ÉLŐ "Ideje távozni" – jelezte Sulyok Tamás köztársasági elnöknek Magyar Péter miniszterelnök

Beszédje végén az az ellenzékiek nem tapsolták meg Magyar Pétert, míg a lemondásra felszólított Sulyok Tamás igen. A beszédet követően Forsthoffer Ágnes felkonferálta a Sükösdi Danubia Tambura zenekart, hogy előadják a cigányhimnuszt, mire a Mi Hazánk képviselői kivonultak a teremből.

Ezt követően felcsendült a Tavaszi szél egy gyerekkórussal, majd a Szózat, az Örömóda, a székely himnusz és a magyar himnusz következtek, és ezzel véget a magyar Országgyűlés alakuló ülése.

Forsthoffer Ágnes házelnök megkérte a képviselőket, hogy tisztelegjenek a történelmi zászlók előtt, és végül lezárta az ülést.

A következő ülést kedden, 2026. május 12-én tartják.

Magyar Péter arra kérte a magyarokat, hogy kritizálják a politikusokat, hogy tanuljanak a múlt hibáiból, és hagyják magára a politikusokat a politikában. Közölte, hogy nem szabad hagyni, hogy bárki visszaéljen a rá osztott felhatalmazással. "Figyeljenek bennünket, sőt kérjenek számon bennünket! – üzente az új kormányfő, hozzátéve, hogy újra kell tanulni a közös egymás mellett élés szabályait.

Beszédében a miniszterelnök elnézést kért azért, mert az előző kormány elhanyagolta a gyermekvédelmi rendszert.

"A magyar demokrácia házában felszólítom azon közjogi méltóságokat, akik az előző rendszer kiszolgálói voltak, hogy mondjanak le vagy ma, vagy legkésőbb május 31-ig –mondta Magyar Péter, hozzátéve, hogy – kezdje a sort rögtön, Sulyok Tamás. Elnök úrnak nem sikerült aggódni akkor, amikor Orbán Viktor poloskának nevezte a haza állampolgárait, és nem sikerült megszólalnia akkor sem, amikor a bukott kormány háborús propagandát öntött közpénz milliárdokból az országra. Elnök úr, ideje távozni, emelt fővel, ameddig még lehet" – mondta Magyar Péter Sulyok Tamásnak.

Sulyok Tamás szombaton a parlamentben korábban a nemzet egységének és a jogállamiságnak fontosságáról beszélt.

"Megfogadjuk, hogy egy olyan országot építünk, ahol a politika képes közös célokat adni, ahol a családok képesek meghallgatni egymást, és örülni annak, hogy ugyanahhoz a hazához tartoznak. Magyarország új korszakot akar nyitni" – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy „az igazságtétel a demokratikus újjáépítés egyik alapfeltétele”, azaz nem az elhallgatott bűnökre kell építeni a jövőt.

A kormányfő szerint a magyar embereknek joga van tudni, hogy az elmúlt évtizedekben miként került egy szűk elit kezébe Magyarország pénze, hogy miként lett a közpénzből magánvagyon. Ismét elmondta, hogy az új Országgyűlésben mielőbb benyújtják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. Magyart ekkor megtapsolták a Tisza képviselői és a Kossuth téren állók is, akik kivetítőkön nézik a beszédet. A Fidesz és a Mi Hazánk képviselői nem tapsoltak.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal feladata az elmúlt 20 év visszaéléseinek feltárása, a korrupciós ügyek, az MNB ügyek, a magántőkealapok, a tao-rendszer és a túlárazások kivizsgálása. Minden olyan ügyletet megvizsgálnak, melyben felmerül a közvagyon sérelme, így a pénzmosás, a költségvetési csalás vagy a vagyonkimentés gyanúja. A hivatal autonóm szervezetként fog működni, ígérte Magyar, garantálva annak függetlenséget, szakmaiságát és átláthatóságát.

Első parlamenti beszédében Magyar Péter beszélt a gyermekvédelemről, az eltűnt ezermilliárdokról, a Nemzeti Bankról, túlárazott és felesleges beruházásokról, melynek haszna a politikai klientúra zsebében landolt.

