Az orosz elnök szerint Oroszországban "Ali Hamenei-re úgy fognak emlékezni, mint kiváló államférfira, aki személyesen is nagyban hozzájárult a baráti orosz-iráni kapcsolatok fejlődéséhez".
Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét fejezte ki Irán legfőbb vezetőjének halála miatt. A Kreml sajtószolgálata hivatalos táviratot tett közzé, amelyet Maszúd Peszeskjánnak címzett.
Az orosz elnök ebben úgy fogalmaz: Irán legfelsőbb vezetőjének és családtagjainak megölése „cinikus megsértése az emberi erkölcs minden normájának és a nemzetközi jognak.”
Ali Hamenei február 28-án reggel halt meg a rezidenciája elleni amerikai-izraeli támadásokban. Haláláról szinte azonnal elkezdtek keringeni információk, de az iráni hatóságok minden alkalommal cáfolták azokat. Teherán csak március 1-jére virradó éjszaka erősítette meg hivatalosan, hogy az országot 1989 óta irányító legfőbb vezető életét vesztette. Iránban 40 napos gyászt hirdettek.
Orosz külügy: "Washington és Tel-Aviv veszélyes kalandba kezdett"
Az orosz külügyminisztérium előző nap élesen elítélte a közös amerikai-izraeli katonai műveletet Iránban,"egy szuverén és független ENSZ-tagállam elleni, előre megtervezett és provokálatlan fegyveres agressziónak nevezve azt_, amely sérti a nemzetközi jog alapvető elveit és normáit_".
Moszkva szerint_"Washington és Tel-Aviv ismét veszélyes kalandba kezdett, amely gyorsan közelíti a régiót egy humanitárius, gazdasági és - nem kizárt - radiológiai katasztrófához_".
Az orosz külügyminisztérium úgy véli, hogy az USA és Izrael_"azzal a képzeletbeli aggodalommal takarózik, hogy megakadályozza az irániak atomfegyverek megszerzését_", miközben Moszkva szerint valójában a fő céljuk "az alkotmányos rend lerombolása és egy nekik nem tetsző állam vezetésének megsemmisítése, amely nem volt hajlandó alávetni magát az erőszakos diktátumnak és hegemonizmusnak".
Végezetül az orosz külügyminisztérium követelte, hogy azonnal állítsák vissza "a helyzetet a politikai és diplomáciai rendezés útjára".
Az orosz külügyminisztérium az Iránban és Izraelben tartózkodó oroszokat is felszólította, hogy lehetőség szerint azonnal hagyják el ezeket az országokat. Iránból az evakuálás ajánlott iránya Azerbajdzsánon és Örményországon keresztül vezet.
"Az Iránból való távozás optimális útvonalai Asztarán keresztül Azerbajdzsánba, illetve a "Nurduz"/"Agarak" ellenőrzőponton keresztül Örményországba vezetnek, ugyanakkor maximális óvatosságra és éberségre van szükség" - fogalmaz a közlemény.
Az oroszoknak felajánlják, hogy Egyiptomon és Jordánián keresztül hagyják el Izraelt**.**
Ami a konfliktus által érintett régió más országainak területén tartózkodó oroszokat illeti, a külügyminisztérium arra kéri őket, hogy "tartsák be a megfelelő személyes óvintézkedéseket, kerüljék a zsúfolt helyeket és csak indokolt esetben mozogjanak az ország területén".
Lehetséges következmények Oroszországra nézve
Az iráni eseményeket az egész világ aggódva figyeli, Moszkva különösen. Az iszlám köztársaság azon kevés nagyhatalom egyike, amely a Kreml szövetségesének számít. Ha Teheránban rendszerváltás történik, vagy az ország káoszba süllyed, Moszkva egy hatalmas instabil régiót kockáztat közvetlenül a Kaukázus és Közép-Ázsia határán, valamint a Kaszpi-tengeren - a NATO katonai jelenlétének zónájában.
A szankciórendszer alatt az Iránon keresztül haladó észak-déli közlekedési folyosó gyakorlatilag az egyetlen biztonságos szállítási útvonallá vált. Miután Oroszország elveszített egy ilyen fontos szövetségest a térségben, továbbra is közlekedési blokádban maradhat, mivel a Boszporuszon átvezető nyugati és tengeri útvonalak korlátozás alá kerülhetnek.