Kanadai külügyminiszter: most indul a partnerség az EU-val

Kanada világszerte elmélyíti szövetségeit, köztük az Európai Unióval fennálló kapcsolatát is, mondta Anita Anand az Euronewsnak; mindez egy olyan külpolitika része, amely a középhatalmak együttműködésére és az Egyesült Államoktól való gazdasági és biztonsági függés csökkentésére épül.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

„Az elmúlt egy évben világszerte több mint húsz biztonsági, védelmi és gazdasági megállapodást írtunk alá, és ez még csak a kezdet” – mondta Anand brüsszeli látogatása során az Euronews 12 Minutes With című interjúműsorában.

Szerinte ezeket a kapcsolatokat hosszú távra építik, és nem pusztán Donald Trump amerikai elnök politikájára adott reakcióként születnek.

„Ezek a kapcsolatok – Kanada és az EU viszonya – kiállják az idő próbáját” – mondta Anand.

„Az ok az, hogy ez nem pusztán egy politikai válaszlépés. A politikai válasz azon alapul, hogy hasonlóan gondolkodunk, közösek az értékeink, és abban hiszünk, hogy a területi integritás, az állami szuverenitás és a többoldalú kereskedelem olyan fontos értékek, amelyekért rövid és hosszú távon is közösen fogunk dolgozni.”

Szavai néhány nappal azután hangzottak el, hogy Kanada történelmet írt: első, Európán kívüli országként vett részt az Európai Politikai Közösség (EPC) jereváni csúcstalálkozóján Örményországban.

„Nagyon lelkesek vagyunk, hogy továbbra is együtt dolgozhatunk Európával, a hasonlóan gondolkodó országokkal” – mondta Anand az összejövetelről.

„Ezt már látni a SAFE-megállapodásban, a biztonsági és védelmi partnerségben, illetve a CETA-ban [a Kanada és az Európai Unió, valamint tagállamai közötti szabadkereskedelmi megállapodásban].”

Az EPC-csúcson mondott beszédében Mark Carney kanadai miniszterelnök azt mondta, Európa nem fog behódolni egy „elzárkózó és kegyetlen világnak”, hanem kiindulópontként szolgálhat egy új nemzetközi rend újjáépítéséhez.

Idén korábban Davosban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az Egyesült Államok vezette globális kormányzási rendszerben bekövetkezett „törésről” beszélt, és amellett érvelt, hogy a középhatalmaknak új utat kell kijelölniük.

„Úgy vélem, arra kellene összpontosítanunk, hogyan tudunk pragmatikusan együttműködni annak érdekében, hogy országaik számára gazdasági, valamint védelmi és biztonsági előnyöket biztosítsunk” – mondta Anand. „Az elmúlt egy évben világszerte több mint húsz biztonsági, védelmi és gazdasági megállapodást írtunk alá, és ez még csak a kezdet.”

Felmerült az a kérdés is, hogy a Kanada és az EU közötti szorosabb kapcsolatok a romló amerikai viszonyok közepette idővel akár az uniós tagságig is elvezethetnek-e.

Arra a kérdésre, hogy Ottawában aktívan foglalkoznak-e ezzel a forgatókönyvvel, Anand kitérően válaszolt: „Amit most teszünk, az a kereskedelmi kapcsolataink diverzifikálása, és valójában ennek a középhatalmi megközelítésnek az erősítése számos területen, legyen szó biztonságról és védelemről, gazdasági érdekekről, mezőgazdaságról és agrár-élelmiszeriparról, mesterséges intelligenciáról…”

„A közvetítésről szóló döntések Kijev kezében vannak”

Kanada az Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújára adott válaszában is szoros összhangban van az EU-val.

Anand május 11-én, hétfőn Brüsszelben társelnöke volt az Ukrán Gyermekek Hazatéréséért Nemzetközi Koalíció magas szintű ülésének.

Közölte, hogy Kanada további 23 személy és öt szervezet ellen vezet be szankciókat, akik részt vettek az ukrán gyermekek ellen elkövetett jogsértésekben, kiegészítve a már érvényben lévő intézkedéseket.

Arra a kérdésre, hogy Kanada csatlakozhat-e a jövőbeni brüsszeli–moszkvai tárgyalásokhoz, Anand határozottan kijelentette, hogy Ukrajna jövőjéről Volodimir Zelenszkij elnök dönt.

„Úgy gondoljuk, hogy bármely közvetítő személyét Ukrajnának is el kell fogadnia. Mindenekelőtt azt szeretnénk látni, hogy tartsák tiszteletben a tűzszünetet, amelyet Zelenszkij jóváhagyott. Azt látjuk, hogy Oroszország megszegi a tűzszüneteket, megszegi a vállalásait, megsérti a nemzetközi jogot, indokolatlanul és jogtalanul ukrán embereket öl meg… Ez elfogadhatatlan.”