Portugál mint ENSZ-hivatalos nyelv: mit kell megtenni 2030-ig a kormány terve szerint?
Ma van a Portugál Nyelv Világnapja, amelyet 2009-ben hozott létre a Portugál Nyelvű Országok Közössége (CPLP), és amelyet az UNESCO 2019. november 25-én szentesített. Ez az egyetlen, az ENSZ-ben nem hivatalos nyelv, amely megkapta ezt az elismerést.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A portugál kilenc ország hivatalos nyelve: Angola, Brazília, Zöld-foki-szigetek, Bissau-Guinea, Egyenlítői-Guinea, Mozambik, Portugália, São Tomé és Príncipe, valamint Kelet-Timor, és hivatalos nyelv Makaó Különleges Közigazgatási Területén is.
Az ENSZ becslései szerint az öt kontinensen több mint 265 millióan beszélik, 2050-re ez a szám várhatóan megközelíti a 400 milliót, 2100-ra pedig meghaladja az 500 milliót.
Ezekkel az adatokkal a portugál a világ negyedik legbeszélt nyelve. A beszélők száma önmagában azonban nem elegendő ahhoz, hogy az ENSZ hivatalos nyelve legyen.
Az Euronewsnak adott interjúban Florbela Paraíba, a Camões — Instituto da Cooperação e da Língua igazgatótanácsának elnöke úgy fogalmazott, hogy a hivatalos nyelvi státusz „egyfajta elismerő pecsét” volna, és a portugált „egy szintre emelné a többi hat hivatalos nyelvvel”.
Jelenleg az ENSZ hivatalos nyelve az angol, a francia, a spanyol, az orosz, az arab és a kínai.
Ez az elismerés a portugál nyelvű országok iránti érdeklődést is növelhetné, ami számukra kézzelfogható előnyökkel járna.
A portugál 32 nemzetközi szervezetben hivatalos és/vagy munkanyelv, köztük a Mercosulban, az ENSZ Latin-amerikai és Karibi Gazdasági Bizottságában (CEPAL), az Afrikai Unióban, az Európai Unióban (EU), a CPLP-ben és az Egészségügyi Világszervezetben (WHO). A Camões — Instituto da Cooperação e da Língua elnöke szerint ez az elismerés „ennek az eddigi útnak a megkoronázása” lenne.
A kérdés nem új, a portugál ENSZ-hivatalos nyelvvé emelésének ambíciója legalább egy évtizede erősödik.
2016. november 1-jén Brasília városában, a CPLP XI. csúcstalálkozóján fogadtak el egy javaslatot arra, hogy a portugált tekintsék az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatalos nyelvének.
A rákövetkező évben, New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének 72. ülésszakán António Costa akkori portugál miniszterelnök az ENSZ főtitkárához, António Guterreshez szólva kijelentette: „E század közepére a portugál beszélőinek száma megközelíti a 400 milliót, ami már most is indokolja, hogy számos nemzetközi szervezetben hivatalos nyelvvé lépett elő.”
„A portugálnak az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatalos nyelveként való elfogadása továbbra is a CPLP tagállamainak közös célkitűzése” – mondta António Costa ugyanazon az ülésszakon.
A jelenlegi kormány programjában is szerepel: a Külügyminisztérium egyik célja, hogy a CPLP-vel összehangolt stratégiát dolgozzon ki és hajtson végre annak érdekében, hogy 2030-ig a portugált az ENSZ hivatalos nyelveként ismerjék el.
„Úgy vélem, hasznos cél, és azt gondolom, mindannyian azon fogunk dolgozni, hogy ez megvalósuljon” – mondja Florbela Paraíba.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez nemcsak Portugálián, és nemcsak a portugált hivatalos nyelvként használó országokon múlik. „Ez egy olyan cél, amely ösztönzésül kell hogy szolgáljon arra, hogy mi, a portugál nyelvű országok, valamint mindazok, akik szeretik és értékelik a portugált, összehangoltan, közösen dolgozzunk” – teszi hozzá, kiemelve, hogy ezért kulcsfontosságúak a cél elérését szolgáló partnerségek.
Növekvő globális érdeklődés a portugál nyelv és kultúra iránt
A politikai akaraton túl diplomáciai, logisztikai és pénzügyi kérdéseket is rendezni kell ahhoz, hogy a portugál az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatalos nyelve lehessen.
Az ENSZ valamennyi hivatalos dokumentumának portugálra fordítása, valamint az ehhez szükséges új humánerőforrás biztosítása jelentős erőfeszítést igényelne; ezt hivatalosan nem számszerűsítették, de gyakran évi több millió euróra becsülik.
Mindezek ellenére Florbela Paraíba úgy véli, hogy a portugál előnye, hogy „növekvő nyelv”.
