Ennek hátterében félelem, pragmatizmus és egy esetleges új, Németországgal való viszony is állhat. Fókuszban a biztonság.
1945. május 8-án a német Wehrmacht feltétel nélkül megadta magát, Európában ezzel véget ért a második világháború. 81 évvel később egy első pillantásra paradoxnak tűnő fejlemény figyelhető meg: a holokauszt túlélőinek leszármazottai közül egyre többen kérik a német állampolgárságot. Zsidók Izraelből, az Egyesült Államokból, a világ minden tájáról. Sokan már korábban is jelentkeztek, de a 2023. október 7-i, a palesztin Hamász által elkövetett terrortámadás óta a motivációk megváltoztak, ugyanakkor még mindig bürokratikus akadályokba ütköznek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Eliyahu Raful saját tapasztalatból ismeri ezt az utat. A Tel-Aviv melletti Bnei Brak városából származó 37 éves izraeli 2020 októberében költözött Berlinbe, majd német állampolgárságot igényelt, és végül megalapította a Chafetz Chayim nevű szervezetet, amely a náci üldöztetés zsidó áldozatainak leszármazottait támogatja kérelmükkel. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a kereslet a munkája iránt.
Növekvő tendencia
A számok egyértelműek. "A szövetségi belügyminisztérium adatai szerint 2021-ben összesen 2485 izraeli állampolgárt honosítottak Németországban, ez a szám 2024-ben már 4275-re emelkedett" - közölte a minisztérium szóvivője az Euronews megkeresésére. A Bild beszámolója szerint csak Berlinben az izraeli állampolgárok honosításainak száma 2024-ben 202 esetre emelkedett, mintegy háromszor annyira, mint néhány évvel korábban.
E számok mögött két jogalap áll. Az alaptörvény 116. cikkének (2) bekezdése szerint honosításra jogosultak azok, akiket 1933 és 1945 között aktívan megfosztottak német állampolgárságuktól. Ez pedig a leszármazottaikra is vonatkozik.
Az állampolgársági törvény 15. szakasza 2021 óta szintén alkalmazandó. Ez azokra is vonatkozik, akik soha nem rendelkeztek állampolgársággal, mert a náci rezsim alatti üldöztetés áldozataiként nem tudták megszerezni azt. Mint a Szövetségi Közigazgatási Hivatal kifejti, ezek az igények időben nem korlátozottak, sőt bizonyos generációkra sem korlátozódnak.
A honosításokat kezdetben főként az alaptörvény 116. cikkének (2) bekezdése alapján kérelmezték, mostanra viszont az újabb, az alaptörvény 15. szakasza szerinti szabályozás megelőzte azt - 2024-ben a belügyminisztérium szerint az esetek száma 2185-öt tett ki.
A törvényes jogosultság és a bürokrácia valósága
Eliyahu Raful saját tapasztalataiból ismeri a különbséget a törvényes jogosultság és a valóság között. Amikor 2020-ban benyújtotta kérelmét Berlinben, azzal utasították el, hogy "Hogyan fog német állampolgárságot kapni, ha nem beszél németül?". A náci üldöztetés áldozatainak leszármazottai számára nem szükséges nyelvvizsga-bizonyítvány.
Miután Drezdába költözött, az ügye elindult, a német útlevelet végül 2023 augusztusában kapta meg. Ma ő a Chafetz Chayim (a neve úgy fordítható, hogy 'aki életre vágyik') igazgatója, csapat nemzetközi tanácsadókat hoz össze német jogi és levéltári szakértőkkel. "Mindenben segítünk, a történelmi kutatástól a végső adminisztratív eljárásokig" - mondja Raful. A főváros nem véletlenszerű helyszín számára: "Berlin olyan hely, amely arra kényszeríti az embert, hogy folyamatosan újradefiniálja a dolgokat. Számomra ez különösen igaz a zsidó életre: éppen azért, mert a zsidó jelenlét itt történelmileg nem magától értetődő, szinte paradox, és újra és újra felmerül a kérdés, hogy mit jelent zsidónak lenni ezen a helyen."
Október 7. után: a tendencia változik
A Chafetz Chayim ügyfélköre alapvetően megváltozott a Hamász 2023. október 7-i, 1200 halálos áldozatot követelő terrortámadása óta. Korábban főként világi, utazó izraeliek fordultak a szervezethez, de 2023. október 7-e óta a olyan csoportok is kérvényeznek vízumot, melyekre aligha számítottak. "Vannak ügyfeleim Mea Shearimból – mondja Raful a jeruzsálemi ultraortodox negyedről. – Bizonytalan helyzetben az emberek kevésbé cselekednek az ideológiák mentén, sokan gyakorlatiasabbak lesznek."
"A német szövetségi belügyminisztérium megerősíti ezt Raful benyomását: a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása és az azt követő közel-keleti események hozzájárultak a kérelmek számának további növekedéséhez" - mondta a belügyi szóvivő az Euronewsnak.
