Északmacedón külügyminiszter: Trump alatt NATO sosem volt erősebb, még ha Európában sokan fenyegetésnek is tartják politikáját
Donald Trump amerikai elnök NATO-val kapcsolatos megjegyzései, különösen az európai szövetségesek bírálata, kérdéseket vetnek fel az Egyesült Államok szövetség iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Észak-Macedónia külügyminisztere, Timcho Mucunski ezzel szemben azt állítja, hogy Trump elnöksége a védelmi szövetség történetének csúcspontját jelenti.
„Az én meglátásom szerint Trump elnöknek, [Marco] Rubio külügyminiszternek és az Egyesült Államok teljes külpolitikai apparátusának köszönhetően a NATO erősebb, mint valaha” – mondta az Euronews 12 Minutes With című műsorának adott interjúban.
Hozzátette, hogy szerinte ez a megállapítás a tavalyi hágai csúcs óta „megkérdőjelezhetetlen”, ahol a tagok vállalták, hogy 2035-ig a GDP 5%-ára emelik védelmi kiadásaikat.
„Ez egy nagyon ambiciózus, de ugyanennyire szükséges program, tekintettel nemcsak az Oroszország Ukrajna elleni, még mindig tartó agressziójából fakadó fenyegetésre, hanem az indiai–csendes-óceáni térségben és a Közel-Keleten jelentkező fenyegetésekre is” – mondta Mucunski, hozzátéve, hogy Trump elnök „ébresztőt fújt” a NATO-nak.
„Lesznek nézetkülönbségek a tagállamok között, ahogyan voltak a múltban is. De ha az alapokra tekintünk, a hágai csúcs és az amerikai vezető szerep nyomán ma ott tartunk, hogy a szövetség erősebb, mint valaha.”
A NATO-tagok júliusban ismét találkoznak Ankarában. „Itt számot vetünk majd azzal, mit értünk el az elmúlt évben” – mondta Mucunski.
A miniszter szavai éles ellentétben állnak számos európai főváros hangulatával. Trumpnak azóta, hogy megkezdte második ciklusát az Egyesült Államok elnökeként, legjobb esetben is feszült a viszonya az atlanti szövetségesekkel.
A szövetséget „papírtigrisnek” nevezte, gúnyolta európai partnereit, bírálta védelmi kiadásaikat – sőt azt is mondta, hogy „bátorítaná” Oroszországot, hogy „tegyen, amit csak akar” azokkal a NATO-szövetségesekkel, amelyek nem költenek eleget –, és legutóbb azzal fenyegetőzött, hogy felfüggeszti Spanyolország tagságát a NATO-ban, valamint kivonja a csapatokat Németországból.
Mucunski szerint ugyanakkor az, hogy országa 2020-ban csatlakozott a szövetséghez, kifejezetten kedvező volt Észak-Macedónia számára. „Olyan stabilitást adott Észak-Macedóniának egy rendkívül instabil régióban, amelyre nagy szükségünk volt” – mondta, hozzátéve, hogy a NATO „kétségkívül a legerősebb kollektív biztonsági közösség, amelyet a civilizáció valaha ismert, és feltehetően valaha is ismerni fog”.
Hosszú út az EU-ig
Egy másik partnerség, amely az ország megítélése szerint szintén stabilitást hozhat a külső fenyegetésekkel szemben, az Európai Unióval való együttműködés. Észak-Macedónia kevés előrelépést ért el az uniós csatlakozás útján, noha a nyugat-balkáni országok között az elsők között, már 2004-ben benyújtotta jelentkezését.
Mucunski szerint jelenleg Bulgária jelenti a fő akadályt Észak-Macedónia EU-csatlakozási útján. A patthelyzet a nemzeti identitás és a nyelv elismerése körül forog.
Szófia szigorúan ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy Észak-Macedóniának teljesítenie kell a korábban vállalt feltételeket – mindenekelőtt az alkotmánymódosítást a bolgár kisebbség elismerésére –, mielőtt előrelépés történhetne az uniós csatlakozási tárgyalásokban.
„Úgy gondolom, és remélem is, hogy Bulgária felismeri a meglévő lehetőségeket, és párbeszédet nyit velünk” – mondta Mucunski.
Arra a kérdésre, hogy az EU-csatlakozás elhúzódása Észak-Macedóniát olyan országok felé sodorhatja-e, mint Oroszország vagy Kína, rámutatott: „a hibrid fenyegetések ott virágoznak, ahol nő a frusztráció, és ahol erodálódik a bizalom”.
A külügyminiszter szerint a régióban „komoly mértékű, rosszindulatú befolyás” érvényesül Oroszország és Kína részéről. „Ez egy olyan valóság, amellyel mindannyiunknak szembe kell néznünk, és együtt kell élnünk vele.”
A megakadt folyamat ellenére Mucunski hangsúlyozta, hogy az ország továbbra is Nyugat felé tekint.
„Mi olyan ország vagyunk, amely büszke arra, hogy Európa-párti, és nemcsak a retorikában, hanem a társadalmunkban megvalósított értékekben is. Így bár a fenyegetés létezik, nemcsak azt bizonyítottuk, hogy ellenállónak mondjuk magunkat, hanem azt is, hogy a gyakorlatban is valóban azok vagyunk.”
Az Institute for Democracy Societas Civilis 2026 januárjában készült felmérése szerint a polgárok mintegy 70%-a az EU-tagság mellett szavazna.
„Csakhogy a bökkenő az, hogy ezeknek az EU-párti állampolgároknak egy jelentős része […] nem hiszi el, hogy az ajtó [az EU-hoz] valóban ki fog nyílni. És itt kell nekünk – a tagállamokkal együtt – bebizonyítanunk, hogy ez nem így van.”