Kereskedelmi megállapodás Kínával: az EU szerint Pekingnek érdemben kezelnie kell torzító gyakorlatait, mielőtt tárgyalások kezdődhetnek
Az Európai Bizottság félresöpörte Friedrich Merz német kancellár javaslatát egy uniós–kínai kereskedelmi megállapodásról, és ehelyett arra szólította fel Pekinget, hogy „érdemben” kezelje torzító gazdasági gyakorlatait.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az unió – csakúgy, mint a legtöbb fejlett gazdaság – az egyre duzzadó kínai kereskedelmi hiány megfékezésével küzd. Peking alacsony árú exporttal próbálja ellensúlyozni tartós ingatlanpiaci válságát és a lanyha belső fogyasztást. Az egyensúlytalanság komoly aggodalmakat kelt a tisztességtelen verseny, az ipar leépülése és a tömeges munkanélküliség miatt Európa-szerte.
„Azt szeretnénk, ha Kínával a lehető legerősebb és mindkét fél számára a leginkább előnyös kereskedelmi és beruházási kapcsolatunk lenne” – mondta csütörtök délután Olof Gill, a Bizottság kereskedelempolitikai szóvivője egy, az Euronews által feltett kérdésre válaszolva.
„Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson, számos olyan aggályt és valós kihívást kellene Kínának érdemben kezelnie, amelyeket az Európai Unió következetesen jelez, még mielőtt egyáltalán szó lehetne bármiféle jövőbeli megállapodásról vagy hasonlóról” – tette hozzá Gill.
Brüsszel évek óta bírálja Peking államilag vezérelt gazdasági modelljének káros hatásait, például az ipari túlkapacitásokat, a bőkezű állami támogatásokat, a piacra lépési korlátozásokat, a kikényszerített technológiaátadást és a büntető jellegű exportellenőrzéseket.
Európában egyre nagyobb a frusztráció amiatt, hogy Kína nem hajlandó érdemi engedményeket tenni, ami tovább súlyosbítja a kedvezőtlen tendenciát. A 27 tagállam ugyanakkor mindmáig nem tudott megállapodni egy közös fellépésről.
„Arra összpontosítunk, hogy párbeszédet folytassunk Kínával, és tőlük, konstruktív és érdemi módon halljuk, hogyan javasolják a kereskedelmi és beruházási kapcsolatunkban folyamatosan jelzett számos kihívás kezelését” – fogalmazott Gill.
„Sürgős válaszokat igényel”
Merz szerdán, a Bundestagban, a német parlament alsóházában tartott kérdés-válasz ülésen váratlanul bedobta a Kínával kötendő kereskedelmi megállapodás ötletét. Javaslatát inkább hosszabb távú lehetőségként, semmint azonnal megvalósítandó tervként vázolta.
„Jelentős előrelépést értünk el a kereskedelempolitikában” – mondta a német kancellár, utalva azokra a megállapodásokra, amelyeket az EU nemrég kötött a Mercosur, India és Ausztrália térségével, és amelyeket kormánya lelkesen támogatott.
„El tudok képzelni további megállapodásokat is, például hosszabb távon egy megállapodást a Kínai Népköztársasággal. Világszerte stratégiai partnerségekre van most szükségünk ahhoz, hogy megerősítsük magunkat, különösen az export terén.”
Merz megjegyzései éles ellentétben állnak azzal a hangnemmel, amelyet februári pekingi látogatásán ütött meg, amikor a Németország és Kína közötti egyensúlytalanságot „nem egészségesnek” nevezte.
Németország tavaly rekordmagas, 89 milliárd eurós kereskedelmi hiányt könyvelt el Kínával szemben. Az Európai Unió 27 tagállama közül egyik sem ért el többletet az ázsiai nagyhatalommal folytatott kereskedelemben.
Azzal, hogy hirtelen egy kereskedelmi megállapodás lehetőségét veti fel, Merz mintha puhítaná korábbi álláspontját, ami Németországnak azt a vonakodását tükrözi, hogy szembeszálljon egyik legfontosabb kereskedelmi partnerével.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök ezzel szemben egy Kínával szemben keményebb, „héja” jellegű politikát képvisel, és arra szólította fel a nyugati szövetségeseket, hogy zárjanak össze Pekinggel szemben.
„Nem tudjuk és nem is fogjuk felszívni Kína exportra épülő növekedési modelljét és ipari túlkapacitásait” – mondta von der Leyen a héten, ausztráliai látogatása során.
„Ellátási láncaink biztonságát fenyegető veszély és ipari bázisunkat érő sokk egyaránt sürgős választ igényel. Ezeket a válaszokat csak együtt tudjuk kidolgozni.”
Ugyancsak levélben fordult von der Leyenhez a belga miniszterelnök, Bart De Wever, aki szigorúbb stratégiát sürgetett (forrás: angol) a kínai kihívás kezelésére, még akkor is, ha ez megtorló lépésekhez vezetne.
„Elértünk egy olyan pontra, ahonnan nincs visszaút: rövid távon nehéz döntéseket kell meghoznunk, hogy hosszú távon megvédjük iparunkat, gazdaságunkat és polgáraink jólétét” – fogalmazott De Wever.