Az AGEO projektnek köszönhetően az Atlanti-óceán európai partvidékén megerősítik a geológiai kockázatokra vonatkozó riasztási rendszereket. A Kanári-szigeteken a lakosok egy alkalmazáson keresztül jelenthetik a földcsuszamlásokat, amely így értesíti a többieket az útlezárásokról.
A klímaváltozáshoz kapcsolódó esőzések és erózió veszélyeztetik Európa partjait. Az Atlanti-óceán partvidékén nagy a kockázata a földcsuszamlásoknak és más, súlyos következményekkel járó geológiai jelenségeknek, például itt, a Kanári-szigeteken. Ezeket kíséri figyelemmel az öt ország szakértőit tömörítő AGEO, vagyis Platform az Atlanti-óceán geológiai kockázatainak kezelésére, amelynek célja a civilek és a hatóságok együttműködésének erősítése is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Például a spanyol Gran Canaria szigeten nagyon gyakoriak a sziklaomlások. Enrique Sánchez Déniz, a Kanári-szigetek kormány vészhelyzeti főigazgatóságának drónos egységének vezetője szerint decemberben és januárban szinte naponta előfordultak.
„Az esőzések miatt több a földcsuszamlás, és néha előfordult, hogy nagy sziklák elsodortak néhány autót. Az AGEO segítségével jobban átlátjuk ezeket a helyzeteket, és tudjuk, milyen intézkedéseket kell hoznunk az adott pillanatban.”
Gran Canarián a GC-60-as út a sziget legnépszerűbb turisztikai útvonala. Ugyanakkor ez az egyik legforgalmasabb és a földcsuszamlásoknak leginkább kitett út is. Ezen az úton San Bartolomé de Tirajana önkormányzata beépítette a geológiai kockázatot a település vészhelyzeti tervébe. Ennek köszönhetően a polgárok valós időben kapnak figyelmeztetést az esetleges földcsuszamlásokról, és be is jelenthetik azokat.
Santiago Mejías Ramírez, San Bartolomé de Tirajana tűzoltóságának tagja hangsúlyozza a gyors riasztások fontosságát, különösen olyan esetekben, amikor nincsenek alternatív mellékutak. Ilyen esetekben, mondja, „gyakran azt javasoljuk az embereknek, hogy maradjanak otthonukban, amíg az utat megtisztítják és biztonságos az átjutás.”
A kulcsfontosságú elemek: innováció és civilek
Azok a régiók, ahol az AGEO kísérleti projektjei zajlanak, a Copernicus program segítségével valós időben figyelik és pontosan meghatározzák a geológiai kockázati zónákat. Az európai űrprogram műholdjainak szemén kívül van egy másik perspektíva is: a civileké.
„Most már a polgárok is részesei a vészhelyzetnek. Vannak emberek, akik a városokban a szemünk szerepét töltik be, és figyelmeztetnek minket a lehetséges földcsuszamlásokra, ami lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy gyorsabb döntéseket hozzanak” – fogalmaz Santiago Mejías Ramírez.
Ez egy együttműködésen alapuló tudomány: ha valaki földcsuszamlást lát, egyszerű telefonhívással, vagy egy alkalmazáson keresztül, földrajzi helymegjelöléssel és dátummal ellátott fotókkal riaszthatja a többieket.
Az AGEO megerősítette az adatmegosztást a polgárok, a hatóságok, a mentőcsapatok és a kutataók között, és lehetővé tette a kockázati térképek frissítését.
A Kanári-szigeteken az AGEO három kísérleti projektet indított: La Palmán, El Hierron és Gran Canarián. Isabel Montoya Montes, a Spanyol Geológiai és Bányászati Intézet (IGME) kutatója és a Las Palmas de Gran Canaria-i Egyetem (ULPGC) professzora szerint: „A folyamat közelebb hozta az embereket a közösséghez. Hogy hogyan működik egy földcsuszamlás, miért következik be, mik az okai, és tudatosította bennük, hogy segíthetnek a kockázatkezelési rendszerek fejlesztésében. A földcsuszamlások esetében nagyon fontos, hogy naprakész térképek álljanak rendelkezésre azokról a helyekről, ahol bekövetkeztek.”
„Ezt az adatbázis, amely már létezett, de nem volt naprakész, frissítették, és elkészítettek néhány térképet azokról a területekről, ahol sziklák zuhantak le az AGEO Canarias által megfigyelt három kísérleti zónában” – tette hozzá Isabel Montoya Montes, kutató.
A geológiai kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növelése az osztálytermekben is zajlik. A Faro de Maspalomas középiskola diákjai az órán megtanulják, hogy szigetük több okból is kockázati zóna, többek között a szeizmikus aktivitás miatt. A 15 éves Aythami-t lenyűgözte az udvaron kiállított, infravörös kamerákkal, reflektorokkal és hangszórókkal felszerelt drónok látványa.
„Most már tudom, mit kell tennem, ha sziklaomlást látok. Először is, ha látom, hogy már van valami földmozgás, elmenekülök, majd hívom a tűzoltóságot, hátha később valaki beszorult, akkor a 112-t hívnám. Meglepődtem a felhasznált eszközökön, különösen az emberek megmentésére szolgálókon” – mondja.
Az AGEO teljes költségvetése meghaladja a 3,2 millió eurót, amelynek 75%-át az Európai Unió kohéziós alapja finanszírozta. Portugália, Spanyolország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Írország vett részt a projektben, amely két díjat nyert a „REGIOSTARS Awards” legutóbbi átadóján, egy olyan európai eseményen, amely az Európai Unió által finanszírozott legjobb projekteket díjazza.