Kiemelte, hogy Magyarország Európa legkorruptabb államává vált, és azt mondta, hogy 20 ezer milliárd forintra becsülik azt a vagyont, amit „a magyarok zsebéből kilopott” az előző kormány.

Beszélt az Orbán-kormány politikai kommunikációjáról, és hogy a gyűlöletkeltéssel és az uszítással a politika tudatosan fordította a magyart a magyar ellen. Magyar szerint a társadalom súlyos árat fizetett ezért, de hozzátette, hogy „ami történt, az nem a magyar emberek hibája”.

Magyar azt mondta, hogy az országgyűlésből kihullott ellenzéknek is van felelőssége, és hangsúlyozta, hogy a magyar nép nem azt a fajta politikai elitet érdemli, mely az elmúlt években képviselte. „Újra megtanulunk egy nemzetként gondolni önmagunkra” – summázta.

Magyar Péter a Tisza győzelméről és a kormányváltásról azt mondta, hogy a történetük figyelmeztetés minden miniszterelnök számára, hogy a hatalom múlandó, egyben kiemelte, hogy "a döntéseink következményei generációkon át velünk maradnak", hozzátéve, hogy egy országot felépíteni és lerombolni is lehet.

Azt mondta, hogy nem uralkodni akar, hanem a hazáját szolgálni, és Antall József korábbi miniszterelnököt idézve hozzátette, hogy „én szolgálok, míg a szolgálatom hasznos, teszem ezt a legjobb tudásom szerin addig, míg tudom, és míg a magyar nemzet igényli”.

Magyar Péter azt mondta, hogy egyik magyarnál sem különb, és hogy azért választották meg, mert a magyarok milliói változást akartak. „Ezért az országért dolgozni felemelő dolog” – summázta, majd hozzátette, hogy azon kell dolgozni, hogy milyen lesz „az otthonunk, a sorsunk, a gyerekeink és az unokáink jövője”. Kiemelte, hogy szerinte Magyarország mindig talpra tudott állni.

"Hittel, hazaszeretetettel fogok dolgozni azért, hogy megfeleljek az olyan elődök példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre, vagy Antall József" – mondta Magyar.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásra utalva kiemelte, hogy 22 évvel azután, hogy Magyarország történelme egyik legnagyobb lehetőségét kapta, kifosztott föld lett. "Olyan országot örököltünk, ahol 3 millió ember él szegénységben, és ahol a leköszönő kormány hatalmas költségvetési hiányt hozott össze, ahol kivéreztették az egészségügyet, és ahol az emberek 5 évvel rövidebb ideig élnek az európai átlagnál" – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök az Országgyűlés megalakuló ülésén tartott beszédében elmondta, hogy az elsők között nyújtják majd be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt, amit azzal indokol, hogy a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott.

Joguk van tudni, hogyan lett a közpénzből magánvagyon, az állami vagyonból politikai befolyás, a közbeszerzésből hűbéri rendszer, a koncessziókból kiváltság - tette hozzá.

Átadja a cégeit és a magántőkealapokban lévő vagyonát az államnak Balásy Gyula

A vállalkozó a kormányzati propaganda terjesztéséből szerzett súlyos milliárdokat. #EuropeNews

Megszavazták a képviselők, hogy a házszabálytól eltérve vita nélkül tárgyalják a minisztériumok felsorolásáról és a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló tiszás javaslatokat. A Tisza mellett a Fidesz képviselői is támogatták ezt, míg a Mi Hazánk nemmel voksolt, és kifogásolta azt, hogy az előző ciklusokban nem látott módon vita nélkül szavazzanak törvényjavaslatokról.

Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője egyenesen Tisza-Fidesz négyötödös paktumról beszél, és kifogásolta, hogy a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló, 79 oldalas törvényjavaslatot egy nap alatt, vita nélkül akarják keresztülnyomni az Országgyűlésen.

Nováknak az sem tetszik, hogy a javaslatban szerepel a reklámadó végleges eltörlése.

A Tisza-kormányban szaktárcák lesznek az Orbán-érában megszokott csúcsminisztériumok helyett, külön minisztériumot kap az egészségügy és az oktatás is.

