Az EU és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás májusban lépett ideiglenes hatályba, 2040-ig pedig akár 39 százalékkal növelheti az EU exportját a régióba.
Először is: a Mercosur, avagy Dél-amerikai Közös Piac egy nemzetközi kereskedelmi szervezet Dél-Amerikában, melynek teljes jogú tagjai Argentína, Brazília, Bolívia, Paraguay és Uruguay. Az Európai Unió és a Mercosur kereskedelmi kapcsolata több mint 700 millió fogyasztót köt össze Európában és Dél-Amerikában.
Néhány adat:
- az EU a Mercosur második legnagyobb áruforgalmi partnere,
- 2024-ben az Unió a Mercosur teljes kereskedelmének közel 17 százalékát adta,
- a Mercosur pedig az EU tizedik legnagyobb áruforgalmi partnerének számít.
2024-ben az EU és a Mercosur közötti kereskedelem értéke meghaladta a 111 milliárd eurót: 55,2 milliárd euró export és 56 milliárd euró import értékben. A kereskedelmi forgalom több mint 80 százaléka az EU és Brazília között bonyolódott. 2014 és 2024 között az EU és a Mercosur közötti áruforgalom több mint 36 százalékkal nőtt: az import több mint 50 százalékkal, az export pedig 25 százalékkal emelkedett.
A gépek és készülékek, a vegyi és gyógyszeripari termékek, valamint a közlekedési eszközök a legfontosabb áruk, melyeket az EU a Mercosur országokba exportál, a mezőgazdasági termékek, az ásványi termékek, valamint a cellulóz és a papír pedig a legfontosabb termékek, melyeket az EU a Mercosur országaiból importál.
Az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac közötti kereskedelmi megállapodás több mint 25 évnyi tárgyalás után május elején lépett ideiglenesen hatályba. A megállapodás a tervek szerint csökkenti az európai autókra, ruházati cikkekre, élelmiszerekre, borokra és gyógyszerekre kivetett dél-amerikai vámokat, cserébe az EU megnyitja piacait a dél-amerikai mezőgazdasági export előtt, bár korlátozza a marhahús, a sertéshús, az etanol, a méz és a cukor behozatalát.
Évente mintegy 99 000 tonna marhahúst 7,5 százalékos vámtétellel, 180 ezer tonna baromfit pedig 0 százalékos vámtétellel engednek be az EU-ba. A megállapodás 2040-ig várhatóan 77,6 milliárd euróval növeli az EU GDP-jét.
Súlyos kritikák érték az egyezséget
Május 1-jén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en ünnepelte a kereskedelmi megállapodást, és közölte, hogy az ideiglenes hatályba lépés "megmutatja ennek a kézzelfogható előnyeit".
Az alku azonban aggodalmak sorát váltotta ki Európa-szerte, és rengetegen tartanak attól, hogy az egyezség kárt okoz az európai mezőgazdaságnak, felgyorsítja az erdőirtást Dél-Amerikában, és sérti az emberi jogi feltételeket.
Több uniós ország, például Franciaország és Írország, valamint különböző környezetvédelmi csoportok arra figyelmeztettek, hogy az alku következtében a mezőgazdasági terjeszkedés és a környezetromlás fokozódása miatt az amazóniai esőerdők károsodhatnak, az európai szarvasmarhatartók pedig hátrányos helyzetbe kerülhetnek.
Sok európai gazdálkodó aggódik amiatt, hogy a Mercosur országokból érkező olcsóbb mezőgazdasági termékek áradata az ő áraikat is lenyomja, ami súlyos következményekkel járhat a vállalkozások fenntartására.
A megállapodás 2026-os végrehajtása egy "ideiglenes védelmi intézkedési mechanizmust" is tartalmaz, mely lehetővé teszi az EU számára, hogy szüneteltesse az importot, ha az súlyos kárt okoz a helyi iparnak.