Eliyahu Raful is generációváltást figyel meg. Az idősebb generációk számára a holokauszt emléke még mindig közvetlen volt, a fiatalabb jelentkezők számára Németországot ma már kevésbé a közvetlen emlékek, mint inkább a jövőbeli biztonság és a hovatartozás kérdései érdeklik. "Mivel magam is különböző kulturális és vallási világok között mozogtam, megértem, hogy a hovatartozás kérdése egyeseknek nehéz. Sok kérelmező számára az állampolgárság nem csupán egy dokumentum, hanem a stabilitás és a lehetséges jövő megteremtésének módja is."
Felix Klein, az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős szövetségi kormánybiztos fontos jelzésnek tartja ezt: "Óriási bizalmi szavazásnak tartom, hogy az Izraelből és az Egyesült Államokból származó zsidók el tudják képzelni az életet és a jövőt Németországban, a holokauszt elkövetőinek egykori hazájában" - mondta Klein.
Megbocsátás helyett bizalom?
Mi készteti az embereket arra, hogy abban az országban keressék a stabilitást, ahonnan egykor a családjuknak menekülnie kellett? Raful szerint "a szimbolikus jelentést nem a megbocsátás fogalmával kell leírni, helyette inkább a bizalomról van szó: a bizalomról, hogy a mai Németország tanult valami lényeges dolgot a történelméből, és hogy jogi és demokratikus keretei biztonságot és jövőt nyújthatnak."
Felix Klein szerint "megható az a tény, hogy a holokauszt túlélőinek leszármazottai éppen Németországban keresnek védelmet". A zsidók bizalma a német államban azonban "nem magától értetődő, hanem minden nap újra és újra ki kell érdemelni". Klein három előfeltételt nevez meg: a zsidó és izraeli intézmények következetes védelmét, az antiszemita cselekmények határozott üldözését és egy olyan társadalmat, amely nem relativizálja az antiszemitizmust. "Függetlenül attól, hogy az jobbról, balról, iszlamista oldalról vagy Izrael állítólagos bírálatának álcájában érkezik" – summázza.
Az átláthatóság az igazi probléma
Raful szerint a hatóságok számára nem a történelmi dokumentumok beszerzése jelenti az igazi akadályt, illetve az eljárás átláthatóságának hiánya. A Szövetségi Közigazgatási Hivatal hangsúlyozza, hogy minden egyes kérelmet eseti alapon vizsgálnak meg, ami szükséges, de egy olyan ember szemszögéből, aki számos eljárásban részt vesz, gyakran nehezen érthető a kérelmek feldolgozásának sorrendje. Az igazi problémát kevésbé jelenti a várakozási idő, mint inkább a kiszámíthatóság hiánya. "Vannak olyan ügyeim, amelyeket majdnem három évvel ezelőtt nyújtottam be, és még mindig nem hallottam róluk semmit. Ugyanakkor olyan ügyekkel kapcsolatban is kapok megkereséseket, amelyeket csak egy évvel ezelőtt nyújtottam be."
A Belügyminisztérium adatai szerint 2026. április 1-jén 17 689, az Alaptörvény 116. cikkének (2) bekezdése szerinti kérelem volt függőben a Szövetségi Közigazgatási Hivatalnál. A minisztérium a kérelmek számának ugrásszerű növekedésével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy "jelentős erőfeszítéseket" tesznek az elmaradások csökkentésére. Eliyahu Raful így fogalmaz: "Ha Németország az állampolgárság visszaállítását történelmi felelősségének részének tekinti, akkor az eljárásnak is tükröznie kell ezt a felelősséget az egyértelműség, a gyorsaság és a hozzáférhetőség révén".
Szintén az Egyesült Államokból: a német útlevél mint vészhelyzeti terv
A tendencia nem korlátozódik Izraelre. A New York-i német főkonzulátuson a 2022-es 734-ről 2025-re 1771-re emelkedett a vízumkérelmek száma - írja a Tagesschau. 2024 nyara óta az amerikai állampolgároknak már nem kell engedélyt kérniük amerikai útlevelük megtartására, már amennyiben Németországban honosítanak.
Az indítékok sok esetben eltérnek az izraeli kérelmezőkétől: nem annyira a háborútól való közvetlen félelem, mint inkább a politikai fejleményekkel kapcsolatos növekvő nyugtalanság. Eliyahu Raful megjegyzi: az Egyesült Államokból érkező zsidó kérelmezők körében a biztonság iránti konkrét igény keveredik azzal a kívánsággal, hogy egy olyan Európához tartozzanak, amelyet nyitottabb rendszernek tekintenek. "Az emberek nem csak valami szentimentális értéket keresnek. Stabilitást, biztonságot és jogi erőt keresnek". Azt azonban szinte lehetetlen felmérni, hogy a kérelmezők közül hányan akarnak ténylegesen Németországba költözni.
Május 8-án, Németország kapitulációjának évfordulóján a növekvő honosítási számok többet jelentenek, mint pusztán statisztikai fejlemény. Olyan emberekről szólnak, akiknek a felmenői egykor el kellett hagyják Németországot, és akik most jogbiztonságot, stabilitást és olykor új jövőt keresnek az elkövetők egykori hazájában.