A házszabálytól eltérve elfogadta az Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt az Országgyűlés, írja az MTI. A Tisza-kormány 16 minisztériummal fog működni.

A parlament 141 igen, két nem szavazattal és 53 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Bujdosó Andrea, a Tisza párt frakcióvezetője által benyújtott jogszabályt.

Eszerint a következő kormányban lesz Egészségügyi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium, Belügyminisztérium, Élő Környezetért Felelős Minisztérium, Gazdasági és Energetikai Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Közlekedési és Beruházási Minisztérium, Külügyminisztérium, Miniszterelnökség, Szociális és Családügyi Minisztérium, Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, Tudományos és Technológiai Minisztérium, valamint Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium.

A jogszabály szerint az Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre.

Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium az Energiaügyi Minisztériumból, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium pedig a kulturális és innovációs tárcából válik ki.

Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma és a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik.

A jogszabály szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyminisztérium elnevezéssel működik tovább, az Agrárminisztérium pedig Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium lesz.

Az Energiaügyi Minisztérium Gazdasági és Energetikai Minisztérium elnevezéssel működik tovább, az Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedési és Beruházási Minisztérium lesz, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Külügyminisztérium elnevezéssel működik tovább.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Tudományos és Technológiai Minisztérium elnevezéssel működik tovább, míg a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium elnevezést kap.

Elfogadták a veszélyhelyzeti rendeletek törvényre emeléséről szóló jogszabályt is.

Az Országgyűlés 190 igen, hat nem szavazattal, a házszabálytól eltérve elfogadta az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényt, amelyet Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője jegyez.

A jogszabály elfogadására azért volt szükség, mert május 13-án lejár az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt 2022. november 1-vel kihirdetett veszélyhelyzet, amelynek meghosszabbítására az Országgyűlés azóta több alkalommal is felhatalmazta a kormányt, legutóbb tavaly ősszel.

Az indoklás szerint a veszélyhelyzet során számos olyan belügyi, építési, közlekedési, gazdasági ágazatba tartozó kormányrendelet született, amelyek áttekintése, indokolt esetben egyes szabályok törvényi szintre emelése, illetve törvényi szintű átmeneti szabályok megalkotása szükséges. A jogszabály - áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit - egyes jogintézményeket átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként állapít meg.

Az indoklás emlékeztet: az alaptörvény szerint a különleges jogrendet az annak kihirdetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.

A törvény egyebek mellett azt tartalmazza, hogy november 30-ig fennmarad az a rendelkezés, miszerint a fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók, illetve sertéstenyésztők - a pénzügyi helyzetük stabilizálása érdekében - átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhessenek a hitelszerződéseik után. Fenntartják azt a rendelkezést is, méghozzá 2027. június 30-ig, amely alapján fizetési moratóriumban részesülhetnek a hitelszerződéseik után a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók.

Törvényi szintre emelkedik az módosítás, amely a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter kötelezettségévé teszi a javítóintézetekkel kapcsolatos irányítási feladatok ellátását.

A törvény általános érvényű követelményként deklarálja, hogy az üzlet működési engedélyének jogosultja köteles megtenni minden szükséges intézkedést, hogy megelőzze egybek mellett a kábítószer-kereskedelem, kábítószer készítésének elősegítése, tudatmódosító anyaggal visszaélés az üzlet területén történő elkövetését. A rendőrség továbbra is jogosult lesz az üzlet ideiglenes bezáratására abban az esetben, ha megállapítja, hogy az üzlet területén történt, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás.

A jogalkotó törvényileg korlátozta az egyes termékkategóriákban alkalmazható kiskereskedelmi árrést. A drogériai termékek esetében is fennmarad az árrésstop, ugyanakkor az eltérő piaci viszonyokra tekintettel magasabb felső határt állapítottak meg.

Törvényben rögzítették a védett üzemanyagárat is: literenként legfeljebb 595 forintos áron adhatják a benzinkutakon a 95-ös benzint és legfeljebb 615 forintért a gázolajat.

A januári tartós hideg miatti rezsikedvezmény elszámolásának határidejét is meghosszabbították.

