Araud szerint von der Leyen túllépi külpolitikai mandátumát, német vonalat erőltet az EU-ban, saját geopolitikai irányt szab, nem kevés súrlódással.
Gérard Araud, az Egyesült Államokba akkreditált egykori, jó kapcsolatokkal rendelkező francia nagykövet az Euronewsnak adott interjúban azt mondta, hogy Ursula von der Leyen túllépi megbízatásának kereteit, amikor egyre aktívabban beleszól a külpolitikába, és közben egy, a német álláspontot tükröző megközelítést erőltet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ukrajnai béketárgyalásoktól az Iránban zajló háborúig von der Leyen fokozatosan államfőkhöz mérhető szerepet épített ki magának, ami korántsem maradt viták nélkül.
Von der Leyen volt az első uniós tisztségviselő, aki politikai átmenetet sürgetett Iránban, összhangban az Egyesült Államok és Izrael céljaival; Washington és Jeruzsálem nyíltan rendszerváltást követel Teheránban, és arra ösztönzik az uniót, hogy külpolitikájában pragmatikusabb irányvonalat kövessen.
„Túllépi a hatáskörét” – mondta Araud kedden az Euronews 12 Minutes With című interjúműsorában, egy nappal azután, hogy von der Leyen az uniós nagykövetek konferenciáján kijelentette: a második világháború után kialakított világrend véget ért, és nem is fog visszatérni.
**„**Az Európai Uniót megalapozó szerződések, amelyek az EU alapját jelentik, nem ruházzák fel különleges külpolitikai hatáskörrel – tette hozzá, „meglepőnek” nevezve kijelentéseit.
Ugyanezen a konferencián von der Leyen ismét címoldalakra került Brüsszelben, miután azt mondta: az EU továbbra is kiáll a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett, de „már nem lehet a régi világrend őrzője”, és nem számíthat arra, hogy szabályai a jövőben is védőernyőt jelentenek Európa számára.
Araud szerint ez azért is problémás, mert az EU világszerte új szövetségeket igyekszik megszilárdítani, miközben egyre brutálisabbá és kaotikusabbá váló világban a nemzetközi szabályok és az alapvető értékek tiszteletének utolsó bástyájaként igyekszik bemutatni magát.
„Az európaiak a nemzetközi jog utolsó zászlóvivői” – mondta. „Ez kicsit olyan, mint amikor valaki házasságtörést követ el, miközben azt mondja: »kiállok a házastársi hűség elvei mellett«.”
2019-ben, amikor megkezdte első mandátumát, von der Leyen megígérte, hogy geopolitikai szereplővé teszi az Európai Bizottságot. Külpolitikai térfoglalását azonban nem hagyták szó nélkül az európai fővárosok: különösen Izraellel fenntartott kapcsolatai váltak feszültségforrássá az uniós tagállamok – a támogató és a kritikus kormányok – és a Bizottság között.
Bonyolult viszonya a külügyi főképviselőként és uniós külpolitikai vezetőként szolgáló Kaja Kallas-szal szintén a vélemények kakofóniájához vezetett a külpolitika terén, amelyben az EU hagyományosan nehezen hangolja össze a 27 tagállam álláspontját.
Az Iránban zajló háború kezdete óta képviselt álláspontja „nincs összhangban sem Spanyolországgal, sem Franciaországgal, ez egy német vonal” – fogalmazott Araud.
Araud, aki 2014 és 2019 között az Egyesült Államokba akkreditált francia nagykövetként vált ismertté az európai diplomáciai körökben, azt mondta, Trump alábecsülte egy Irán elleni támadás következményeit. Irán szerinte sokkal összetettebb eset, mint Venezuela, ahol az Egyesült Államok viszonylag könnyen lecserélte a vezetést egy számára barátibb rezsimre.
„Mi ennek az akciónak a célja? Kezdetben a rendszerváltás volt, aztán az iráni nukleáris program, most pedig már az iráni katonai gépezet megsemmisítése a tét” – sorolta Araud. „Azt hitte, a helyzet inkább Venezuelához lesz hasonló, de ez nem jött be... Irán a kivárás stratégiáját választotta.”
A korábbi izraeli francia nagykövet attól is tart, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök „belarángatta az Egyesült Államokat” egy világos terv nélküli háborúba, és arra figyelmeztetett, hogy Izrael nem fog felhagyni fő céljával, hogy a térség meghatározó hatalmává váljon – még akkor sem, ha ez újabb katonai eszkalációt és a konfliktus kiszélesedését jelenti a régióban.
„Október 7. óta traumáról beszélhetünk. Izrael számára nincs visszaút a korábbi forgatókönyvhöz, most már az új közel-keleti rend kialakításáról van szó. Eddig sikeresek voltak. De a legnagyobb akadály továbbra is Irán.”
Arra a kérdésre, miként érhet véget a háború, úgy válaszolt: Trump előveheti a TACO-kártyát – ez a Trump Always Chickens Out, azaz „Trump mindig meghátrál” rövidítése –, vagyis győzelmet hirdethet, és beérheti egy félkész megoldással. Araud ugyanakkor nem hiszi, hogy Izrael Iránnal kapcsolatban feladná céljai egy részét. „Nem gondolom, hogy megállnának” – mondta.