„Demográfiai kilátásaink rendkívül kedvezőek. A portugál terjedőben van, mind a beszélők számának növekedése, mind a nem anyanyelvű érdeklődők egyre nagyobb köre, valamint a közösségi médiában való jelenléte miatt” – magyarázza.
Az ENSZ adatai szerint a portugál az ötödik leggyakrabban használt nyelv az interneten, 2000 és 2017 között csaknem 2000 százalékos növekedési rátával, és a Facebookon a harmadik–negyedik leggyakrabban használt nyelvek között van – derül ki a Camões – Instituto da Cooperação e da Língua adataiból.
Az intézet többek között a portugál nyelv világméretű jelenlétét igyekszik biztosítani, nemcsak a portugál közösségek körében, hanem egyetemeken és nemzetközi szervezeteknél is, személyes és online oktatás révén. Tevékenysége az oktatás minden szintjére kiterjed, és tudományos kutatást is magában foglal.
„A hivatalos hálózatban 325 óraszámunk, vagyis 325 tanárunk van, a támogatott hálózatban pedig 651” – ismerteti az elnök.
„Németországban ebben a tanévben 35, Franciaországban 107, Svájcban 66, az Egyesült Királyságban – ahol növekedést tapasztalunk – 30, Spanyolországban 22, Andorrában 3, Belgiumban 5, Hollandiában 3, Luxemburgban pedig 29 tanár dolgozik” – sorolja.
Florbela Paraíba kiemeli, hogy Európában koncentrálódik a hálózat, de Afrikában is erős a jelenlét, 25 fős tanári hálózattal olyan országokban, amelyek nem tagjai a CPLP-nek. „A Dél-afrikai Köztársaságban 19, Namíbiában 3, Eswatiniben 1, Zimbabwéban pedig 2 tanárunk van.”
Venezuelában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is több száz portugál nyelvtanfolyam működik, tízezernyi hallgatóval, ami szintén a portugál nyelv és kultúra iránti növekvő globális érdeklődést tükrözi.
„A motiváció nem mindig a családi kötődés. Sokszor a szakmai előrelépés áll a háttérben. Egyre nagyobb a kereslet a kínai egyetemeken is, feltehetően gazdasági érdekek miatt. Olyan emberekről van szó – diplomatákról, orvosokról vagy nemzetközi szervezetek munkatársairól –, akik portugál nyelvű országokban fognak dolgozni, és ezért szeretnének portugálul tanulni” – mondja.
Így bár a beszélők száma nem döntő tényező, a nyelv ENSZ-elismerése szempontjából mégis fontos. „Úgy gondolom, nagyon lényeges, hogy legyenek tényeink, amelyek alátámasztják a törekvésünket. Ha ezeket a számokat fel tudjuk mutatni, az jól érzékelteti, mekkora jelentőséget tulajdonít Portugália ennek az ügynek” – fogalmaz a Camões Intézet elnöke.
Nemcsak a nyelv: a CPLP mint globális szereplő
A nyelv és a kultúra mellett a gazdasági tényező is meghatározó ennek az ambíciónak az erősítésében.
A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint a CPLP országainak gazdasága a világ vagyonának mintegy 3,6 százalékát adja, összesen körülbelül 2,7 billió euró értékben. Ha egyetlen országot alkotnának, együtt a világ három legnagyobb gazdasága közé tartoznának.
„Számos területen vagyunk meghatározó szereplők: például minden CPLP-ország hosszú tengerparttal rendelkezik, ami stratégiai jelentőségű a nemzetközi kereskedelem szempontjából” – mondja Florbela.
A portugál nyelvű országok a világ tengeri talapzatainak jelentős részét, továbbá számottevő édesvízkészleteket és hatalmas területeket foglalnak magukban.
„Portugália a megújuló energiák terén emelkedik ki, de vannak nagy olajtermelők is, mint Brazília és Angola, valamint jelentős gáztermelő, például Mozambik” – emeli ki.
Noha a gazdasági pillér még fejlődésben van, „közös cél a kereskedelmi kapcsolatok és a befektetések erősítése a CPLP-országok között”, ezzel is elősegítve a szorosabb integrációt.
Minden országnak vannak stratégiai regionális kapcsolatai, ami plusz értéket jelent, és a közös nyelv olyan összekötő elem, amely megkönnyíti a gazdasági, politikai és diplomáciai kapcsolatokat.
„Ez egy rendkívül értékes eszköz az országok közeledésében, és sokak számára motivációt jelent a portugál nyelv elsajátítására is, gyakran üzleti jellegű, szakmai okokból” – összegzi.
Egyelőre a cél nyitva marad, de egy terjeszkedő nyelv és egy olyan közösség támasztja alá, amely egyre gyorsabban növekvő és folyamatosan változó nemzetközi környezetben igyekszik megerősíteni a helyét.