A törvény szerint július 1-jétől továbbra nulla százalék marad a reklámadó mértéke határozatlan időre.

A jogszabály május 14-én lép hatályba.

A választáson győztes Tisza Párt elnökét 140 igen szavazattal, 54 nem ellenében és 1 tartózkodással választották meg a képviselők.

Magyar Péter ezután esküt tesz az Országgyűlésben.

"A kormány megvizsgálja a helyzetet, aztán egy új, felelős pótköltségvetést terjeszt be az idei évre" – mondta újságíróknak Kármán András leendő pénzügyminiszter.

A politikus az alakuló ülés szünetében újságírók előtt nyilatkozva úgy fogalmazott: a Fidesz-kabinet felelőtlen módon gazdálkodott a közpénzekkel. "Nehéz helyzetünk lesz, de meg fogjuk oldani" – ígérte. Hangsúlyozta: a jövő évi büdzsét egészen más alapokon fogják megtervezni.

(MTI)

Forsthoffer Ágnes házelnökké választását követően megválasztották az Országgyűlés alelnökeit, az alábbi szavazatarányokkal:

• Hallerné Nagy Anikó (Tisza): 193 igen
• Kőszegi Krisztián (Tisza): 195 igen
• Vitályos Eszter (Fidesz): 195 igen
• Latorcai Csaba (KDNP): 195 igen
• Dúró Dóra (Mi Hazánk): 192 igen
• Rák Richárd törvényalkotásért felelős alelnök (Tisza): 195 igen

Hasonló szavazatarányokkal megválasztották a jegyzőket is:

Berki Ákos (Tisza), Bodóczi István (Tisza), Néher András (Tisza), Rózsahegyi Áron (Tisza), Simon Zsuzsánna (Tisza), Sóti Anikó Zsuzsanna (Tisza), Ujvári Szilvia (Tisza), Csuzda Gábor (Fidesz), F. Kovács Sándor (Fidesz), Kovács Sándor (Fidesz), Németh Balázs (Fidesz), Varga Gábor (Fidesz), Simicskó István (KDNP), Dócs Dávid (Mi Hazánk). Csak Németh Balázs és Dócs Dávid kapott kicsivel kevesebb, mint 190 támogató szavazatot.

Forsthoffer Ágnes bejelentette, hogy első rendelkezése, hogy 12 év után visszateszik az Európai Unió zászlaját a Parlament épületére.

Ez nem sokkal később meg is történt.

Fotó: MTI

Forsthoffer a szavazást követően le is tette az esküjét, elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnök gratulált neki.

Forsthoffer a Tisza Párt egyik alelnöke, a parlamentbe a Veszprém megyei 2-es számú, balatonfüredi választókerületből jutott, miután megszerezte a szavazatok 57,29 százalékát.

Az Országgyűlés elnöki tisztségét 2010 óta Kövér László töltötte be.

Első beszédében az új elnök azt mondta, hogy "a mai nap történelmi lehetőséget nyit a magyar nép számára, változások jönnek, amelyekkel új korszakot kezdünk a magyar parlamentáris demokrácia történetében." Kiemelte, hogy az Országház nem a pártok, "hanem újra a magyar nemzet otthona, Magyarország háza kell, hogy legyen. Nem hatalmi központ, hanem a nemzet akaratának szentélye; ez a ház újra a szerénység és alázat, a szolgálat és a tenni akarás háza lesz."

Forsthoffer azt mondta, hogy új szemléletre van szükség az Országgyűlés Hivatalának vezetésében is: a rend fenntartása nem lehet ürügy a politikai vélemények korlátozására és a bezárkózásra.

Forsthoffer Ágnes / Fotó: MTI

Magyar Péter miniszterelnökként várhatóan még májusban Lengyelországba látogat első hivatalos külföldi útja keretében - erősítette meg a korábbi sajtóértesüléseket Ignacy Niemczycki lengyel külügyminiszter-helyettes szombaton az RMF FM rádiónak adott nyilatkozatában.

Az MTI emlékeztet, hogy Magyar Péter a választási kampány során többször kijelentette, hogy első külföldi útja Varsóba vezetne, célja pedig a magyar-lengyel kapcsolatok helyreállítása volna. A két hagyományos szövetséges viszonya az elmúlt években megromlott, elsősorban Orbán Viktor távozó miniszterelnök "oroszbarát" politikája és Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatása miatt - írta a PAP lengyel hírügynökség.

Magyar Péter az április 12-i parlamenti választások megnyerése után Orbán Anita leendő külügyminiszterrel járt Donald Tusk lengyel kormányfőnél.

A képviselők elfogadták az NVB és az NVI elnökének beszámolóját, majd bejelentették a frakciók megalakulását, ezt követően az Országgyűlés elnökének megválasztása következik, titkos szavazással.

A posztra Forsthoffer Ágnest, a Tisza Párt alelnökét jelölték.

A titkos szavazás idejére 40 perc szünetet rendelt el Vitányi István.

A korrupció megállítása és az uniós források hazahozatala lesz a legfontosabb feladat - mondta újságíróknak Kapitány István leendő gazdasági és energetikai miniszter az MTI tudósítása szerint.

A politikus a parlament szombati alakuló ülésének szünetében újságíróknak úgy fogalmazott: hogy nagyon sok területen nem volt igazi verseny, a korrupció pedig olyan mértékű volt, "amilyet Európa nem látott még".

Arról is beszélt, hogy a kiegyenlített pálya teljesen megszűnt Magyarországon, a kivételezettek köre kapott óriási szerződéseket, ezért nem fejlődött a magyar gazdaság.

Az a beruházási stratégia, ami "döntő módon" összeszerelő üzemeket támogatott vezetett oda, hogy a magyar vállalatok jelenleg az export öt százalékát teszik ki - mutatott rá, hozzátéve: a magyar vállalatokat helyzetbe kell hozni.

A leendő miniszter közölte: nem látják még, hogy milyen helyzetben van a költségvetés, de "nyilvánvaló, hogy nem vagyunk optimisták".

Kapitány István számít arra, hogy a kormányváltás után a Nemzet Kulturális Alap (NKA) finanszírozási ügyéhez hasonló esetek kerülnek majd elő. Hozzátette, felülvizsgálják majd a szerződéseket és ha azok nem felelnek meg a törvényi elvárásoknak, akkor megteszik a lépéseket.

Kapitány István egyébként a feleségével érkezett az Országgyűlés alakuló ülésére.

"A képviselői mentelmi jog megszüntetése érdekében az alaptörvény módosítását kezdeményezte a Mi Hazánk Mozgalom" – tudatta Novák Előd frakcióvezető-helyettes szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Novák Előd célként "a politikusbűnözés visszaszorítását" jelölte meg, és a képviselők önkorlátozásának fontosságát hangsúlyozta. Úgy értékelt, hogy a mentelmi jog egy idejétmúlt politikusi privilégium. Mi komolyan gondoljuk azt, ami az Alaptörvényben áll: "A törvény előtt mindenki egyenlő" - fogalmazott, hozzátéve: a képviselők felelőtlensége helyett itt az ideje az elszámoltatásnak.

Azt is jelezte: a ciklus első ellenzéki törvényjavaslatával kezdeményezték "a Covid-diktatúra nyomába lépett rendeleti kormányzás", a háborús veszélyhelyzet megszüntetését, valamint országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be a parlamenti választási rendszer arányosabbá tétele érdekében. Felidézte: utóbbi a Tisza Párt választási programjában is szerepelt.

Már csak politikus, és nem Magyarország miniszterelnöke. Az oldala ide kattintva megtekinthető.

Ezzel pedig megszűnt az Orbán-kormány megbízatása.

Az új Országgyűlés tagjai a díszőrség előtt tették le esküjüket, az eskü így szól:

"Én (…) fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek. Jogszabályait megtartom, és másokkal is megtartatom. Országgyűlési képviselői tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom. Isten engem úgy segéljen."

Mivel az Orbán-kormány megbízatása megszűnt, az új kormány megalakulásáig az előző kabinet ügyvezetőként marad hivatalban.

