A Trump-kormányzat csütörtökön döntötte el, hogy engedélyezik a tengeren rekedt orosz olaj felvásárlását. A német kancellártól kezdve az Európai Tanács elnökéig sokan bírálják a döntést, mivel az olaj eladásából pénz kerül Moszkva háborús költségvetésébe.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy ideiglenesen kivonják a szankciók alól a tengeren rekedt orosz olajat, engedélyt adva az országoknak, hogy felvárásolják azt. A szankciómentesség április 11-ig tart, az uniós vezetők pedig egyáltalán nem örülnek neki, mivel szerintük így pénzt pumpálnak Oroszország háborús kasszájába.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Trump-kormányzat eközben azt állítja, hogy a döntést azért kellett meghozni, hogy kezeljék az iráni háború miatt elszállt olajárakat. Az amerikai-izraeli offenzíva harmadik napján Teherán blokád alá vette az Arab-tengert az India-óceánnal összekötő Hormuzi-szorost, melyen a globális gáz- és olajkereskedelem ötöde halad át.
Friedrich Merz német kancellár pénteki sajtótájékoztatóján az orosz olajra vonatkozó amerikai engedményekkel kapcsolatban azt mondta, hogy "a szankciókat bármilyen okból is helytelen enyhíteni", és hozzátette, hogy szerinte Ukrajnát továbbra is támogatni kell, még ha a Közel-Keleten háború is dúl. Merz elmondta, hogy a G7 országainak hét vezetője közül hatan egyetértettek abban, hogy a szankciók feloldása "téves döntés", és hogy csak Washington vélekedik másképpen.
"Az Egyesült Államok egyoldalú döntése az orosz olajexportra vonatkozó szankciók feloldásáról aggasztó, hiszen ez hatással bír Európa biztonságára – véli António Costa, az Európai Tanács elnöke, hangsúlyozva, hogy Oroszország az egyetlen haszonélvezője a jelenlegi helyzetnek. – Minden olyan lépés, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy növelje az olajeladásokból származó bevételeit, problémás azon nagyobb céljaink elérésének érdekében, melyek az oroszok háborús képességeinek megbénítására fókuszálnak" – tette hozzá a politikus.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az orosz olajra vonatkozó árplafon érvényesítésére és a korlátozó intézkedések fenntartására szólított fel. "Ez nem a megfelelő pillanat az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítésére" – summázta a Bizottság vezetője. Emmanuel Macron francia elnök, a G7-es találkozó házigazdája azt mondta, hogy nem indokolt az Oroszország elleni szankciók ideiglenes visszavonása.
Az amerikai engedmény lehetővé teszi az érdeklődők számára, hogy március 12-től április 11-ig vásároljanak a tengeren rekedt orosz olajból. Miként azt péntek délelőtti cikkünkben írtuk, a héten másodszor emelkedett 100 dollár fölé a Brent olaj hordónkénti ára, ami 2022 óta sosem volt ilyen drága. Az olajárak múlt hét hétfőn, az iráni háború harmadik napján lőttek ki, elemzők szerint a további drágulás a háború mértékétől és időtartamától függ, egyes szakértők a hordónkénti 115-120 dolláros hordónkénti árat sem zárják ki.
A washingtoni vezetés döntését Scott Bessent pénzügyminiszter jelentette be. Bessent azt írta az X-en, hogy a szankciómentesség csakis a tengeren lévő olajra vonatkozik, és hozzátette, hogy szerinte ez nem jelent sok pénzt az orosz kormánynak. A CNBC információi szerint március 12-én 124 millió hordó orosz olaj volt a tengereken.
Az Arab-öböl-menti országokat sújtó iráni csapások és a Hormuzi-szoros blokádja jelentős hatással bír az olaj- és a gázárakra. Az Irán elleni, amerikai-izraeli művelet bizonytalan végkimenetele, annak céljai és ütemezése tovább növelheti az árakat, Donald Trump amerikai elnök pedig szokásához híven most sem beszél tisztán: néha háborúnak nevezi a helyzetet, máskor kirándulásnak, és néha korábbi kijelentéséhez sem tartja magát, hogy akár négy héten belül lezárják a konfliktust.
"A háború gazdasági hatása attól függ, hogy meddig tart a konfliktus, és hogy milyen széles körben terjed tovább – mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Unió gazdasági biztosa az Euronews Europe Today című műsorában pénteken reggel, hozzátéve, hogy – amennyiben a háború elhúzódik, fennakadásokkal kell számolni mind az olaj-, mind a gázszállítások terén, ez pedig stagflációs sokkot okozhat az európai gazdaság számára."
Szerdán a 32 tagországból álló Nemzetközi Energiaügynökség (IAE) megállapodott a stratégiai olajtartalékok egy részének, azaz 400 millió hordó olajnak a felszabadításáról, hogy stabilizálják a "példátlan méretű" kihívásnak titulált helyzetet. Dombrovskis üdvözölte a hírt, de az IAE döntésének ellenére csütörtökön, a héten már másodszor is meghaladta az olaj a 100 dolláros hordónkénti árat. Az ár elszállása részben Iránnak köszönhető, mivel folyamatosan támadja a közel-keleti térség energetikai infrastruktúráját.
Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor az egyetlen uniós vezető, aki korábban az orosz olaj elleni szankciók feloldására szólított fel, ellene menve az európai konszenzusnak.