Ukrajna és Németország között már több szinten is zajlik információcsere, így magas rangú politikusi, hálózatüzemeltetői és önkormányzati szinten is. „Ukrajna gyakorlati tapasztalatai egyre inkább formálják az energiabiztonságról szóló európai gondolkodást, az országot pedig a támogatások kedvezményezettjéből a gyakorlati megoldások szolgáltatójává alakítva” – mondta a szakértő az Euractivnak.
Georg Zachmann, a brüsszeli székhelyű Bruegel Intézet energiaszakértője szerint Kijevnek „határozottabb lépéseket kellene tennie egy védhető energiarendszer kiépítése felé az állandó foltozgatások mellett.” Zachmann szerint ez azt jelentené, hogy a lehető legtöbbet kellene kihozni a kis, rendszerbarát létesítményekből, a partnereknek pedig olyan reformokat kell támogatni Ukrajnában, melyek lehetővé teszik az ilyen beruházásokat.
Miután az Egyesült Államok jelentősen csökkentette Ukrajna támogatását, Európa egyre több pénzt ad a több mint négy éve háborúban álló országnak. Németország lett a legnagyobb adományozó, Berlin mintegy 1,3 milliárd eurót adott Kijevnek csak energetikai fejlesztésre és a megkárosított infrastruktúra javítására. 2024 végén Berlin az ukrán nagyfeszültségű hálózatüzemeltető, az Ukrenergo igazgatótanácsába ültette Patrick Graichen volt államtitkárt.