Sulyok Tamás azt mondta, hogy "akkor lehet egy nemzet erős, ha meg tudja mutatni az egységet, ebben pedig különleges szerepe van az országgyűlési képviselőknek is."

A köztársasági elnök hozzátette a képviselőkhöz szólva, hogy „önök együtt a nemzet egészét hivatottak képviselni, azokat is, akik egyetértenek önökkel és azokat is, akik nem.”

Sulyok szerint a nemzeti egység a nemztiségekkel együtt valósulhat meg, majd hozzátette, hogy az új kormány megalakítására Magyar Pétert kérte fel, épp ezért javasolja, hogy Magyar Pétert válasszák meg Magyarország miniszterelnökének.

Sulyok arról is beszélt, hogy a Tisza „történelmi felelősséget visel hazánkért és nemzetünkért.”

Fotó: MTI

Mellyel igazolták a mandátumokat. Felolvasták a képviselők névsorát a korjegyzők.

A Mi Hazánk frakciója kivonul az Országgyűlés szombati alakuló üléséről az Európai Unió himnusza, az Örömóda elhangzása előtt – közölte Toroczkai László frakcióvezető újságírókkal az ülés megkezdését megelőzően az MTI beszámolója szerint.

A frakcióvezető a döntést azzal indokolta: himnusza államoknak van, ezért ezt a gesztust nem tudják elfogadni. Hozzátette: legutoljára a DK képviselte azt a törekvést, amely a szuverén nemzetek Európája helyett európai egyesült államokká, egy birodalommá akarja átalakítani az Európai Uniót.

Mint mondta: ha csak a cigány himnusz hangzana el, akkor ő maga bent maradna az ülésteremben. Ugyanakkor megjegyezte: Magyarország Himnusza a cigány származású honfitársaink himnusza is, és, ha azt mondják, szükségük van egy másikra, ezzel valójában kirekesztik őket.

Toroczkai László sokkal nagyobb problémának nevezte, hogy az ülésen elhangzik egy népdal is, amit a Tisza Párt a kampányában használt. Az MTI-nek az ellenzéki frakciótól származó információja szerint a kivonulás után

a Mi Hazánk képviselői külön esküt tesznek

a Szent Korona előtt az Országház Kupolatermében.

Magyarország volt miniszterelnökei közül két domináns politikus, így Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc sem ment el a kormányalakításra, noha Gyurcsány kiszállt a politikából. Medgyessy Péter volt miniszterelnök viszont ott van a Parlamentben, az ő kormányzása alatt lépett be Magyarország az Európai Unióba.

Fotók a múltból, egészen 1990-től kezdve Magyarország aktuális országgyűléseinek alakuló üléseiről.

Fotókon az elmúlt 36 év országgyűléseinek alakuló ülései

Május 9-én tartja alakuló ülését az új magyar parlament. Képválogatásunkban bemutatjuk, hogyan történt mindez a rendszerváltás óta eltelt 36 évben, a teljesség…

79 százalékos rekord részvétellel, a jogszabályoknak megfelelően zajlott az április 12-i országgyűlési választás Magyarországon, közölte Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az Országgyűlés alakuló ülésén.

A képviselők elénekelték a magyar himnuszt.

Sulyok bejelentette, hogy mind a 199 képviselő benyújtotta hozzá a megbízólevelét, és felkérte a parlament korelnökét, a fideszes Vitányi Istvánt az ülés levezetésére.

Innen kisebb csoportokban vonultak az ülésterem felé. Leghátuk Ruszin-Szendi Romolusz ment.

„A Fidesz–KDNP-frakció az ország sikerében érdekelt, ezért normális ellenzékként fogunk viselkedni, ami újszerű és szokatlan lesz a magyar közéletben” – írta Facebook-oldalán Gulyás Gergely. A Fidesz leendő frakcióvezetője az alakuló ülés előtt pár órával közölte, hogy minden jó kormányjavaslatot támogatni fognak, és számon kérik a Tisza Párt kampányban tett választási ígéreteinek betartásátt.

Gulyás szerint kiemelt fontosságú, hogy a Fidesz-érában elért eredményeket a kormány megőrizze: „a családtámogatást, az otthonteremtést, az alacsony adókat, a közbiztonságot, a határvédelmet, a rezsivédelmet, a nyugdíjak értékállóságát és a 14. havi nyugdíj bevezetését”.

