Spanyolország 500 000 bevándorló jogi helyzetét törvényesíti, amiért kapott hideget-meleget az európai színtéren is. Az Euronewsnak adott interjúban a spanyol bevándorlási miniszter megvédi hazája migrációs politikáját.
Spanyolország migrációs politikája „szinte államstratégiának tekinthető”, az integrációra, az együttélésre és a bevándorlók pozitív hozzájárulásának elismerésére összpontosít – mondta az Euronewsnak Elma Saiz, az ország migrációs minisztere.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Miközben Európa nagy részén egyre keményebb irányvonalat képviselnek a migrációval szemben, Spanyolország Pedro Sánchez miniszterelnök vezetésével egészen más megközelítést választ.
„Spanyolország valaha kivándorlók országa volt. Ma a lehetőségek országa” – fogalmazott Saiz az Euronews 12 Minutes With című interjúsorozatának adott beszélgetésben, hangsúlyozva, hogy a migráció kulcsfontosságú tényező az ország gazdasági és társadalmi fejlődésében.
A jelenlegi migrációs politika középpontjában egy olyan honosítási folyamat áll, amely több mint 500 000, már az országban élő embernek adhatna jogi státuszt; a lépést az év elején fogadták el.
„Olyan emberekről beszélünk, akik már most is közöttünk élnek. A gond az, hogy jelenleg nincsenek sem jogaik, sem kötelezettségeik” – mondta. A jogosultsághoz az szükséges, hogy a papírok nélkül élők legalább öt hónapja Spanyolországban tartózkodjanak, vagy 2025 végéig menedékkérelmet nyújtsanak be.
A társadalom egy részében tapasztalható szkepszissel kapcsolatban – miszerint a közszolgáltatások képesek-e ellátni ennyi embert anélkül, hogy a rendszer összeomlana – arra hívta fel a figyelmet, hogy „rendkívül fontos, hogy a közszolgáltatásokat a kiszolgálandó lakossággal arányosan erősítsük meg”.
Saiz kiemelte, hogy az a kezdeményezés, amely utat nyit több százezer, az országban engedély nélkül élő és dolgozó bevándorló számára a jogi státusz megszerzésére, erős társadalmi támogatást élvez.
A program egy állampolgári kezdeményezésből nőtt ki, amelyet több mint 700 000 ember írt alá, és amelyet civil szervezetek százai, munkaadói szövetségek és intézmények támogattak.
Árt-e a kapcsolatoknak?
Az Európai Bizottság, valamint több tagállam is aggályokat fogalmazott meg a tervvel kapcsolatban, elsősorban a schengeni övezetre gyakorolt lehetséges hatásai miatt. Az egyik fő félelem, hogy egyesek engedély nélkül próbálnának letelepedni más uniós országokban.
Saiz azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az intézkedés teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió, így a schengeni rendszer szabályait is.
Elmagyarázta, hogy a honosítás a nemzeti szuverenitás körébe tartozik, mivel olyan emberekről van szó, akik már jelenleg is Spanyolországban élnek és az ország gazdaságában dolgoznak.
„Olyan kérdésről beszélünk, amely – ahogy az európai képviselők helyesen rámutattak – országunk szuverenitása és döntéshozatala alá tartozik, hiszen itt fognak tudni élni és dolgozni” – fogalmazott a miniszter.
A spanyol kormány terve nem jelenti azt, hogy az újonnan dokumentumot szerzők egyéves munkavállalási engedéllyel szabadon költözhetnének más uniós országokba. Ők kizárólag Spanyolországban élhetnek és vállalhatnak munkát.
Más irányt választ Európában
A tömeges honosításról szóló döntés európai partnerek előzetes megkérdezése nélkül született, amiért Sánchezt bírálatok érték. Brüsszelben sokan attól tartanak, hogy ez ellentétbe kerülhet az Európai Unió jelenlegi, a migrációs szabályok szigorítását célzó politikájával.
Saiz szerint Spanyolország egy olyan alternatív modellt kínál, amely a „legális, rendezett és biztonságos” migrációra épül.
Spanyolország politikáját nemzetközi hivatkozási pontként írta le, megjegyezve, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a szabálytalan érkezések száma, különösen olyan útvonalakon, mint a Kanári-szigetek.
A miniszter szerint ez azt bizonyítja, hogy a humanitárius megközelítés és a hatékony migrációkezelés kéz a kézben járhat.
Saiz azt is hangsúlyozta, hogy a migrációs politikának bizonyítékokra és hosszú távú gondolkodásra, nem pedig politikai nyomásra kell épülnie, Spanyolország megközelítését pedig pragmatikusnak és elvi alapokon állónak nevezte a változó európai környezetben.
„Szeretném felidézni, hogy a munkaügyi reform óta létrejött új munkahelyek több mint 40 százalékát külföldi munkavállalók töltötték be, akik egyre inkább a magasabban képzett ágazatokban is megjelennek” – mondta a miniszter.
Ezzel párhuzamosan az uniós szintű előrelépéseket is kiemelte, köztük a Spanyolország EU Tanácsi elnöksége alatt elfogadott Migrációs és Menekültügyi Paktumot, amely szerinte a közös, összehangolt megoldások iránti elkötelezettséget tükrözi.
Spanyolország tágabb nemzetközi szerepvállalása
A migráción túl Saiz Spanyolország álláspontját egy szélesebb törekvés részeként mutatta be: az ország aktívabb nemzetközi szerepet vállal, a multilateralizmust és a nemzetközi jog tiszteletét szorgalmazva.
„Álláspontunk lényege, hogy következetesek maradjunk azokkal az értékekkel, amelyek kialakítása mindannyiunktól óriási erőfeszítést igényelt, és amelyek pontosan az Európai Unió tartópillérei” – mondta.
Ez időnként feszültségekhez vezetett olyan vezetőkkel, mint Donald Trump amerikai elnök, különösen globális politikai kérdésekben.
Spanyolország elutasította egyes NATO-szövetségesek követelését, hogy a katonai kiadásokat a GDP 5 százalékára emelje, ragaszkodva ahhoz, hogy jelenlegi védelmi vállalásai megfelelőek, és összhangban állnak a szövetségen belül közösen elfogadott célokkal.
Trump elnök élesen bírálta Spanyolország álláspontját, erőfeszítéseit elégtelennek minősítve. Washington Madridot amiatt is támadta, hogy bírálta az Egyesült Államok Irán elleni támadásait.
A feszültségek odáig fajultak, hogy a Trump-kormányzat azzal fenyegetőzött: megszakítja a kereskedelmi kapcsolatokat Spanyolországgal, és felfüggeszti Spanyolország NATO-tagságát.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Spanyolország továbbra is „megbízható partner”, amely szoros kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal.