Az amerikai elnök szavainak előzménye, hogy a német kancellár a hét elején kijelentette: Washingtont „megalázza” az iráni vezetés, bírálva ezzel az Egyesült Államok háborús stratégiáját.
Hétfőn Friedrich Merz azt sugallta, hogy a Trump-adminisztráció alulmarad az Iránnal folytatott tárgyalásokon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az irániak nyilvánvalóan rendkívül ügyesek a tárgyalásban – vagy inkább abban, hogy nem tárgyalnak: hagyják, hogy az amerikaiak Iszlámábádba utazzanak, majd eredmény nélkül távozzanak.”
Az amerikai elnök erre kilátásába helyezte, legalábbis utalt rá, hogy hamarosan csökkentheti a NATO-szövetséges Németországban az amerikai katonai jelenlétet.
A Truth Socialon Trump azt írta, hogy "vizsgálja és mérlegeli a Németországban állomásozó csapatok esetleges csökkentését, és rövid időn belül döntés születik."
Washington több jelentős katonai létesítményt tart fenn az országban, köztük az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának és az Egyesült Államok Afrikai Parancsnokságának főhadiszállását, a Ramstein légibázist illetve a Landstuhl Regionális Orvosi Központot, a legnagyobb amerikai kórházat az Egyesült Államokon kívül.
Az amerikai csapatok németországi jelenlétének csökkentésével való fenyegetés kiegészíti Trumpnak a NATO elleni hadjáratát, amiért a szövetség nem hajlandó segítséget nyújtani az Egyesült Államoknak a két hónapja tartó háborúban.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a Trump nem most fogalmazott meg először terveket a németországi csapatcsökkentéssel kapcsolatban.
Első elnöki mandátuma idején ugyancsak a németországi amerikai csapatok csökkentésével foglalkozott, mert szerinte az ország túl keveset költött a védelemre.
Trump 2020 júniusában bejelentette, hogy az akkor Németországban állomásozó nagyjából 34 500 amerikai katonából mintegy 9500-at kivon, de a folyamat valójában soha nem indult el. Joe Biden demokrata elnök nem sokkal hivatalba lépése után, 2021-ben hivatalosan leállította a tervezett kivonulást.
Merz és Trump kapcsolata
Korábban német kancellár szerdán azt is hangsúlyozta, hogy kapcsolata Trumppal "olyan jó, mint mindig", de kiemelte: "kezdettől fogva kétségei voltak azzal kapcsolatban, amit az USA elkezdett az iráni háborúval".
Friedrich Merz márciusban találkozott Donald Trumppal a Fehér Házban, néhány nappal azután, hogy az Egyesült Államok és Izrael megkezdte Irán bombázását.
Akkor azt mondta Trumpnak, hogy Németország szívesen együttműködik Washingtonnal egy olyan stratégián, amely arra az esetre szól, ha a jelenlegi iráni kormány már nem létezik. Merz aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy egy elhúzódó konfliktus nagy károkat okozhat a világgazdaságnak.
Aggodalma, sok más európai vezetőhöz hasonlóan, csak nőtt, mivel az Egyesült Államok és Irán még mindig nem jutott megállapodásra a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról, a kritikus fontosságú vízi útvonalról, amelyen keresztül a háború kitörése előtt a világ globális olajellátás mintegy 20 százaléka áramlott. A február 28-i konfliktus kezdete óta a szoros gyakorlatilag le van zárva.
"Németországban és Európában jelentősen szenvedünk például a Hormuzi-szoros lezárásának következményeitől" - mondta Merz szerdán, órákkal azelőtt, hogy Trump a közösségi médiában közzétette fenyegetését. "És ebben a tekintetben szorgalmazom, hogy ezt a konfliktust rendezzék".
Merz hozzátette, hogy a német és az amerikai vezetés jó beszélgetőpartnerek.
Trump a maga részéről viszont kevésbé tartotta magában Merzzel szembeni frusztrációját. Kedden azt írta: "Németország kancellárja, Friedrich Merz szerint rendben van, hogy Iránnak atomfegyvere van. Fogalma sincs, hogy miről beszél!" Az amerikai elnök azt is hozzátette, hogy nem meglepő, "hogy Németországnak ilyen rosszul megy, mind gazdaságilag, mind más tekintetben"!