Az Országgyűlés honlapján közzétett napirendi javaslat szerint az alakuló ülést 10 órakor nyitja meg Sulyok Tamás köztársasági elnök, aki a Himnusz elhangzása után köszönti a megjelenteket, majd felkéri a legidősebb országgyűlési képviselőt, a 73 éves fideszes Vitányi Istvánt, hogy korelnökként vezesse az ülést.

A Ház meghallgatja Sasvári Róbert, a Nemzeti Választási Bizottság (NBV) elnöke és Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszámolóját az április 12-i országgyűlési választásról. A közel egy hónappal ezelőtti voksoláson a Tisza Párt 141, a Fidesz–KDNP 52, a Mi Hazánk pedig hat képviselői helyet szerzett a 199 fős parlamentben.

A szünetben megtartott mandátumvizsgálatot és a mandátumigazolást követően az országgyűlési képviselők esküt tesznek, ezzel megalakul az új Országgyűlés, és megszűnik a 2022-ben létrejött kormány megbízatása.

Az új kormány megalakulásáig az Orbán Viktor vezette kabinet ügyvezető kormányként dolgozik tovább: az alaptörvény szerint nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. Az államfő az ülésen javaslatot tesz a miniszterelnök személyére.

Sulyok Tamás április 15-én bízta meg Magyar Pétert kormányalakítással. Az esküokmányok ellenőrzése után a parlament vita nélkül határoz az NVB és az NVI beszámolóiról, majd a korelnök tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról.

Titkos szavazással, a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján megválasztják az Országgyűlés elnökét, majd nyílt szavazással az alelnökeit és a jegyzőit.

A Tisza Párt Forsthoffer Ágnest, a párt alelnökét, balatonfüredi országgyűlési képviselőt jelölte házelnöknek, alelnököknek pedig Hallerné Nagy Anikó ügyvédet, Kőszegi Krisztián földrajz–történelem szakos tanárt és Rák Richárd jogászt, utóbbi képviselő lehet a törvényalkotási bizottság alelnöke.

A többi frakciónak is lesz alelnöke:

• a Fidesz Vitályos Eszter eddigi kormányszóvivőt,
• a KDNP Latorcai Csabát, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium távozó parlamenti államtitkárát,
• míg a Mi Hazánk a posztot eddig is betöltő Dúró Dórát jelölte.

A korelnök egyik utolsó feladata a házbizottság megalakulásának bejelentése. A házbizottság az Országgyűlés döntés-előkészítő testülete, elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a frakciók vezetői és a háznagy, állandó meghívott a kormány képviselője. Az Országgyűlés új elnöke átveszi az ülés vezetését, a köszöntője után pedig a miniszterelnök megválasztása következik.

A parlamenti képviselők több mint a felének szavazatával választják meg az új kormányfőt, aki a megválasztásával hivatalba lép, és a történelmi zászlók előtt, ünnepélyes keretek között tesz esküt, majd mond beszédet.

A képviselők hozzájárulhatnak, hogy az Országgyűlés a házszabálytól eltérve tárgyalja a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az orosz–ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséhez szükséges javaslatcsomagot.

Az ülés vége felé a parlament dönt a bizottságok létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról.

Az új parlamentnek 20 állandó bizottsága lesz, 14-et a kormánypárt, négyet a Fidesz, egyet-egyet a KDNP és a Mi Hazánk elnököl.

Az alakuló ülés végén elhangzik a Szózat, a Székely himnusz és az európai himnusz, Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának zárótétele, az Örömóda. A jelenlévők meghallgathatják a Sükösdi Danubia Tamburazenekar előadását is.

Az alakuló üléssel párhuzamosan a Tisza Párt egész napos „rendszerváltó népünnepélyt” szervez az Országház előtti Kossuth Lajos téren és a rakparton. Magyar Péter miniszterelnökké választása után a Kossuth téren díszszemle és ünnepélyes zászlófelvonás lesz, majd az új kormányfő köszönti az egybegyűlteket.

(MTI)