Egy több mint 40 országból álló csoport Párizsban találkozik, hogy véglegesítse a Hormuzi-szoros újbóli megnyitására vonatkozó korai terveket. A Franciaország és az Egyesült Királyság vezette koalíció ragaszkodik ahhoz, hogy a művelet csak akkor induljon meg, ha a háború véget ér. Az országok azt mondják, hogy készek hadihajókat, személyzetet és aknamentesítési támogatást küldeni.
A főként NATO-országokból, köztük Dél-Koreából, Ausztráliából és Japánból álló koalíció pénteken Párizsban ülésezik, és várhatóan bejelenti a Hormuzi-szoroson való hajózás újraindítására irányuló terv nagy vonalakban történő kidolgozását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A misszió a tervek szerint katonai hajókat, kísérőhajókat, fegyveres erőket, hírszerzést, aknamentesítési műveleteket és radaros képességeket foglal magában. Néhány európai ország már küldött hajókat a térségbe - erősítette meg az Euronews.
Az európai vezetők azóta állnak a háttérben, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án légicsapásokat indított Irán ellen, aminek következtében Irán lezárta a létfontosságú hajóútvonalat, ami pusztítást okozott a világgazdaságban, és különösen Európát érintette.
A Hormuzi-szoros folyamatos tényleges lezárása először Irán, most pedig az Egyesült Államok részéről még nagyobb gazdasági fájdalmat fog okozni, ha az erőfeszítések nem vezetnek tartós tűzszünethez.
A jelenlegi tűzszünet meghosszabbításáról közvetett tárgyalások folynak, és van némi optimizmus arra vonatkozóan, hogy a tűzszünetet április 22-én, a lejárat napján túl is meg lehet hosszabbítani.
A Fehér Ház "jónak érzi a megállapodás kilátásait" - mondta Karoline Leavitt amerikai sajtószóvivő szerdán Washingtonban újságíróknak.
'A cél a tervezésen túli előrelépés'
A NATO és más koalíciós tagok katonai stratégái az elmúlt hetekben dolgoztak a terven. A misszió élén álló vezetők eltökéltek abban, hogy a megbízatás "szigorúan védelmi jellegű" lesz, és nem hajlandók költséges, forró konfliktusba bocsátkozni.
Hollandia fregattokat küldött a katonai személyzettel együtt a jövőbeni művelet beindítását megelőzően.
"A cél az, hogy most túllépjünk a tervezésen, és előre elhelyezzük a hajókat a térségben, hogy készen álljunk a cselekvésre, amikor a konfliktus lecseng" - mondta egy NATO-forrás az Euronewsnak.
"De ez a dolgok védekező oldalára fog vonatkozni, hajókkal, érzékelőkkel, radarokkal és aknamentesítő hajókkal" - tette hozzá a forrás.
A találkozóra hibrid formában kerül sor. A legtöbb ország online vesz részt rajta, Keir Starmer brit miniszterelnök és Frederich Merz német kancellár személyesen csatlakozik Emmanuel Macron francia elnökhöz az Élysée-palotában.
Merz kancellár csütörtökön azt mondta, hogy a szoros biztosítását célzó misszióban való német részvételre csak "legalább egy ideiglenes tűzszünet", valamint a berlini kormány és a parlament jóváhagyása után kerülhet sor.
"Ettől még messze vagyunk" - mondta.
A NATO-országok kezdetben hajthatatlanok voltak, hogy a háború nem az ő felelősségük, mert nem konzultáltak velük előzetesen. De arra kényszerítették őket, hogy álljanak elő egy tervvel a szoros működésének beindítására, miután Donald Trump amerikai elnök ultimátumot intézett a NATO-szövetségesekhez, hogy "napokon belül" legyen egy ilyen terv.
Trump a múlt heti washingtoni hivatalos útja során tette világossá álláspontját Mark Rutte NATO-főtitkárnak.
"Nyugodtan mondhatjuk, hogy a főtitkárnak konkrét következtetései voltak a Trumppal folytatott beszélgetéséből" Rutte Fehér Házban tett látogatása során - mondta a NATO-forrás.
"Valódi frusztráció volt Trump részéről, és világossá vált, hogy cselekednünk kell" - mondta a forrás.
'Szigorúan védekező küldetés'
A blokád közvetlen következményeként a nemzetközi hajózás és a globális olaj- és gázárak az egekbe szöktek. A világ kőolajának mintegy 20%-át szállítják a szoroson keresztül - ez egy létfontosságú vízi útvonal, amely Irán és Omán között található, és az Ománi-öblöt köti össze az Arab-öböllel.
Irán azonban engedélyezte a saját olajszállítását, és nyitva tartotta az átjárót néhány szövetségese, Kína és Törökország számára.
Hétfőn Trump amerikai blokádot rendelt el az iráni kikötőkbe érkező és onnan induló tengeri forgalomra.
A lépés célja, hogy nyomást gyakoroljon Irán néhány szövetségesére, hogy rávegye Iránt saját blokádjának feloldására. Célja továbbá, hogy akadályozza Teheránt abban, hogy profitáljon az olajexportból.
A misszió általános megbízatása egyelőre nem világos, de nem valószínű, hogy NATO-engedélyezésű lesz, mivel a koalíció ragaszkodik ahhoz, hogy a műveletekben ne vegyen részt az Egyesült Államok, amely kulcsfontosságú NATO-szövetséges, de egyben a konfliktus egyik fele is.
"A koalíció biztosítani akarja, hogy ez a misszió ne kapcsolódjon a harcoló felekhez - ebben az esetben az USA-hoz és Izraelhez" - mondta az Euronewsnak egy, az előkészületekről tudó személy.
Macron az X-en közzétett bejegyzésében azt mondta, hogy a "szigorúan védelmi célú misszió" "a háborús felektől elkülönülten" fog működni.
Egy ENSZ-mandátum vagy az EU Aspides mandátumának kiterjesztése egyaránt szóba került, de az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése egy ilyen műveletről nagyon nehezen lenne megvalósítható.
Annak ellenére, hogy sok ország hajlandó erőforrásokat áldozni, egy ilyen mélységű műveletnek számos kockázata van - vélik a szakértők.
"Mindig fennáll annak a lehetősége, hogy egy szélesebb körű konfliktusba keveredünk" - mondta Ed Arnold, a RUSI európai biztonsággal foglalkozó vezető kutatója az Euronewsnak.
"Ha nem vagyunk felkészülve arra, hogy bekapcsolódjunk a háborúba, akkor talán ne az első részt tegyük meg, mert az irániak tudni fogják, hogy az európaiak nagy elrettentő erőt jelentenek" - mondta Arnold.