Az EU külügyi főképviselője csütörtökön várhatóan külügyminiszteri szintű találkozót hív össze a Perzsa-öbölbeli Együttműködési Tanács országainak képviselőivel.
Az uniós főképviselő a "háború kiszélesedésére" és Európa számára "veszélyes pillanatra" figyelmeztetett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Irán elleni amerikai-izraeli légicsapásokban Ali KHamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője és több tucat magas rangú tisztségviselő halt meg, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy meddig tarthat ki az iszlám köztársaság.
Donald Trump amerikai elnök többször beszélt iráni rendszerváltásról. Először arra biztatta az irániakat, hogy vegyék át az ország irányítását, de aztán azt mondta, hogy "még ne tegyék". Az iráni ellenzéket jelentősen meggyengítette az év eleji erőszakos fellépés.
Szerdán Varsóban Kallas igyekezett mérsékelni a várakozásokat egy olyan közelgő átmenetről, amely eltávolíthatja a Nyugattal szemben régóta ellenséges kormányt.
"A közel-keleti háború gyorsan szélesedik. Teherán stratégiája az, hogy káoszt szítson és lángra lobbantsa a régiót. Azzal, hogy válogatás nélkül támadja szomszédait, a rezsim saját maga végét is erősen megalapozza" - fogalmazott a lengyel külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón.
"Természetesen az álomforgatókönyv egy demokratikus Irán lenne, amely nem jelent fenyegetést a szomszédaira, de ez a kimenetel korántsem biztos. Jelenleg senki sem tudja megjósolni, hogy ez a háború milyen irányt vesz" - tette hozzá.
Kallas csütörtökre összehívta az uniós külügyminiszterek online ülését, hogy folytassák a nemzetközi joggal kapcsolatos éles nézeteltérésekkel tarkított konfliktusra adott kollektív válasz finomhangolását.
"Európa számára ez egy veszélyes pillanat" - mondta Kallas. "A térségben élő több ezer polgárunk biztonsága forog kockán. Az EU koordinálja a konzuli segítségnyújtást és finanszírozza a térségben rekedt emberek hazaszállítását célzó repülőjáratokat"."
A főképviselő elismerte, hogy aggódik amiatt, hogy a közel-keleti háború "eltereli a figyelmet" az Oroszország ukrajnai teljes körű inváziójának megszüntetésére irányuló erőfeszítésekről, amelyet "valós és nagyon közeli fenyegetésnek" nevezett Európára nézve.
"Nem hagyhatjuk, hogy Ukrajna lecsússzon a napirendről. Moszkva talán elvesztette szövetségesét Teheránban, de ugyanazok a drónok, amelyek Dubajra csapást mérnek, Kijevre is csapást mérnek" - mondta. "Ami aggasztó, hogy mindezekre a (katonai) képességekre, amelyekre a Közel-Keleten szükség van, Ukrajnában is szükség van" - tette hozzá.
Az amerikai-izraeli csapások miatt meredeken emelkedő olajárakról szólva Kallas arra sürgette az EU-t, hogy fogadja el az orosz nyersolajszállító tartályhajóknak nyújtott tengeri szolgáltatások teljes tilalmát, amely része a Magyarország által jelenleg blokkolt új szankciócsomagnak. A tilalom célja, hogy megbénítsa Moszkva energiabevételeit, amelyek létfontosságúak a hadigépezet fenntartásához.
Magyarország megvétózta az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelt is a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos vita miatt, amelynek rendezését Brüsszel szorgalmazza.
"Egy megsérült csővezeték nem tarthatja túszul Ukrajna védelmét" - mondta Kallas.