Horvátország alternatív útvonalat, az Adria-vezetéket ajánlotta fel Magyarországnak és Szlovákiának, de az még nem világos, hogy fogadhat-e be orosz nyersolajat a kikötőjébe.
Az Európai Bizottság arra kérte Ukrajnát, hogy gyorsítsa fel a Barátság kőolajvezeték javítási munkálatait, hogy enyhítse a Magyarország kettős vétója által kiváltott válságot, amely megbénította a Kijevnek nyújtott 90 milliárd eurós hitelt és az Oroszország elleni újabb szankciókat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ugyanakkor a Horvátországból induló és több közép-európai országot összekötő Adria-vezeték, más néven JANAF a legéletképesebb alternatívának bizonyult, hogy Magyarország és Szlovákia továbbra is kapjon kőolajszállítmányokat.
"Az Európai Unió stratégiai energiacsomópontjaként és Közép-Európa egyetlen biztonságos nyersolajellátási útvonalaként a JANAF felkészült arra, hogy a szlovákiai és magyarországi finomítók teljes éves szükségletét kielégítse" - közölte (forrás: angol) az üzemeltető szerdán aoldalon.
A Brüsszelben, az összes tagállam műszaki szakértőinek, kifejezetten a Barátság körüli vita miatt összehívott találkozóján hasonló következtetésre jutottak.
A szovjet korszakból származó vezeték január 27-én súlyosan megrongálódott egy Oroszországnak tulajdonított támadásban. A múlt héten Magyarország és Szlovákia - amelyek a határozatlan idejű szankciómentességnek köszönhetően orosz nyersolajat kapnak a Barátság vezetéken keresztül - "zsarolással" vádolta Ukrajnát a szállítások megszakadása miatt. Budapest tovább ment, amikor bejelentette kettős vétóját.
Azóta a két tengerparttal nem rendelkező ország felszabadította biztonsági olajkészleteit, amelyek az uniós jogszabályok szerint legalább 90 napi nettó importot hivatottak fedezni.
"Ebben a szakaszban nincs közvetlen veszély az EU ellátásbiztonságára nézve" - mondta a Bizottság szóvivője szerdán a szakértői találkozót követően.
"Van egy alternatív ellátási útvonal, amelyet Magyarország és Szlovákia igénybe vehet, ez pedig a Horvátországból induló Adria-vezeték. Horvátország a találkozón megerősítette, hogy nem orosz nyersolajat szállítanának Magyarországra és Szlovákiába az Adria-vezetéken keresztül".
Bár az Adria-vezeték elegendő kapacitással rendelkezik Magyarország (5,75 millió tonna) és Szlovákia (évi 4,66 millió tonna) éves kőolajszükségletének kielégítésére, a két ország ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy az olcsóbb orosz nyersolajat, amelyre szerződést kötöttek, a Barátság vezetéken keresztül kapják meg.
A Bizottság szerint Horvátország vizsgálja annak lehetőségét, hogy "az uniós és az amerikai szankciók alapján is jogszerűen fogadhat-e orosz nyersolajat a kikötőjében", de egyelőre nem született döntés ebben a kérdésben.
"Végső soron" - tette hozzá a Bizottság szóvivője - "az számít, hogy lesz-e olyan kőolaj, amelyet Magyarország és Szlovákia igényeinek kielégítésére tudnak szállítani". És ha találunk alternatívát az orosz olaj helyett, annál jobb, és akkor nem lesz gondunk a szankciókkal".
Nem világos az ütemezés
A Barátság vezeték körüli vita és a magyar vétók nagymértékben beárnyékolták Ursula von der Leyen bizottsági elnök keddi kijevi látogatását, amelyet abból az alkalomból tett, hogy négy éve annak, hogy Oroszország megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában.
Von der Leyen azt tervezte, hogy bejelenti a 90 milliárd eurós hitel végleges jóváhagyását és a 20. szankciócsomagot. Végül egyiket sem tette meg.
"A Barátság vezeték elleni orosz támadások közvetlen hatással voltak az európai energiabiztonságra" - mondta a Bizottság elnöke. "Kérjük, hogy az orosz támadások után gyorsítsák fel a vezeték javítását".
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem kötelezte el magát a javítások ütemezésére. Ehelyett a helyszíni kockázatokra figyelmeztetett.
"Amikor felújítunk, Oroszország újra támad" - mondta Zelenszkij.
"Tudják, hogy Oroszország hogyan használja fel ezeket a támadásokat a kritikus polgári infrastruktúránk ellen. És ezért sérültek meg emberek. És akkor miért? Minek felújítani? Hogy (még több) embert veszítsünk el? Szerintem ez egy nagyon nagy ár. Ennyi."
Ukrajna nem vett részt a szerdai ülésen, de átadott egy dokumentumot, amelyet az Euronews látott, és amely szerint "aktívan végzi a javítási és helyreállítási munkálatokat".
"A biztonsági és stabilizációs intézkedések folytatódnak az újabb rakétatámadások napi fenyegetése közepette" - állt a dokumentumban. "Az ukrán fél érdekelt abban, hogy a tranzit minél hamarabb helyreálljon a rendelkezésre álló jogi keretek között".
A dokumentum elítélte továbbá "az ultimátumok és a politikai nyomásgyakorlás elfogadhatatlanságát" Magyarország és Szlovákia részéről, "amelyek az agresszor kezére játszanak".
Múlt héten Budapest és Pozsony bejelentette, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló gázolajexportot. Pozsony azt is közölte, hogy leállítja a vészhelyzeti áramellátást.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán közölte, hogy katonákat vezényel a magyar olajipari infrastruktúra védelmére, és drónmentes övezetet hoz létre az ukrán határ közelében.
"Ennek a példátlan leállásnak inkább politikai, mint műszaki okai vannak" - mondta Orbán a közösségi médiában. "Magyarország nem zsarolható!"
Az összecsapás rendkívül bonyolult helyzetbe hozta Brüsszelt.
Egyfelől a Bizottságnak kötelessége minden tagállam energiabiztonságát megvédeni. Másrészt eltökélt szándéka, hogy gyorsan biztosítsa Ukrajnának az uniós vezetők által decemberben elfogadott 90 milliárd eurós hitelt.
A drámai helyzetet tovább fokozza az április 12-i magyarországi parlamenti választások előkészítése, ahol Orbán Viktor kétszámjegyű lemaradásban van a közvélemény-kutatások szerint. A Kijevvel és Brüsszellel való szembenállás Orbán kampányának egyik kiemelt témája.
Az EU tisztviselői együttérzésüket fejezték ki Ukrajna nehéz helyzete miatt, amelyet a folyamatos orosz bombázások és a fagypont alatti hőmérséklet miatt az ország nem tud kötelezettséget vállalni a jóvátétel ütemezésére, ugyanakkor remélik, hogy a nyilvános nyilatkozatokon túl a pragmatizmus fog érvényesülni a vezeték megjavítása és a hitel feloldása érdekében.
Kijevnek már áprilisban újabb külföldi segélyinjekcióra van szüksége.